A Google több mint 200 ország adatait gyűjtötte, gyűjti még mindig össze, és azt vizsgálják meg, hogy mennyire esett vissza a tömegközlekedés kihasználtsága, valamint a parkok, strandok, éttermek, mozik, plázák, könyvtárak, kávézók, piacok, élelmiszerboltok, gyógyszertárak látogatottsága, illetve, hogy mennyivel kevesebben járnak be az emberek a munkába, mennyivel többen tartózkodnak otthon. A vizsgált és összehasonlított időszak: január 3. és február 6. közé esett.
A Conversationön megjelent írásában a City, University of London viselkedési közgazdaságtani docense, Sotiris Georganas arra jutott, a második hullámban, vagyis 2020 végétől az általa kiválasztott európai országokban kevesebben maradtak otthon, mint az első hullámban, 2020 tavaszán – írja a 24.hu.
A Google illetve a Facebook adatait megvizsgálva az első hullámhoz képest a magyarok kevésbé maradtak otthon, az akkori átlagértéket el sem éri a második hullám csúcsa – már ha kivesszük belőle a karácsonyt –, még úgy sem, hogy az első korlátozások Budapesten és Pest megyében két héttel tovább maradtak érvényben, így az átlag végül alacsonyabb lett, mint ha végig a teljes országban érvényben maradt volna a kijárási korlátozás.
Bár a harmadik hullámban hozott korlátozó intézkedéseknek vannak hatásai, mégsem jelent akkora visszatartó erőt, mint az első hullám intézkedései, holott azok közel nem voltak olyan szigorúak. Ebből arra a következtetésre jutnak, hogy az emberek alkalmazkodtak a koronavírus okozta helyzethez, illetve belefáradtak a szabályokba és a rossz hírekbe.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
