Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Joyce elsiratta magát – Esőverte Bloomsday Szombathelyen

Már a megnyitó is csúszott kicsit az ég kegyeire várva, az Ifjúsági Fúvószenekar azonban a Fő téri lombok alatt kitartóan harsogott, míg annyira kiderült, hogy az esernyők alatt bámészkodó mintegy száz ember meghallgathatta a beszédeket.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Dermot Mcguaran a magyarországi Ír Nagykövetség első titkára amellett, hogy boldog volt, elég messzire ment az ír-magyar kapcsolatok ecsetelésében, a keltáktól indította elmélkedését, hasonlítva őket a honfoglaló magyarokhoz. De egy merész ugrással eljutott a közelmúlthoz és a jelenhez, azaz Szombathely és Joyce, közelebbről az Ulysses sajátságos, bensőséges viszonyához, lelkesen üdvözölve azt.

Bloomsday 2009
Megnyitó csöpörgésben
Bonyhádi Zoltán
A szabad sajtó nem létezhet nélküled. Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom

Dr. Ipkovich György polgármester szerint a csepergő eső mögül a ’Mester tekintett le városunkra, mintegy ír időjárást varázsolva ide, hogy teljes legyen a mítosz, amelyet egyébként zöld lufik is hivatottak voltak szimbolizálni, amely ugye a szigetország nemzeti színe.

Dublin 11 tükör

A Joyce-ház előtt és a tér túloldalán kandeláberek közé feszített drótkötelek tartják a két oldalon nyomott molinókat, ezeket két héten át nézegethetjük merengve. E szabadtéri tárlat viseli a Dublin 11 tükör nevet, a molinók még a délelőtti napsütésben kerültek a helyükre – a polgármester szerint a város új színfoltja ez -, s valóban, az alkotók színekben és formákban igyekeznek kifejezni, amit a világhírű író szavakkal ért el. S ami vita az Ulysses körül kialakult, olyan szkepszissel, és a lélek legteljesebb odafordulásával igyekszünk megérteni a sokszor megérthetetlent, és ez nem véletlen.

Bloomsday 2009
Molinók a magasban
Bonyhádi Zoltán

Mint már Márai is felfedezte: egy ember – ő volna James Joyce – egy napon világgá bocsát egy művet, amely egyszerűen a levegőbe röpít nagyjából mindent, amit az írástudók világa eddig az irodalom törvényeiként értett és tisztelt. Ennek olvasása után lehetetlen, hogy az ember a jövőben ugyanúgy dolgozzon és olvasson, sőt éljen tovább, mint annak előtte tette. Ezt az érzést erősítik a Fő téren függő molinók, az alkotók szerint bevallottan is arról szólva, hová jutott a design az utóbbi időben. Nézegetve rá kell jönnünk: messzire, mintha a századelő

minden egész eltörött

hangulata érződnék, s valóban, ilyképp céljuknak megfelelnek, az Ulysses akkor született, azt a kort tükrözi.

De hát mi az az Ulysses?

A szombathelyi Bloomsday kronológiáját önkényesen felrúgva, megértését segítendő azért mindenképp meg kell emlékeznünk magáról a műről, s arról is, mi közünk van minékünk ehhez a borongós ír zsenihez.

James Joyce Ulysses-e egyetlen, több mint száz év előtti nap, 1904 június 16-a történetét írja le. A modern világirodalom első nagy regényének hőse, Leopold Bloom, a regény szerint szombathelyi származású. Mint az Ulysses valamennyi szereplőjét, Leopold Bloom-ot is valós személy alapján formálta meg az író. Helytörténészek derítették ki, hogy valóban élt egy Blum család a regény megírása idején Szombathelyen, a Fő tér 40. szám alatt. Textilkereskedéssel foglalkoztak, így gyakran látogattak az akkor az Osztrák-Magyar Monarchia legfontosabb kereskedelmi kikötőjének számító Triesztbe, ahol annak idején Joyce lakott családjával.

Bloomsday 2009
Útvonal pecsételés
Bonyhádi Zoltán

Az önkéntes száműzetésben élő író kereste a számára izgalmas, idegen kultúrát jelentő Kelet-európaiak társaságát. Mivel angol nyelvet tanított, bőséges alkalma volt velük találkozni velük Triesztben, ahol a XIX. század vége óta működött szombathelyi származású kereskedőkből, iparosokból álló polgári kör. Könnyen lehetséges tehát, hogy Joyce az ő közvetítésükkel ismerkedett meg a szombathelyi Blum Márton négy fiának egyikével, aki a regénybeli Leopold mintája lett.

