Ahogy arról lapunk is beszámolt, Nemény András szombathelyi polgármester a Kúrián jogerősen pert nyert Dankó István korábbi államtitkár ellen.
A szombathelyi polgármestert Dankó István azért perelte be, mert a közgyűlésen azt mondta, hogy számára tisztességében megkérdőjelezhető az az ember, aki államtitkárként a saját cégének milliárdos üzletet intéz.
Az ítélettel kapcsolatban véleménycikket kaptunk Czeglédy Csaba szombathelyi önkormányzati képviselőtől. Az írást változatlan formában közöljük.
Nemény Andrást megvédte a Kúria Hende emberével szemben
Tanulságos és joggyakorlatot átalakító bírósági ítélet született a Kúrián abban a perben, amit Hende Csaba embere indított Nemény András ellen. Bár első- és másodfokon Dankó István nyert, a legfőbb bírói szerv kimondta, hogy Nemény nem sértette meg a felperes személyiségi jogait. Számomra különösen szórakoztató – és egyben elégtétel – a Kúria döntése, mert az Alkotmánybíróság Budai Gyulát mentegető határozatára alapozták ítéletüket. Az Alkotmánybíróság szakítva korábbi joggyakorlatával pont velem szemben védte meg az addig minden perét elvesztő Budait.
Most a legfőbb bírói szerv az Alkotmánybíróság új érveit használta fel Nemény András védelmében a fideszes Dankóval szemben.
Városunk polgármestere tavaly februárban egy közgyűlési vitában azt találta mondani, hogy
„Hende Csaba hozott egy volt közigazgatási államtitkárt, aki elég kétes hírű volt úgy az anyagok átnézése után, mert láthatóan a hírek szerint saját magának, cégének sikerült egy komoly közbeszerzést intéznie, amikor a Honvédelmi Minisztériumnál volt.”
Dankó István, Hende csúfos véget ért minisztersége idején a Honvédelmi Minisztérium államtitkára volt, jelenleg Hende bizottsági titkárságvezetője. Hende azon kevés egyeztetések egyikére, amikor hajlandó volt leülni Nemény Andrással tárgyalni szombathelyi ügyekről, magával hozta Dankót veszekedni.
Nemény András arra utalt felszólalásában, hogy Dankó államtitkárként egy gazdasági társaság igazgatóságának elnöke is volt. Ez az általa vezetett cég elnyerte a Honvédelmi Minisztérium által kiírt egyik nagy közbeszerzést. Dankó ennél a cégnél az államtitkári fizetésén felül havi bruttó 500 ezer forintot keresett.
Hende embere ezen jól megsértődött és beperelte Neményt. Arra hivatkozott, hogy a polgármester azt sugallta, hogy ő közpénzből a saját tulajdonában álló gazdasági társaságnak adott megbízást, ezzel pedig bűncselekményt követett el.
A Szombathelyi Törvényszék, majd a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla a korábbi joggyakorlatot alapul véve megállapították Nemény felelősségét, szerintük valótlan tényt híresztelt. Tényállítása azért valótlan, mert megállapítható, hogy Dankó saját céggel nem rendelkezik, kizárólag vezető tisztségviselője volt a gazdasági társaságnak. A „saját cég” szókapcsolat tulajdonosi minőséget jelent, ez a megfogalmazás a köznyelvben bevett jelentéstartalom szerint valakinek a tulajdonában álló vállalkozást jelöl. A bíróságok úgynevezett érdekösszemérést is végeztek és megállapították, hogy a sérelmezett kijelentés tartalma és súlya meghaladja azt a mértéket, amit a közéleti szereplőnek el kell tűrnie, a polgármester által mondottak meghaladják a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlását.
A Kúria viszont az Alkotmánybíróság már említett friss határozata alapján Nemény Andrásnak adott igazat. Kimondták, hogy a kifogásolt közlés Dankó közéleti, közszereplői minőségével kapcsolatos olyan magatartásra vonatkozik, amely Dankó HM államtitkáraként végzett tevékenységére vonatkozik, illetve Dankó helyben közszereplést gyakorolt akkor, amikor politikai szereplő Hende Csaba mellett nyilvánosan szakértői szereplést vállalt. Nemény véleményt nyilvánított, amit Dankónak tűrnie kell.
