Példátlan eseménysorozattal
Ez történik ma az országban: Gigatűzijáték, programhegyek és felfüggesztett járványügyi korlátozások
2021.
August
20.
07:26
készül a magyar kormány az idei augusztus 20-ra.
Lesz zászlófelvonás, tisztavatás, kiosztják a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, majd este 40 ezer rakétát lőnek fel a fővárosban. Emellett 4 napon keresztül
program hegyek
Budapest többnapos programsorozattal készül az augusztus 20-i hosszú hétvégére
2021.
August
13.
17:02
várják a budapestieket és az oda látogatókat.
Többek között fesztiválok, koncertek, felvonulások és eszem-iszomok várják a nagyérdeműt, ami nem biztos, hogy az események és a hosszú hétvége forgatagában elgondolkodik azon, hogy mi végre is ez a nagy ünneplés.
De ha elgondolkodna, akkor sem biztos, hogy tudná.
Merthogy az augusztus 20. nemcsak a legnagyobb, de a legelasztikusabb nemzeti ünnepünk is.
Kis történelem
1083-ban ezen a napon avatták szentté István királyt, és a kultusz az évszázadok során sem kopott meg, de 1771-ig kellett várni arra, hogy Mária Terézia országos ünneppé nevezze ki Szent István napját. Az 1848-as forradalom bukása után az osztrákok nem nagyon erőltették ezt a szálat, mert az első király az állam függetlenségét is megtestesíti, de aztán a 1891-ben Ferenc József mégiscsak munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át.
Trianon után, a második világháború közeledtével, erősödtek a nemzeti – ha úgy tetszik: nacionalista – érzelmek, és ennek szellemében alakult át az eredetileg egyházi ünnep egyre inkább összmagyar politikai ünneppé, amihez 1927 óta tűzijáték is tartozik.
Mindezt megkoronázandó, az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet.
Nem könnyen megfogható
Ha viszont most megkérdezzük az utca emberét (lásd a videót), az idősebb korosztály közöl még most is sokan azt mondják, hogy „alkotmányunk ünnepe”.
Merthogy augusztus 20. ez is volt. A második világháború után a trükkös kommunisták – a március 15-tel ellentétben – meghagyták a napot munkaszüneti napnak, de közben kiiktatták az egyházi és nemzeti motívumokat. 1949-ben ezen a napon lépett életbe a szovjet típusú alkotmány, így aztán egészen a rendszerváltásig ezt ünnepelték tűzijátékkal, vízi- és légiparádéval, miegymással.
Mármint hivatalosan, mert azért – főleg vidéken – továbbra sem felejtették el Szent Istvánt és az új kenyér ünnepét.
Ez utóbbi onnan jön, hogy a hagyomány szerint az új búzából készült első kenyeret erre a napra időzítették, és a jeles eseményt nagy táncmulatságokkal kísérték.
A második világháború után ezzel kommunistáknak nagy bajuk nem volt, így meghagyták ezt a tartalmat is.
Így a mai napon – és az egész hétvégén – van bőven választék, hogy ki, mit és hogyan ünnepel.
A napi politika mindig előkerül
Azt azonban borítékolni lehet, hogy az ünnepen előkerül a napi politika.
Egyrészt mert ez errefelé ez így dukál, másrészt mert tényleg bőséges alapanyag áll ehhez rendelkezésre.
Jártam én olyan ünnepen, ahol a politikusi beszéd a bevándorlók befogadása mellett tette le e garast (lásd Szent István intelmei), de olyanon is, ahol ennek ellenkezőjéről szólt a szónoklat.
Láttam olyan ünnepi programot, ami nem lépett túl a kultúrgiccsen és a kötelező kliséken, de olyanon is, ami betalált. Ez utóbbi volt a jóval kevesebb.
A mai ünnep szónokai már minden bizonnyal jóval korábban megkapták, hogy miről is kell majd beszélniük a mai, Brüsszeltől és nemváltó műtétektől terhelt időszakban, miközben a fővárosban olyan nagy művészek készülnek megidézni az államalapítás szellemét, mint a Mandoki Soulmates, és bizonyára csodálatos élmény lesz a 40 ezer színes rakéta is a Duna felett.
Meg kell adni a módját Szent István és kotmányunk ünnepének.
Frissítés
Mind a cikk utáni, mind a Facebook-hozzászólások alapján úgy tűnik, hogy sokan nem értik a "kotmányunk ünnepe" utalását.
Nos, ez a cikkben említett Tímár Péter filmben hangzik el.
Egészen pontosan így:
Valamiért azt hittem, jobban bent van a köztudatban ez a filmklasszikus.