A végeredményt tekintve mindegy is, egy azonban városunk számára nagyon fontos: az Ulysses-ről szóló könyvtárnyi irodalom mindegyikében szerepel Szombathely neve, ilyképp abban biztosak lehetünk, az irodalmi köztudatban mindenképpen benne van, s nem fenyegeti az a veszély, mint vízfejjé növekedő fővárosunkat, nevezetesen, hogy Bukaresttel keverik, s már ez is valami.

Vissza a Bloomsday-hez, értelmezési kísérlet

Bloomsday 2009
Az értelmiségi mindig akar valamit...
Bonyhádi Zoltán

Ahhoz, hogy megértsük, mit akar az a sok jó értelemben vett félőrült szombathelyi ezen a napon, értelmeznünk kell magát a regényt, mint jelenséget és úttörőt. Az Ulysses terjedelme ezer sűrűn telenyomtatott oldal, amelynek minden mondta szükségszerűen van a helyén, belőle semmi ki nem hagyható, semmi föl nem cserélhető, mivel Joyce műveinek leglényegesebb tartalma maga a nyelv, így ez a mű nem olvasmány, első olvasatra reménytelen halandzsának tűnik. Ahogyan sokan ma is irodalmi blöffnek tartják, akik nem fedezik fel, hogy itt egy új nyelv beszél, s ezért az, hogy a rá utaló eseményeket és emlékezéseket is kevéssé értik, igaz, nevében mindent el lehet követni.

Bloomsday 2009
Bonyhádi Zoltán

A rövidre sikerült szabadtéri ír zene (eső, ugye) nem szorul magyarázatra. Az immár szokásos útvonal pecsételés például tökéletesen érthető, hiszen a Fő téri Bloom-háztól és Bloom szobortól az Írokéz Galériáig tart, illetve tartott az esőben. Igaz, ez szakított a hagyományokkal, hiszen Blum Lipót szokásos sétaútvonala a Belsikátoron át az Elender Székházig terjedt, idén azonban okszerűen jutottunk el a galériáig, ahol megnyílt Ipacs Géza kiállítása

Az istenit, már fél öt van

címmel, tartalmában és formájában tökéletesen megfelelve a regényről fentebb mondottaknak.

Bloomsday 2009
Firkin a pincében
Bonyhádi Zoltán

Joyce azonban tényleg siratta önmagát, hiszen alighogy megkezdődött volna a nagyközönségnek szánt program veleje a Fő téren ír zenével, táncházzal és ír szabadtéri kocsmával, leszakadt az igazi égi áldás, mindent átírva, mondhatni tönkretéve. Kis ideig még halk ír muzsika szűrődött át a letakart hangfalakból, öten ültek is az asztaloknál, de amikor hét óra tájban a technikusok elkezdték leszerelni készségeiket, s végképp biztossá vált, hogy itt már semmi sem lesz, az öt söröző ember távozott, a kocsma pedig bezárt.

Bloomsday 2009
Mollysnight - Fullajtár Andrea
Bonyhádi Zoltán

Ami a szabadban lett volna, az Agora székházának pincéjébe költözött, ami tömegeknek szánt szórakoztatásnak indult, szűk kör számára vált elérhetővé – helyszűke miatt -, a népünnepély elmaradt. A Mollysnight című kamaradráma viszont nem, ezt a Fő tér 40. számú házban adta elő Fullajtár Andrea és Takács Ferenc. Elementáris szóözön ez a regény végéből, aki ott volt, élvezhette. Nem véletlenül fogalmaztam így. Eredetileg a Fő téren, kivetítőn nézhették volna azok, akik nem férnek be, a nagy zuhogásban ezt sem lehetett megvalósítani, helyette Joyce szobra nézegette kerek szemüvegén át az elnéptelenedett teret.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Kapcsolódó cikkeink

Képgondolkodók és révszarvasok, szevasztok! - Bloomsday bemelegítő

Az Ulysses főhősének nevét viselő ír ünnep szombathelyi nyúlványa nem csak június 16-án csap közénk: már a hétvégén is élvezetes programok várták a művészetek lankáin lejtőző kulturistákat. Figyelem, hétfőn folytatása következik!

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Kultúra

Hirdetés