Nézzük elsőként a kiállítókat. Szigeti Vanda divattervező, textilművész – akit pát éve egy interjúban is bemutattunk lapunkban - mindig biztos ízléssel tervezett, s ügyelt arra, hogy műveit megfelelő módon mutassa be. Zergi Bori fotóssal már régóta dolgoznak együtt – Bori róluk készült képeivel sokan büszkélkednek közösségi oldalaikon – s hoznak létre különleges divatfotókat. Bonyhádi Károly pedig, aki az egész kiállítást összefogta, régóta tanítja grafikára a művészeti gimnázium tanulóit közismert maximalizmusával. (Vele A Photoshoppal csak az önjelölt, egyperces művészek érkeznek futószalagon címmel készítettünk interjút.)
Szóval ők hárman hozták létre a COOLORS címmel a kiállítást a Pantone színekre komponált digitális divatfotókból. (A fotók nem a kiállításra készültek, hanem kiválogatták őket ez eddig létrejött munkákból.) A kiállítás megnyitóját 2018. január 26-án tartották a szombathelyi Weöres Sándor Színház előterében.
S hogy ez a Coolors és Pantone mit is jelent? Nagy Anna esztéta a kiállításmegnyitójának elején elmondta:
"Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Először is engedjék meg, hogy mielőtt belekóstolnánk a színek ízes - illatos világába, elöljáróban megosszak Önökkel néhány érdekes információt.
Bizonyára sokan tudják, de talán nem mindegyikük, hogy a Pantone Color Intézet színszakemberei minden évben titkos találkozón választják ki a következő év színét, és ez a döntés évről évre nem csak a divat, de a design világát is átfesti. Hogy az akció összehangolt és sikeres legyen, rejtélyes számsorok mögé bújtatják az eleven, rakoncátlan színeket. Tévedés kizárva. Mindez első hallásra kicsit talán ijesztően hangzik. Igaz, egykor a költő, Keats is elborzadt Newton merészségétől, és egyenesen azzal vádolta őt, hogy megfosztotta misztikumától a szivárványt. Az év színe azonban több, mint kódszám mögé rejtett trendi dizájn szín, és nem is ad hoc választás eredménye. Az intézet indoklása szerint a korszellemet tükrözi, arra utal, hogy mire van szükségünk ma világunkban.
Persze a színek mindig is többek voltak puszta önmaguknál. Kultúránk, vágyaink és félelmeink, érzéseink és hiedelmeink, vagyis végső soron önmagunk kifejeződései..."
A többiről beszéljenek a képek.
Zárjuk a színorgiát ismét Nagy Annával:
" A szín élet. A színek nélkül halott lenne a világ. Őseszmék a színek, a kezdettől való színtelen fénynek és ellentétpárjának, a színtelen sötétségnek a gyermekei. Mint a láng a fényt, úgy hozza létre a fény a színeket.” Ezeket persze már nem én mondom, de attól még szép. Ahogy a vágy is, hogy a színeket többé ne engedjem el. Hogy elbűvöljenek. Inspiráljanak. Élni segítsenek. Különleges élet. Érzés. Cool.
Azóta minden este színekről álmodom. Legszebb a sárga."
Milyen fura, hogy az én életem legszebb háromévese most épp úgy hívja magát: Sárga szirmú Babavirág...
