A sok-sok éve eltervezett, de aztán félbemaradt Nemzeti Színház-projekt már megépített betonalapjai nem maradtak kihasználatlanul a budapesti Erzsébet téren: 2002-ben ott nyitotta meg kapuit a Gödör, aminek környéke az elmúlt tíz évben frekventáltságából adódóan hamar a (nem csak) fővárosi fiatalság fontos gyülekezőhelye lett, ahogy azt itt is megénekeltük.
Most január közepén aztán a vezetőség pánikszerűen közölte, hogy kipaterolják őket, volt Facebook-akció meg petíció meg kirohanások a rajongók oldaláról, van, aki még tüntetést is szervezett volna - csak éppen azt hagyták figyelmen kívül sokan, hogy a hely eztán is megy tovább, az új tulajdonosok szerint ráadásul közel ugyanolyan koncepcióval, csak éppen más név és irányítás alatt. Azóta már tudjuk: az új név Akvárium Klub lett, egy hete üzemel, úgyhogy nekiindultunk felfedezni - és még árukapcsolásként egy Compact Discót is kaptunk mellé.
A "rég-új" szórakozóhely küszöbét átlépve elsőként az vált világossá, hogy nem csak a beléptetést gondolták újra - alighanem jó irányba, hiszen a működtetésért az a Muraközy Péter felelős, aki egyben a VOLT és a Balaton Sound programigazgatója, abban a pozícióban meg nyilván lehetett ilyen-olyan tapasztalatra szert tenni -, de "finomhangolták" a klubbelső elosztásait is, ebből most csak annyit részleteznénk, hogy a vécék például már nem a koncertterem oldalában kaptak helyet, ott egy bárpult van, nagyon helyesen. Az Akváriumba belépő ezt látja:
Hadd irányítsuk a figyelmet az egyik meghatározó arculati elemre, erre a - hely nevét magán viselő - világítótestre, ami maga mögül derengi szét a lágy fényt, és ez bizony igazán elegáns megoldás.
Pult a hely végében, könyöklőkkel. Mint egy falat kenyér, úgy jöttek ezek. Tényleg. Sopronit 440-ért, Zlaty Blazantot 490-ért kínáltak, ha jól emlékszünk, ami pedig a közönséget illeti, arról egy éjszaka leforgása alatt sok érdemlegest nem lehet megállapítani, mert nyilván célirányosan is érkeztek - pénteken a We Are Rockstars, a The Kolin és a már említett Compact Disco lépett fel -, de erről bővebben pár sorral lejjebb.
Várakozók a koncertterem szellős sarkában, kék árnyalatokban úszva...
...és a táncparkett frekventáltabb részén. Apropó, a színpad átkerült oldalra, egy "betonfalba", és most úgy néz ki, mintha egy garázsajtót nyitottak volna ki, ami mögött zsákbamacskaként ott bazsevál a zenekar. Vagy akármi. Ma este a Compact Disco, ugye.
És el is kezdték éjfél után úgy fél órával. Az már az első percekben feltűnt, hogy Walkó Csaba énekes miatt komplett lánykolóniák tömörültek az első néhány sorba, ami mondjuk nem csoda, hiszen mihez kezdjen az egyszeri mainstream poprajongó nő, akinek csak egy Kasza Tibor jut a slágerlistákon? Végre van jóvágású férfi is a leosztásban, aki még öltözködni is tud, és nem is egy nevetséges ficsúr.
A be- és átvezető szövegeivel azért akadtak fenntartásaink, néha rezgett a léc, az olyanoknál például, mint a
próbálok kommunikálni a Compact családdal, ami egyre bővül
és azez a család soha a büdös életben nem ismer meg minket ha nincs MR2.
(Vajon ez reklámköltségként jelenik meg az állami zeneadó költségvetésében?) De legalább a vagy szótlan, vagy a pont neki be-beszólogató csapattagok képezték a fékek és ellensúlyok rendszerét az idegesítő kiszólások ellenében, például a zenei agy, a mackós Behnam Lotfi a háttérben.
Érdekes egyébként, hogy a zenekar nem saját dallal, hanem az INXS I Need You Tonight-jával kezdett, pár saját dalt követően pedig egy teljesen szükségtelen és kínos Ákos-feldolgozás is helyet kapott, pedig ezt inkább illett volna hanyagolni, ha már a saját zenék mérföldekkel jobbak. De nem baj, úgy látszik, ez egyedül nekünk nem tetszett, a ciderfogyasztó-galléros középvezetők, az ő három órás készülődéssel kirittyentett nőik és a már említett szerelmes csajtábor inkább volt elfoglalva a karlengetéssel.
Volt még egy komoly hullámvölgy, amibe belezuhanva felszisszentünk, ez akkor történt, amikor Walkó az egyik zenét a
gyere babám szilvát lopni, utána meg hancúrozni
kezdetű folk gyöngyszemmel vezetett be, a közönségre meg rábízta a hujujujozást. Azért azt megkérdeztük volna tőle, mennyire illik ez egy színfeketébe öltözött csapat nívós-elektronikus-popzenét-csinálunk üzenetébe. Persze biztos van rá válasz.
Azért az I'm In Love és a Get Off My Mind című dalok feljebb húzták némileg a színvonalat - rá is fért -, a magukat mérsékelten elengedő jelenlévők pedig boldogan videózták Az Együttest, Ami Eurovíziós Dalversenyre Mehet (ezt pedig nagyjából minden második szám után meg lett köszönve nekik, vagyis a szavazataiknak).
Ezzel a hibásnak tűnő, valójában pont-így-akartuk típusú képpel búcsúztatjuk a péntek esti Compact Disco-koncertet, ami mély sávokat nem karcolt az emlékezetünkbe, se rossz, se jó nem volt, ellenben langyosvíz, az nagyon is. Viszont láthattuk az Akvárium Klubot, amiben szerencsére ennél sokkal jobb dolgok is lesznek, ahogy az itt látható.
