„Szépen lassan növekszik a munkanélküliség Magyarországon” - írtuk Szépen lassan növekszik a munkanélküliség Magyarországon January 03. 08:58 néhány nappal ezelőtt a KSH számaira hivatkozva.
Ezek szerint a 2024. szeptember–novemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest 20 ezer fővel, 231 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett.
Most megnéztük a területi adatokat, és azt láttuk, hogy azok a megyék többségében szinkronban vannak az országos trendekkel.
Az elmúlt egy év során hét megyében csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, az összes többiben emelkedett. Ez utóbbi csoportba tartozik mind a három nyugat-dunántúli megye.
Vas megyében kilencszázzal, Győr-Moson-Sopron megyében ezerrel, Zalában 2,3 ezerrel többen voltak munkanélküliek 2024 novemberében, mint egy évvel korábban.
Mindezzel együtt Vas és Győr-Moson-Sopron megyében országos összehasonlításban még nagyon alacsony a munkanélküli ráta (3,7 és 2,4 százalék), ugyanakkor Zalában már közel sem mondható egészségesnek az 5,3 százalékos adat, ami ráadásul közel duplája a 2023-as értéknek (3,1).
Az elmúlt év legnagyobb vesztese talán Baranya megye, ahol egy év alatt 6,7 ezerrel, azaz 3,7 százalékponttal növekedett a munkanélküliek száma, aminek eredményeként itt már 9,6 százalékos a munkanélküliség, ami a második legmagasabb érték az országban Nógrád (9,9 százalék) mögött.
Mit jelentenek ezek a számok?
Szakértők szerint egy bizonyos szintű munkanélküliség – ahogy az infláció is - gazdasági szempontból egészséges, mert mozgásban tartja a munkaerőpiacot, motivációt jelent a munkavállalók és mozgásteret a munkaadók számára.
Vas és Győr-Moson-Sopron megye adatai még feltétlenül ebbe a kategóriába tartoznak, és gyaníthatóan még nem fordult át kocka, azaz az itteni cégeknek gyaníthatóan továbbra is akadnak – részben ázsiai és afrikai vendégmunkásokkal orvosolt - munkaerőgondjai.
Ugyanakkor a Zala megyei 5,3 százalék már határeset, és talán még nyugtalanítóbb az itteni munkanélküliségi ráta gyors emelkedése.
Van-e ok pánikra?
A KSH csütörtökön közölte a legújabb gazdasági adatokat, amelyek szintén nem mutatnak túl jól. Az ipari termelés az év első tizenegy hónapjában 3,9 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában, 2024 novemberében pedig a feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene.
Pánikra mindez még nem ad okot, de azt jelzi, hogy a magyar gazdaság továbbra is beteg, és a számok nem igazolják a kormányzati kommunikáció optimizmusát.
Az jó jel, hogy Nyugat-Dunántúlon egyelőre nem került sor nagyobb arányú elbocsátásokra, azt viszont több helyről is hallottuk, hogy a cégek csúszó leépítéseket hajtanak végre, azaz a távozó vagy a nyugdíjba vonuló alkalmazottak helyére nem vesznek fel újabbakat.
Közben újabb sötét felhők gyülekeznek az égen: az Autopro.hu szakportál arról számolt be, hogy a német járműipari vállalatok üzleti hangulatát jelző mutató jelentősen csökkent decemberben.
Számos németországi autóipari vállalat úgy ítéli meg, hogy rendelésállománya nem elegendő a gyártási kapacitások teljes kihasználásához és több vállalatnál már a leépítésekről tárgyalnak
„A német autóipar egyre mélyebb válságba csúszik” – kommentálta a számokat egy ottani szakértő. Ez azért aggasztó, mert a magyarországi ipar egy jelentős része ennek a felvevőpiacnak a kiszolgálására épült ki, és ez hatványozottan érvényes a Nyugat-Dunántúlra.
Vas megye gazdasági kihívásairól a közelmúltban beszélgettünk Az utóbbi évtizedben megakadt a nyugat-magyarországi régió fejlődése, és ez csak az egyik kihívás 2024. December 10. 19:32 Cseri Józseffel, a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (VMKIK) elnökével