A Vas, Veszprém és Zala megyék határán, a Marcal völgyében fekvő Jánosháza település északi részén egy reneszánsz kastély tornya magasodik a lombok fölé. A fénylő kupola és a lepusztult falak összképe ambivalens érzést kelt az arra járókban. Hiába a több, mint 700 éves múlt és az épületben rejlő számos lehetőség, az Erdődy-Choron kastély mára az enyészeté.
A vár helyén kezdetben az 1300-as években Varsányi Jánosnak, Jánosháza alapítójának udvarháza állt. A tulajdonosok aztán gyakran cserélődtek.
Először a Garaiak uralták, majd miután a család kihalt, a birtok a koronára szállt, így az akkori uralkodó, Mátyás kezére került.
Mátyás király 1480-ban Kinizsi Pálnak adományozta az udvarházat és a földterületet. Tőle szerezték meg a Szapolyaiak, akik ezután 12 ezer aranyforintért eladták Bakócz Tamás győri püspöknek, esztergomi érseknek.
Az érsek unokaöccse és örököse, Erdődy Péter 1510-ben a kis-vár helyére kastélyt építtetett. Fallal és árokkal vetette körül, tíz év múlva ugyanakkor változtattak a korábbi elképzelésen és reneszánsz stílusban átépítették. A vagyont ezután Erdődy fia örökölte, aki 1558-ban egyes források szerint zálogként a devecseri Choron családnak adta.
1570-ben, a török hadjárat idején Nádasdy Tamás országbíró a falakat megerősítette. A kupolaboltozatot teljesen átépítették és új erődítményt emeltek a kastély köré, kétsoros vizesárokkal. Az első negatív fordulat az 1700-as években következett be. Családi viszályok okán az épület lepusztult állapotba került, a Rákóczi szabadságharc alatt pedig felgyújtották.
1732-ben a vár ismét az Erdődy famíliáé lett. Kétszer is restaurálták: egyszer 1752-ben, barokk stílusban, egyszer pedig 1935-ben. Tornya ekkor kapta meg mai, jellegzetes hagyma formáját.
A II. világháború alatt szovjet katonák kifosztották. Később járványkórházként üzemelt, majd mezőgazdasági szakiskolaként, óvodaként és lakásként funkcionált. Egészen a rendszerváltásig volt valamilyen szerepe, 1990 után azonban a kastély megüresedett.
Állapota egyre romlik. Jelenleg a Magyar Államkincstár tulajdonában van és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tartja nyilván.
Különleges hagymakupolájával, korokat átívelő múltjával igazi turistalátványosság lehetne, akár múzeumot és kastélyszállót is működtethetnének benne, amennyiben lehetőség nyílna egy teljes körű felújításra. Utóbbi a tetőszerkezetnél megrekedt.
„Volt egy program 2013-ban, amelynek keretén belül hét Vas megyei kastélyt megjelöltek, köztük a jánosházit is. 1,5 milliárd forintot kapott a vár. A tető felújítás 68 millióba került, utána viszont megállt a munka” – mondta megkeresésünkre Bors Géza helytörténeti kutató, a Jánosházi Honismereti és Művelődési Egyesület elnöke.
„A régi szerkezetet lebontották. Felkerült az új tető és ezen a ponton elakadt a felújítás. Azóta semmilyen változás nem történt, nem tudni, mikor és milyen módon folytatódik a felújítás” - tette hozzá.
Komoly előnye az eddigi munkálatoknak, hogy az új tetőszerkezetnek köszönhetően az épület nem ázik be, ezért az állapotromlás mértéke csökken. Arról viszont, hogy a közeljövőben van-e esély egy esetleges restaurálásra, az elnöknek sincs tudomása.
„Nem lehet tudni, hogy mikor folytatódnak a munkálatok, vagy ha folytatódnak, milyen úton-módon történik meg mindez” – mondta.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
