Két héttel ezelőtt havas hétvége volt Dunántúlon, fehérbe borult például Veszprém is. A dunántúli város meseszerűségét tovább fokozta, hogy a belvárosi épületek jó része, beleértve a húszemeletest, fényfestést kapott, így kicsit olyan volt, mintha egy animációs filmben jártunk volna.
Az utcákon hömpölyög a tömeg, sátrakban, kávéházakban, sőt egy kirakatban is koncertek vannak, emberek táncolnak a tereken, bárokban.
Az este 8 óra a várban ér minket, ahol levegőbe emelkedik Gizella királynő, üzenetet intéz a közönséghez, benépesedik a színpad, megelevenedik a történelem, néptáncosok érkeznek, miegymás. Mindezt élőben közvetíti a királyi tévé.
Giccses, persze, de látványos.
Betérünk melegedni egy étterembe, két üres széket is találunk magunknak, akik utánunk érkeznek, már nem ilyen szerencsések. Közben kiderül, más szombathelyiek is itt vannak, ők is ugyanarra a koncertre érkeztek.
Amikor Kruder és Dorfmeister elindítja a laptopjait, elkezd szállingózni a hó. A bécsi duót nagyjából két évtizede szerettem volna látni, és hogy így és itt sikerült, az több mint pazar.
Hihetetlenül jó, közel háromórás koncertet adnak, a szépszámú érdeklődő megkapja, amiért jött. Miközben a szállásunk felé megyünk, még beugrunk egy lemezbolttal kombinált kultikus borbárba, ahol javában a tánc. Közben beesik egy ismert zenész is, de neki láthatóan már nincs szüksége újabb körre.
A városban alszunk, reggel visszamegyünk a várba, megnézünk egy kortárs magyar kiállítást.
Mi a fene történt itt?
A meglehetősen sűrű élményekre az a magyarázat, hogy január 22-én, a kultúra napján vált hivatalosan is Európa kulturális fővárosává Veszprém, 13 évvel azután, hogy Pécs kapta meg ugyanezt a címet.
A város körül elkészült a felújított új körgyűrű, forognak a daruk a várban, és a szervezők egész évre kulturális programokat ígérnek a városban és annak környékén.
Mindezt látva és átélve nem lehet, hogy ne jusson eszünkbe, hogy annak idején Szombathely is megpályázta a címet 
Puskás Tivadar: El se tudjuk képzelni, hogy Szombathely nem nyer! 2017. December 19. 16:11 , de már a második körbe sem került be 
Bukta Szombathely az Európa Kulturális Fővárosa első fordulóját 2018. February 15. 13:10 .
Hol bukott el a szombathelyi pályázat?
„Én erre még hat év múlva is büszke vagyok, szerintem nagyon jól sikerült” – mondja Koczka Tibor, amikor leteszi a szerkesztőségi asztalra a 80 oldalas pályázati anyagot.
Az akkori alpolgármester nemcsak szerkesztője volt a kiadványnak, de ő vezette azt a munkacsoportot is, amely gyakorlatilag összerakta Szombathely pályázatát a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére.
Most azért kerestük meg, hogy kiderüljön, miért bukta el a város a pályázatot, miért nem került már be a második körbe sem. Merthogy erről még talán soha nem beszélt senki.
Először azt kérdeztük, hogy valóban azon a budapesti eseményen szálltak el a remények, amin a küldöttségeknek prezentálniuk kellett az elképzeléseket. S miközben a többi város digitális formában tette ezt, addig a szombathelyiek – beleértve az akkori polgármestert – római tógában álltak ki a zsűri elé, és papír alapon mutatták be elképzeléseiket.
„Tógában voltunk, de szerintem kimondottan jól sikerült, hogy hangsúlyoztuk a város kétezer éves múltját. Mozgalmas bemutató volt, miközben mások elmondták, mit szeretnének, mi el is játszottuk a pályázatunk egy részét” – emlékszik vissza Koczka, aki szerint egyrészt azért került hátrányba Szombathely, mert hasonlóan régióban gondolkodott, mint a veszprémi pályázat. Az izgalmas volt, hogy ehhez bevették Burgenland egy részét, csakhogy Veszprémnek a Bakony mellett még ott volt a Balaton, ami hatalmas előnynek számított. Ráadásul – most már nem titok – a Vas megyei kisebb városok mérsékelt lelkesedést mutattak a projekt iránt.
Veszprémben amúgy is „piszok jó pályázatot raktak össze”, többek között a helyi Pannon Egyetem segítségével.
A második körben Veszprém mellett még ott volt Győr és Debrecen, két nagy és erős város, mindkettő nagyon komoly szellemi és szakmai műhelyekkel.
Koczka emlékeztetett, hogy Szombathely politikai konszenzussal pályázta meg az Európa Kulturális Fővárosa címet, már maga ez is figyelemre méltó, ráadásul a pályázatban megfogalmazottak még ma is érvényesek és használhatók. Hiszen az elképzelések arról szóltak, hogy milyen helyen szeretnénk élni, és hogy a kultúrának milyen szerepe van a város- és gazdaságfejlesztésében.
„Utólag persze azon is el lehet gondolkodni, hogy mennyire tetszett a döntéshozóknak az, hogy nekünk saját elképzeléseink voltak a fejlődésre és fejlesztésekre, mikor újabban mindent központilag határoznak el a stadionoktól kezdve az akkumulátorgyárakig” – teszi hozzá az egykori alpolgármester, aki csodálkozik azon, hogy nem kap nagyobb kormányzati hátszelet a kulturális fővárosi rang: most úgy tűnik, Veszprém sokkal kisebb médiafigyelmet kap, mint 2010-ben Pécs kapott.
"Kihagyott lehetőség"
"Nemcsak a rendezvények miatt lett volna fontos az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése, hanem a kulturális és infrastrukturális beruházások miatt is, hiszen ilyenkor sok fejlesztés történik egy városban" – közölte megkeresésünkre Szombathely kultúráért is felelős alpolgármestere, aki szerint Veszprém sokat nyert a címmel.
Horváth Soma szerint a 2017-es szombathelyi pályázatnak voltnak jó és kevésbé jól sikerült elemei.
Jó elképzelés volt például az azóta teljesen államosított MMIK hasznosítása, mint ahogy a tánc szerepének a hangsúlyozása is, illetve ezek összekapcsolása.
„Nem szeretnék utólag kritikus lenni, de ha mi írtuk volna a pályázatot, biztos nagyobb szerepet szántunk volna az olyan külső helyszíneknek, mint a Csónakázótó, az Emlékmű-domb vagy a Ferences-kert, amelyek mind kiváló adottságokkal rendelkeznek, és amiket most igyekszünk egyre jobban megtölteni tartalommal. És az is biztos, hogy fontosabbnak tartottuk volna a Bloomsdayt, ami egészen különleges nemzetközi lehetőségeket rejt” – mondja az alpolgármester, aki összességében kihagyott lehetőségnek érzi az elbukott Európa Kulturális Fővárosa projektet.