Idézet a Kúria ítéletéből:
„A perbeli kijelentés a 2022. évi országgyűlési választások kampány időszakában, politikai fórumon hangzott el. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában rámutatott arra, hogy a közéleti vita esetében, amikor a cél az, hogy a nyilatkozó személy kételyt ébresszen egy másik érintett politikus alkalmassága, közéleti hitelessége tekintetében, illetve amennyiben a kifejtettek közvetlenül a közéleti szereplő politikai tevékenységére, programjára vagy közéleti hitelességére, alkalmasságára vonatkoznak, akkor – még ha állító módban fogalmazták is meg – vélelmezhető a közlés véleményként való értelmeződése. A vitatott kijelentést a jelen esetben az alperes a Kúria értékelése szerint egyértelműen politikai vita keretében, politikai ellenfelével szemben (dr. Hende Csaba) alkalmazta, kritizálva azt, hogy milyen személy segítségét vette igénybe. A közlés egyértelműen a politikai ellenfél közéleti hitelességére utaló mondat volt, ennek értékelését a másodfokú bíróság elmulasztotta. Az Alkotmánybíróság határozata értelmében ez a körülmény már önmagában véleménynyilvánításnak minősítheti az adott kijelentést. {Alkotmánybíróság 3111/2022. (III. 23.) AB határozat Indokolás , }".
A Kúria szerint mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem megalapozottan érvelt azzal, hogy az adott esetben az alperes közügyben, közéleti vita során politikai véleményt formált. A jelen esetben az a körülmény, hogy a kijelentés nyilvános (politikai) fórumon hangzott el, az eljárt bíróságok értékelésével szemben nem az alperes felelősségét erősítő körülmény, hanem éppen azt mutatja, hogy a politikai vélemény kifejtésére éppen az arra szolgáló fórumon, nyilvánosan került sor. A Kúria szerint ezért megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata és az annak nyomán kialakult ítélkezési gyakorlat alapján a perbeli esetben a szabad véleménynyilvánításhoz való jog védelme helyes érdekmérlegelés alapján megelőzi a közszereplőnek minősülő felperes személyiségi jogainak védelmét. A kifogásolt közlés nem érintette a felperes családi vagy magánéletét, kifejezetten közéleti szereplésével volt kapcsolatos. A Kúria szerint a jelen esetben – annak helyességétől függetlenül – kifejthető olyan politikai vélemény, amely kritizálja azt, hogy a felperes által is vezetett gazdálkodó szervezet olyan pályázaton nyert el közbeszerzést, amelynek kiírója annak a Honvédelmi Minisztériumnak az egyik szervezete volt, amely minisztériumban a felperes egyidejűleg államtitkári pozíciót töltött be. Azt helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a perbeli közlés nem jelenti a társadalmi közfelfogás szerint annak állítását, hogy a felperes bűncselekményt követett volna el. A Kúria álláspontja szerint az a megfogalmazás, hogy a felperes által is irányított cég a felperes „saját cége”, nem lépi túl a szabad véleménynyilvánítás kereteit és nem jelenti annak valótlan állítását, hogy a felperes a cég tulajdonosa lett volna.”
Ebben az ügyben is igaz a régi mondás: az nevet, aki utoljára nevet.
Gratulálok Nemény Andrásnak a pernyeréshez, ügyvédjének, Kummer Ákos kollégának pedig a per kiváló végigviteléhez.
A helyi kormánypárti propagandatermékek (Vas Népe, Frisss) végig lelkesen és kárörvendve számoltak be a polgármester jogi felelősségét megállapító első- és másodfokú döntésekről. Kíváncsian várom, hogy a Kúria ítéletéről korrekt módon tájékoztatják-e olvasóikat. Nagy összegben fogadnék rá, hogy nem fogják megtenni.
Czeglédy Csaba
a szerző jogász, önkormányzati képviselő
