Magamon is érzem, hogy napokra vagy akár egy hétre is könnyedén kiégek a közélettől, pedig alapjáraton érdeklődéssel, és bevallom, némi megvetéssel vegyítve követem a magyar politika eseményeit. Szeretném elkerülni, hogy „elemzői pozícióba kerüljek”, és csípőből megvetem a politológiát, mint szakmát, de nem tudok szó nélkül elmenni Dobrev Klára legújabb plakátja mellett.
Lassan 6 órája ezen agyalok, miután megláttam egy ehhez hasonló plakátot az út mentén hazafelé. Azóta képtelen vagyok a helyére tenni a dolgot. Nem is tudom, hogy hol kezdjem, mert az első találkozásom ezzel a politikai üzenettel egyszerűen letaglózott. Miközben próbálom végiggondolni a plakát üzenetét, belül, gyomortájon, egyre fokozódó undor ébred bennem.
De maradjunk a valóságnál és a politikánál. Kemény szellemi megterhelést jelent eldönteni azt, hogy kampánypánik vagy hozzá nem értés övezi a DK kampánycsapatát. Vagy csak elfelejtettek megkérdezni egy másodéves ELTE hallgatót, hogy elmagyarázza az összeadás és kivonás alapjait. Mégis milyen matematikai megfontolásból döntött úgy a kampánycsapat, hogy kiváló ötlet egy mondattal azonnal 500000 szavazatot elveszíteni? Mert azért nem szükséges Mensa tagság ahhoz, hogy lássák előre, hogy egy ilyen üzenettel instant elvágják magukat a határon túli szavazatoktól.
Az egyetlen magyarázat számomra az, hogy a felmérések azt mutatják nekik, hogy a határon túli szavazatokról így is, úgy is lecsúsztak, és talán ők is tisztában vannak azzal, hogy nem fognak többségi kormányzásra elegendő szavazatot összeszedni a 2026-os választásokon, szóval akkor már miért ne kovácsolnának belőle politikai előnyt, és ismét feláldozták a társadalmi értékeket a politikai számításért. Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács...
A DK prezentálta, hogy mennyit is ér nekik a határon túli magyar ember. A precíziós marketing mérleg egyik tányérján az elérhetetlen, fél milliós határon túli magyarok és szavazatuk, a másikon pedig a politikai előnynek vélt lehetőség, hogy buzgón hangoztatott baloldaliságukkal elhatárolódjanak mind az identitás zavaros Fidesztől, mind az óellenzéket felszámoló Tiszától. Klára és bölcs marketing csapata hosszan nézte a mérleget, és úgy vélték, hogy a politikai előnnyel kecsegtető üzenettel többet nyernek, mint amennyit veszítenek.
Letaglózottságomat és értetlenségemet az adja, hogy Klára ex-férje és csapata ezt a sakkjátszmát mintha 2004-ben lejátszotta volna, és röpke 9 év kellett, hogy nyilvánosan bocsánatot kérjenek a kettős állampolgárságban képviselt álláspontjukért és kampányukért (ezt sajnos nem Klára ex-férje tette, hanem Mesterházy Attila).
Nem tűnik fel senkinek a DK-ban, hogy milyen következményei voltak ennek 22 éve?
Elfelejtették, hogy a népszavazás után az MSZP néputálat és népharag tárgya lett? Elfelejtették, hogyan hajtotta a Fidesz malmára azt a fél millió potenciális, akkor még szavazattal nem rendelkező, határon túli magyart? Fontosabb a bejutási küszöb görcsös megugrása, mint a konszenzusok, identitások, elvek utolsó morzsáinak megőrzése? Tényleg ismét bele kell rúgni 22 év után a határon túli magyarokba? Egyszer nem volt elég? 2035-ben, 9 év múlva, ki fog majd ezért elnézést kérni?
Mert úgy érzem, hogy szükséges tisztázni, és talán ez adja a gyomromban felgyülemlett undort is: lehet és érdemes vitatni a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazást, lehet és érdemes kritizálni a Fidesz által, politikai húzásból megadott kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt. De azt nem lehet kétségbe vonni, hogy olyan magyar emberek jogfosztásáról beszélünk most, akik egy nyelvet beszélnek, egy kultúrát gyakorolnak a határon innen élő magyarokkal. Politikai csatákba, majd koncként odavetett politikai áldozatként kezelni a székelyeket, felvidékieket, újvidékieket nem csak aljas politikai húzás, hanem erkölcstelen, gusztustalan, szégyenteljes bűn is egyben.
Saját magamat szégyellem, hogy nem tudok elmenni a konteók és összeesküvés-elméletek mellett, de az elmúlt két évtized kondicionált arra, hogy ott is keressem a kis ördögöt, ahol nincs. Mert ennek a plakátkampánynak semmi értelme, semmi politikai hozadéka nincs.
Megosztó üzenetekkel operálni, az értelem helyett a negatív érzelmeket kiváltó üzenetek kommunikálása inkább a Fidesz eszköztárára jellemző. Az egyetlen, ismét kiemelve: számomra, épképzláb megoldás az, hogy az állampárt sem biztos már abban, hogy a határon túli szavazatok többségét behúzza. Így kénytelen volt egy huszár vágással beáldozni a DK-t, hogy keltsen ingerültséget ezzel a plakáttal fél millió szavazóban és ismét érzelmekre hatva a Fidesz felé sodorja kergesse a szavazókat.
Ha ez tényleg így van, akkor a Fidesz is elfogadta, hogy a DK-ra nem számíthat már a Parlamentben, így a lehető legjobbat kihozva a helyzetből, még egy utolsó bőrt lenyúz a DK-ról, és utoljára húz hasznot belőlük. Mindeközben Jakab Péterrel (vicc) felvértezett párt úgy kerül feláldozásra a politika oltárán a Fidesz által, ahogy a DK vetette oda politikai koncként a határon túli magyarokat 2004-ben és most, 2026-ban. Igazán irónikus ez a keretes szerkezet a jelenlegi politikai elitnek, amely talán túl sokáig képviselte és cipelte a 20. század mocskos politikai erkölcstelenségeit az új évezredben.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
