Egy bekezdésben lerendezem személyes viszonyulásom az ifjú politikushoz: Shakespeare-t, mint drámaszerzőt, azért is imádtam, mert színdarabjaiban mindig megírta a patkány személyiségét, aki mindig fontos dramaturgiai szereplője volt a tragédiának. A szegény Poloniustól az egész jó formában lévő Jagóig. A patkány legjellemzőbb tulajdonsága egyébként a szívóssága, ezért minden történelmi korszak szülöttje, vagyis az emberi jellem kicsit lassabban fejlődik, mint a társadalom.
Nem véletlen, hogy cikkemet most írom, és nem akkor, amikor a tahó poénkodott a zsidók fájdalmán. Ilyen van, mindig is lesznek tahók. A félelmetes az, hogy ennél sokkal fontosabb szerepre vágyott - és köszönve pártunk és kormányunknak -, kapott is a kis szemüveges ember faluról.
Apropó vidéki. Rendkívül szórakoztató volt a vele készült interjú, amiből azt tudtam meg, hogy igazán csak azt bánja, hogy lebukott, mert ezzel elment a parlamenti védettsége. Na, ez legalább őszinte volt, legalább annyira, mint amikor én elismertem a kamerák előtt, hogy loptam. Látod, Jágó, néha az őszinteség felszabadító érzés, és a jutalom érte, hogy már senkit nem zavar az, amit mondasz.
A másik még jobb: azt mondja Gyurcsányról, hogy egy vidéki suttyó. Én, mint veszprémi vidéki suttyó mondom, hogy tényleg lehet valami a tirpákságban, bizonyíték rá, amit ez a vidéki srác beszél. Amit sajnálok vele kapcsolatban, hogy a börtön mégsem tette jobb emberré. Cuslag korában a börtönök nem segítették elő az ember társadalomba való békés visszailleszkedését – másolják majd le a kicsi közmunkások a tábláról, és egymás füzetéből.
Z-ből úgy lett C, hogy Cuslag végül nem is egyetlen történetet jelentett, hanem többet. Először volt egy ember, aki poénkodott, majd egy bűnös, akit börtönre ítéltek, majd kiszabadulva bosszút állt azokon, akik fogdosni merték a liftben. (Jelenleg is a heréjét simogatja a jobb oldali sajtó, és ő élvezi.)
Csak jó sokára veszi majd észre a magyar társadalom, hogy Cuslagból rendkívül sok van, van belőle a Békemenetben éppúgy, mint az MSZP-ben, vagy a Független Kisgazdáknál. Ők azok, akik valóban latornak szegődnek a politikai hatalom szolgálatában, és nincs nagyobb öröm megszabadulni tőle.
Érdekes, hogy mégis feltapad, mint a moha, vagyis ennek a választási kampánynak éppen ő az egyik celebje. Bárkit leszop, ha működik online a kamera. Hisz ő megmondta az édesanyjának, (bulvárból tudom) politikus lesz belőle, akárki meglássa. Jó hír az egész családnak, ha van egy kicsi szerencséje a legkisebb vidéki fiúnak, egy egész korszakot neveznek majd el róla. A kár, hogy a csengése olyan lesz majd, mint a Bach-korszaké.
De ne legyünk igazságtalanok vele. Nyissuk ki a korszak kamerájának látószögét, és lássuk azokat a politikusokat, akik a vokálban hallgatnak, mögötte mind balról, és mind jobbról. Ahogy korábban is mondtam, köszönöm Viktor, te fogod a baloldalt megtisztítani. Köszönöm, és emiatt adok egy jó tanácsot, nem érdemes bíznod azokban, akiknek még Zuschlag vallomása is jól jön egy kampányban. Bárkinek a csontját leszopogatják, még a tiédet is.
