Péntek délután elstartolt a huszonharmadik szombathelyi Bloomsday. Ha mondhatjuk így, a recept a szokásos: kell hozzá ír nagykövet, Joyce-rajongók, egy kis fúvós zene és az elmaradhatatlan pecsételés. Idén azért akadt jó pár más program is.
Először a Szombathelyi Fúvószenekar játszott a Fő téri szökőkút mellett, majd középiskolás táncosok ropták kicsit korabeli ruhában a téren. A hangszórókból tengerzúgás, sirályok, egy csipetnyi Triesztet próbáltak idevarázsolni nekünk a térre.
Aztán jöttek a beszédek, Hende Csaba majd Pat Kelly (Írország magyarországi nagykövete) állt a mikrofon mögé. A nagykövet egyébként hosszasan taglalta, micsoda ír ünneppé nőtt már fel a Bloomsday (világszerte) és természetesen üdvözölte a szombathelyi rendezvényt is.
Azért voltak itt a helyi Bloomsdayhez komolyabban köthető arcok is, mint például Orbán Róbert, Feiszt György, vagy épp Ipkovich György, és még sorolhatnánk, ők nem léptek a pulpitusra. Kísérő programként az ELTE SEK Művészeti Intézete tanárainak és hallgatóinak kiállítása (maszkokból) várta a közönséget, illetve egy-egy pohár frissen csapolt Guinness-sör is, amit kortyolhattunk mi is, miközben a színpadon játszott a The Crazy Pogues (ír kocsmazenét), majd később Báró és a Blues Step (blues legendák és dalaik).
A hagyományos pecsételés sem maradt el, amit porcukorral hintettek a Fő téri kövekre, az irány most a Ferences-kert felé vezetett, ahol a Sörfesztiválon további ír hangulatú koncertek (Greenfields és Crazy Rouges) szórakoztat. De akadt még itt fotóstúdió is, avagy Kádár Ferkó fotószínháza, ahol korabeli ruhát öltve (hacsak képileg is), de sikerült sokakat visszarepíteni a múltba egy-egy fotó erejéig.
