A korábbi élelmiszerárstopnak semmilyen módon nem volt inflációs hatása – állítja a G7.hu elemzője.
Az írás nemcsak ezt bizonyítja, de azt is, hogy ezzel párhuzamosan viszont jelentős árfelhajtó hatása volt a termékdíj és különösen a kiskereskedelmi adó növelésének.
2022-ben 2,7 százalék volt a kiskeradó, a júliusban megjelent kormányrendelet értelmében pedig a 2021-es adó 80 százalékának megfelelő összeget is be kellett fizetni pótadóként 2022. november végén. Mindezt kevesebb mint fél év alatt kellett beszedni.
Ha a kereskedelmi vállalkozások meg akarták őrizni a korábbi években kialakult jövedelmezőségüket, be kellett építeni az áraikba az új adókat.
„Valójában tehát az adóemelések okozták az Európa-bajnok magyar élelmiszer-inflációt”
- állítja a szerző.
Az áremeléseknek – és ezzel együtt az inflációnak - később gátat szabott a fizetőképes kereslet hiánya és a kötelező akciózás.
Amikor az utóbbi megszűnt, és a reálbérek is elindultak felfelé, a kereskedők ismét elkezdtek árat növelni, hogy csökkentsék a veszteségeiket, amelyek alapvetően a különadók miatt keletkeztek.
A kormány már többször megígérte ugyan, hogy a különadókat megszünteti, de idáig mégsem tette, és most már az is biztos, hogy jövőre is velünk maradnak.
„Az árrésstoprendelet március 17-én lépett hatályba, és elvileg május 31-ig tart. A kormány május 21-i ülésén dönt az árrésstop kivezetéséről, de nagy az esélye annak, hogy legalább a nyár végéig, de valószínű, hogy a jövő évi választásokig megtartják. Sőt az árrésstop kiterjesztése is napirenden van a háztartási és piperecikkekre, valamint a gyermekgondozási termékekre. Azt nyilván a kormány is tudja, hogy az árrésstop csak az infláció tüneti kezelésére alkalmas, mert megszűnésekor helyreállnak a piaci árak” – véli a szerző, aki egyrészt arra a következtetésre jut, hogy:
„Az árrésstopot nem is a gazdasági, hanem a politikai haszon maximalizálása érdekében vezette be a kormány.”
Az alacsonyabb jövedelműek helyzetén ugyanis valamelyest segít az intézkedés, amely hosszabb távon nehéz helyzetbe hozza a kiskereskedelmi láncokat.
És most jön a lényeg:
Ez pedig megnyitja a lehetőséget a tartósan veszteséges vállalatok felvásárlására.
Erre mutatnak a jelek.
A Spar tavaly tavasszal ugrott csúnyán össze 
A Spar nekiugrott a magyar kormánynak – Igaza van? 2024. March 12. 16:43 a magyar kormánnyal. Az osztrák élelmiszerlánc az Európai Bizottsághoz fordult, mert diszkriminatívnak és számos – többek között az áruk szabad mozgására vonatkozó – uniós jogszabályt sértőnek tartotta a különadókat, és igazat is adtak neki.
Lázár János már 2020 decemberében arról beszélt 
„Nem lehetetlen” - Indul a nagy élelmiszer-diszkontlánc kiszorítósdi? 2022. April 07. 11:22 , hogy a következő 10 év, de leginkább a következő uniós költségvetési ciklus az utolsó lehetőség arra, hogy Magyarország erős élelmiszeriparral rendelkező, önellátó ország legyen. Ha ezt az esélyt elszalasztja, akkor a jövőben képtelen lesz magát élelmiszerrel ellátni, és importra fog szorulni húsból, tejből, tejtermékből, zöldségből és gyümölcsből is.
És ekkor azt is mondta, hogy
a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez „nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni”, illetve „ezt a piacot uralnunk kell, a saját érdekünkben”.
Lázár kijelentése annak idején nagy hullámokat vert, amelyek kisebbek lettek ugyan később, de a víztükör nem simult ki, és időről-időre érkeztek hírek 
Ismét belengették, hogy magyar tulajdonosa lesz a hazai Tesco és Penny Market üzleteknek 2021. September 23. 15:54 arról, hogy a kormány nem tett le erről a szándékáról.
„Nem lehetetlen.”
Ezt például 2022 áprilisában mondta „Nem lehetetlen” - Indul a nagy élelmiszer-diszkontlánc kiszorítósdi? 2022. April 07. 11:22 a nemzetközi sajtótájékoztatón egy rejtélyes mosoly kíséretében Orbán Viktor egy újságírónak, aki konkrétan rákérdezett, ki akarják-e szorítani a külföldi kiskereskedelmi láncokat.
Ebből a perspektívából logikus lépésnek tűnik a láncok szándékos kivéreztetése, amely mellesleg valamennyi politikai hasznot is hozhat.
A Lidl, az Aldi és a többiek összehasonlíthatatlanul hatékonyabban működnek, mint hazai vetélytársak (Coop, CBA stb.), jobb árakkal, választékkal és vásárlói környezettel vonzzák magukhoz a magyar vásárlókat, akik egészen biztosan nem örülnének, ha a külföldiek valamiért elmennének.
Ugyanakkor néhány évvel ezelőtt még az is teljesen elképzelhetetlen volt, és politikai öngyilkosság legbiztosabb formájának tűnt, hogy Magyarországon több százezer külföldi vendégmunkás jelenik meg. Mégis simán megtörtént.
