A Spar az Európai Bizottsághoz fordult, mert diszkriminatívnak és számos – többek között az áruk szabad mozgására vonatkozó – uniós jogszabályt sértőnek tartja a Magyarországon a kiskereskedelmi láncokra 2022 májusában kivetett különadót – szúrta ki a Financial Times cikkét a HVG.
„A kormány akkori kommunikációja szerint a rezsicsökkentés és a haderőfejlesztés finanszírozása érdekében meghozott szabályok szerint a 100 milliárd forintot meghaladó bevételnél az addig 2,7 százalékos elvonást 4,1 százalékra emelték, a 30–100 milliárd forintos sávra pedig 1 százalékos adót vetettek ki, szemben a korábbi 0,4 százalékossal” – emlékeztet a lap.
A Spar számítási szerint az új szabályozás a költségeiket 90 millió euróval (kb. 35 milliárd forint) emelte, a tavaly pedig 50 millió eurós veszteséget okozott.
Az Optenen egyelőre még nincsenek meg a hivatalos 2023-as adatok, de azt látni, hogy a cég már 2022-ben is veszteséges volt és 13 milliárd forintos mínuszt produkált.
"A Spar azt állítja, hogy a szóban forgó intézkedések egyértelműen összeegyeztethetetlenek az uniós joggal, mivel különösen sértik (. . .) az áruk szabad mozgását, a letelepedés szabadságát és az alapvető jogok chartáját"
– idézi a Financial Times az EU-hoz múlt héten benyújtott panaszt.
A tekintélyes szaklap arra emlékezteti az olvasókat, hogy Orbán Viktor régóta a külföldi vállalatokat okolja a magasabb élelmiszerárakért, azt állítva, hogy azok "az indokoltnál jobban megemelték az árakat", és a kormánynak "erőt kell mutatnia" ennek kezelésére.
Az unióhoz benyújtott panaszt egyelőre sem a Spar, sem a magyar kormány nem kommentálta, de arra tippelünk, hogy egy ilyen fejlemény nem használ a külföldi élelmiszerláncok és a magyar kormány eddig sem felhőtlen viszonyának.
„A háborúból és a szankciókból következik valamennyi áremelés, de az áremelések mértéke a boltokban nagyobb volt, mint amekkorát a gazdasági helyzet indokolt, ez pedig árspekuláció és a multik ebben élen jártak”
– mondta Az árspekuláns multik főleg Magyarországon aktívak 2023. August 18. 16:00 például a miniszterelnök tavaly augusztusban.
Kiszorítósdi vagy csak ostorcsattogtatás?
A legújabb egymásnak feszülés kapcsán nem tudunk nem emlékezni, hogy Lázár János 2020 decemberében arról beszélt „Nem lehetetlen” - Indul a nagy élelmiszer-diszkontlánc kiszorítósdi? 2022. April 07. 11:22 , hogy a következő 10 év, de leginkább a következő uniós költségvetési ciklus az utolsó lehetőség arra, hogy Magyarország erős élelmiszeriparral rendelkező, önellátó ország legyen. Ha ezt az esélyt elszalasztja, akkor a jövőben képtelen lesz magát élelmiszerrel ellátni, és importra fog szorulni húsból, tejből, tejtermékből, zöldségből és gyümölcsből is.
És ekkor azt is mondta, hogy
a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez „nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni”, illetve „ezt a piacot uralnunk kell, a saját érdekünkben”.
Lázár kijelentése annak idején nagy hullámokat vert, amelyek kisebbek lettek ugyan később, de a víztükör nem simult ki, és időről-időre érkeztek hírek Ismét belengették, hogy magyar tulajdonosa lesz a hazai Tesco és Penny Market üzleteknek 2021. September 23. 15:54 arról, hogy a kormány nem tett le erről a szándékáról.
„Nem lehetetlen.”
Ezt például 2022 áprilisában mondta „Nem lehetetlen” - Indul a nagy élelmiszer-diszkontlánc kiszorítósdi? 2022. April 07. 11:22 a nemzetközi sajtótájékoztatón egy rejtélyes mosoly kíséretében Orbán Viktor egy újságírónak, aki konkrétan rákérdezett, ki akarják-e szorítani a külföldi kiskereskedelmi láncokat.
Természetesen nagyon könnyen elképzelhető, hogy Orbán Viktor azért lebegteti a kérdést, hogy sakkban tartsa, és amennyire lehet, megpumpolja a külföldi kiskereskedelmi láncokat.
A Lidl, az Aldi és a többiek összehasonlíthatatlanul hatékonyabban működnek, mint hazai vetélytársak (Coop, CBA stb.), jobb árakkal, választékkal és vásárlói környezettel vonzzák magukhoz a magyar vásárlókat, akik egészen biztosan nem örülnének, ha a külföldiek valamiért elmennének.
Ugyanakkor néhány évvel ezelőtt még az is teljesen elképzelhetetlen volt, és politikai öngyilkosság legbiztosabb formájának tűnt, hogy Magyarországon több százezer külföldi vendégmunkás jelenik meg, mégis megtörtént.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.