Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

„Az igazgató szívesebben nyúlt egy vidékihez, mint egy városi lányhoz”

Falusi nők a szombathelyi szövőgyárban. Ez volt az út a paraszti létbizonytalanságból az ipari lét bizonyosságába.

A szombathelyi szövőgyár egyike azon könnyűipari cégeknek, amelyeket elvitt a rendszerváltás szele. A Nyugaton nemrég megmutattuk, hogyan néznek ki az egykori Szombathelyi Pamutipar épületei Szélfútta, keserédes séta az egykori szombathelyi szövőgyárban February 28. 20:01 . Most azt szeretnénk bemutatni, hogyan gondolnak vissza az itt eltöltött éveikre a már nyugdíjas lányok, asszonyok. Alapul azok az interjúk szolgáltak, amelyeket 2012 óta készítettem az itt dolgozókkal A cikkhez a szövőgyárban és Szombathelyen készült archív fotókat használjuk illusztrációként.

szombathelyi életkép az 1960-as évekből, kerékpározó nő
Bojár Sándor/fortepan

A hatvanas-hetvenes években nagyon nehéz volt a szombathelyi Szövőgyárban dolgozni. A falusi fiatal lányok és asszonyok naponta 30-40 kilométert is bicikliztek munkába jövet-menet. Sem a szálló gyapot mocska, sem a gépek fülsiketítő zakatolása nem riasztotta őket vissza. Ahogy az egyik interjúalanyom mondta:

„Mire a nyolc óra letelt, mi egymásra sem ismertünk rá, olyan koszosak voltunk. A fejünket bekötöttük kendővel, azon vastagon állt a por. A szemünkből sem győztük kiszedni azt a sok pihét, azt a sok mocskot.”

Látogatás a Szombathelyi Szövőgyárban, 1960.
Filmhiradók online

A megterhelő munka ellenére az 1960-as évek legelején felvételt nyert nők évekig, sőt, akár évtizedekig sem mondtak fel. Orkánerejű szélben, locsogó esőben, szakadó hóesésben is minden nap pontosan érkeztek. Mielőtt megszólalt volna a műszakváltást jelző csengő, már a zakatoló gépek mellett álltak és várták, hogy átvegyék a kollégáiktól a műszakot:

„Volt olyan, amikor háromméteres hófúvásból húzkodtuk ki egymást. De bejöttünk.”

Életkép az 1960-as évekből
fortepan/Kurutz Márton

És, hogy miért tették mindezt? Ezt a következő sorokban bemutatom:

Vas megye legtöbb településen az 1960-as évek legelején jöttek létre azok a termelőszövetkezetek, amelyek aztán egészen a rendszerváltásig megmaradtak. Ezek a téeszek ekkor még sem fizetést, sem megfelelő terménymennyiséget nem tudtak biztosítani a tagoknak. Az egyéni tulajdonban lévő földeket azonban közös gazdálkodásba kellett adni, így a parasztság ekkor úgy érezte, hogy elveszített mindent. A létbizonytalanságból egyetlen módon lehetett kitörni, gyári munkavállalással.

Látogatás a Szombathelyi Szövőgyárban, 1960.
Filmhiradók online

Leginkább a húszas-harmincas éveikben járó fiatal lányok próbáltak szerencsét a megyeszékhelyen. A munkakeresők nagy száma miatt kötelező közvetítést vezettek be, ami azt jelentette, hogy nem lehetett közvetlenül egy-egy gyárba jelentkezni, hanem a munkaerőközvetítő iroda előtt kellett sorba állni. Ahogy az egyik interjúalanyom mesélte:

„Éppen olyan munkanélküliség volt, mint most. Minden éjszaka három órakor biciklire ültünk, és jöttünk Szombathelyre, több hónapon keresztül, amíg el nem tudtunk helyezkedni. Akkor a Munkaügyi Hivatal folyosóján úgy kellett sorban állni, mint a gyóntatószékben. Volt egy ablak, amit kinyitottak, és akik ott álltak közel, azokat felvették, betették az ablakot, és a többi mehetett haza, mert nincs több munka.”

szombathelyi életkép az 1960-as évekből, kerékpározó nő
Bojár Sándor/fortepan

A Munkaerőközvetítő Hivatal előtt azonban nem csak falusi nők, hanem Szombathelyen élő asszonyok is ácsorogtak. A megye és a város vezetése ezért úgy döntött, követve az országos utasításokat, hogy megnehezíti a falusi álláskeresők dolgát. A munkavállalás többek között szombathelyi lakcímhez és községi igazoláshoz kötötték. Utóbbi dokumentumnak tartalmaznia kellett, hogy a falunak nincs szüksége a városba igyekvő munkavállalókra. Nem kevés ügyeskedésre volt szükség ezeknek a dokumentumoknak a megszerzéséhez.

A falusi nőknek tehát azért is rendkívül sokat kellett harcolnia, hogy egyáltalán sorba állhassanak munkáért jelentkezők között. Ezen a rendkívül nehéz helyzetükön pedig nem más, mint a szövőgyár segített. A Szombathelyi Pamutipar szinte kizárólag ezeket, a téeszek elől elmenekülő, szakképzetlen falusi lányokat vette fel. Wágner József, a Pamutipar főtechnológusa a megyei és a városi Végrehajtóbizottsági üléseken rendszeresen kifejtette, hogy:

„A szombathelyi dolgozók nem szívesen mennek a vállalathoz. Az egyik probléma az, hogy az üzem három műszakos, ugyanakkor a bérezés rendkívül alacsony. A Pamutipar ezért kénytelen vidékieket felvenni.”

A szövőgyár tehát azért alkalmazott falusi nőket, mert a városiak más, leginkább a legnagyobb presztízzsel bíró cipőgyárba igyekeztek. Erről azonban a falusi nők vagy nem tudtak, vagy nem érdekelte őket. Mindegyik interjúalanyom arra emlékezett, hogy

„Az igazgató szívesebben nyúlt egy vidékihez, mint egy városi lányhoz. Mert a városi mindig kifogást talál, hogy ne dolgozzon. Mi meg a munkában is jobban megálltuk a helyünket. Többet termeltünk, mint a városiak.”

Látogatás a Szombathelyi Szövőgyárban, 1960.
Filmhiradók online

A szövőgyár ugyan kényszerből, de lehetőséget adott azoknak a szakképzetlen falusi nőknek, akiknek senki más. Kevés, de rendszeres havi bért fizetett akkor, amikor az egyik napról a másikra a falusi emberek ezrei az összes földjük és állatuk beadásával nincstelenné váltak. A szövőgyár több ezer család számára anyagi biztonságot és a stabilitást jelentett. Amikor a nőknek később lehetőségük lett volna a váltásra, akkor is sokan maradtak. Nem azért, mert máshol sem volt jobb, hanem mert hűségesek voltak egykori megmentőjükhöz.

Kedves Olvasó!
Kérjük, támogasd havonta rendszeresen a Nyugat.hu szerkesztőségének a munkáját! Mert veletek együtt tudjuk kideríteni, megírni, megmutatni, hogy mi történik körülöttünk.
Köszönjük!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Helyek

Tovább az oldalra