Nem sok magyar költő mondhatja el magáról, hogy hivatalosan is a Mars és a Jupiter között köröz, de Berzsenyi Dániel most már igen: a Nemzetközi Csillagászati Unió döntése alapján róla neveztek el egy kisbolygót, amelyet még 2006-ban fedezett fel Sárneczky Krisztián a piszkéstetői obszervatóriumból. A (236307) Berzsenyi nevű aszteroida 3,58 év alatt kerüli meg a Napot a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóövben.
Az aszteroidát 2006. január 24-én fedezte fel Sárneczky Krisztián csillagász a Mátrában, Piszkés-tető csillagvizsgálójából. Az addig ismeretlen kisbolygó akkor a 2006 BF9 ideiglenes jelölést kapta.
További, itt és máshol készült csaknem 500 különböző csillagászati felvétel segítségével sikerült pontosan meghatározni a pályáját, így később megkapta a 236307-es végleges sorszámot is. A felfedező jogosult az általa talált aszteroida elnevezésére javaslatot tenni, Sárneczky Krisztián pedig Berzsenyi Dániel tiszteletére fordult a Nemzetközi Csillagászati Unióhoz.
A döntést az International Astronomical Union 2026. május 4-én megjelent közleményében tette hivatalossá. Az indoklás szerint Berzsenyi Dániel a magyar irodalom egyik meghatározó alakja volt, akinek műveiben egyszerre jelent meg a klasszicizmus, a szentimentalizmus és a romantika. Kiemelték azt is, hogy az antik versformákat különösen magas színvonalon alkalmazta a magyar nyelvben.
A Berzsenyi nevét viselő kisbolygó a Mars és a Jupiter között húzódó fő kisbolygóövben kering, és 1308 nap, vagyis nagyjából 3,58 év alatt kerüli meg a Napot. Pályája elliptikus: napközelben 292 millió kilométerre, naptávolban pedig körülbelül 408 millió kilométerre jár a központi csillagunktól.
Berzsenyi Dániel 1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén. A magyar irodalom egyik legfontosabb költőjeként tartják számon, akinek verseiben egyszerre jelent meg a hazafias emelkedettség, az elmúlás fölötti szorongás és az emberi élet mulandósága. Olyan művek kötődnek a nevéhez, mint A magyarokhoz vagy A közelítő tél.
Munkássága nemcsak irodalmi, hanem történelmi szempontból is jelentős volt: versei a reformkor előtti magyar nemzeti öntudat egyik fontos hangjává váltak. A klasszikus műveltséget és a modern magyar nyelvet úgy gyúrta össze, mintha a latin hexameterre ráhúztak volna egy cifraszűrt, és ez a kombináció kétszáz évvel később már konkrétan az űrben kering.
Címlapképünk az MI segítségével készült.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
