Ahogy arról lapunk is beszámolt 
27 év után új elnöke van a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarának 2024. October 04. 11:09 , 27 év után új elnöke lett a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarának (VMKIK). Kovács Vincét Cseri József váltotta, aki korábban alelnöke volt a szervezetnek. Cseri József a gazdasági élet ismert személyisége, az Autófókusz Kft. ügyvezetője, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) alelnöke. Már akkor sejthető volt, hogy a személycsere irányváltást is jelent a megyei kamara működésében, de a változás nem állt meg a megyehatárnál, mert egy hónappal később vezetőváltás történt az országos kamara (MKIK) élén is, ahol Nagy Elek váltotta 
Leváltották Parragh Lászlót a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éléről 2024. October 30. 13:30 Parragh Lászlót.
Cseri Józsefet a Magyar Vállalkozások Napja (december 6.) alkalmából kerestük fel és az elmúlt – meglehetősen sűrű – két hónap történéseiről kérdeztük.
„Rengeteg munkával telt az elmúlt két hónap. Kiemelt feladatunk volt a megye vállalkozásait érintő nehézségek feltérképezése, de a kamarai apparátussal is egyeztettünk, mert fontos, hogy munkahelyi környezetüket és a feladataik ellátásához kapcsolódó feltételeket is optimalizáljuk" – kezdte a „leltárt” Cseri József.
A kamara egy öt Vas megyei várost érintő fórumsorozatot szervezett, ami jelzi, hogy a jövőben tovább erősítik jelenlétüket a kisebb településeken is. A találkozók arra is jók voltak, hogy a kamara járási szinten is feltérképezze, melyek azok a kérdések, melyet - akár az önkormányzatok bevonásával - kezelni kell. Ennek külön aktualitást ad a kormány versenyképes járások-programja. Aktuális téma volt a bejelentett minimálbér emelés, amely számos kérdést vetett fel mind vállalkozási, mind gazdasági szempontból. „A kamarai munka szerves részét képezi a meghatározó helyi cégek felkeresése is, fontosnak tartjuk, hogy a kisvállalkozásoktól a nagyvállalatokig érzékelhető legyen a kamara támogató hozzáállása” – tudtuk meg.
Legfőbb ideje átgondolni a jövőt
A közelmúltban Vas megyében járt Czunyiné Bertalan Judit, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa, akivel szintén egyeztetett a Vas megyei elnök. Mindez azért érdekes, mert az Európai Unióhoz történt csatlakozás óta, országos viszonylatban – és erről keveset beszélünk – a Nyugat-Magyarország régió fejlődött a legkevésbé 
A köztudatban szárnyal, a valóságban kínlódik a nyugat-dunántúli régió 2024. March 05. 07:08 . Miközben vannak olyan régiók, ahol – az uniós támogatásoknak köszönhetően – látványos növekedés történt az elmúlt két évtizedben, addig Nyugat-Magyarországon csak kismértékben javult a helyzet, miközben hatalmas nehézségeket okoz az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása Évtizedekig hűséges alkalmazottak mondanak fel egyik napról a másikra Vas megyében, hogy Ausztriába menjenek dolgozni 2022. October 19. 07:10 .
Az is egyre nyilvánvalóbb, hogy felül kell vizsgálni a megye gazdasági szerkezetét, amit jelenleg az ipar dominál, de már most stratégiai kérdés, hogy miként lehet más ágazatokban, azon belül a szolgáltatószektorban előrelépni, mert lehet tudni, hogy ebbe az irányba indultak el a fejlett nyugati gazdaságok.
„Az első elnökségi ülésen egy 46 pontból álló akciótervet terjesztettem elő, mások mellett volt egyeztetésem Vámos Zoltán főispán úrral és Nemény András szombathelyi polgármester úrral is, hogy mik lehetnek a kitörési pontok. Emellett találkozókat szeretnék kezdeményezni a megye más városainak a vezetővel is, hiszen leginkább ők ismerik a helyi viszonyokat, nekünk pedig az a feladatunk, hogy ezek alapján ajánlásokat és javaslatokat fogalmazzunk meg. Szeretnénk elérni, hogy az önkormányzatok üzleti alapon, menedzsment szemlélettel viszonyuljanak a gazdaság működéséhez, mert egy társasdalom fejlettségét és jólétét alapvetően a gazdaság alapozza meg” – véli az elnök.
Az utóbb időben sok rossz hír érkezett az európai autóipar környékéről. Mit gondol erről a kamarai elnök, annak a fényében, hogy Vas megye gazdasága erősen kitett ennek az iparágnak?
„Kétségkívül ez most komoly kihívást jelent” – érkezett a válasz. Cseri József szerint az okok között ott van, hogy az elektromobilitásra való, jogszabályok által is sürgetett átállás túl gyorsnak tűnik, ami a gyártók számára is bizonytalanságot hordoz magában. Az autóipar energia és munkaerő intenzív ágazat, az energiaárak, továbbá a fogyasztói árak, illetve a finanszírozási költségek növekedése, de az e-autók európai állami támogatásainak alakulása is közvetlen hatással van a forgalomra. A fogyasztói szokások, az elektromos autók töltési infrastruktúrájával kapcsolatos kérdések is kihívást jelentenek az autóipar számára, ugyanakkor a visszaesés ciklikusnak tekinthető, és már középtávon javulni fog a helyzet, mind az autóeladások, mint a gazdasági környezet tekintetében. Az azonban jól látszik, hogy a tisztán elektromos autók térnyerését késleltetik az állami támogatások körüli kérdések, ami arra is rávilágít, hogy ezen gépkocsik versenyképessége esetében sem hagyhatók figyelmen kívül a piaci szempontok. Továbbá – tette hozzá az elnök - szükséges lenne levonni azon konzekvenciákat is, melyek alapján megkérdőjelezhető, hogy szabad-e alapvetően egypólusúvá tenni a mobilitás jövőjével kapcsolatos törekvéseket. A tisztán elektromos autók egymagukban aligha fognak általános megoldást kínálni a mobilitás jövőjével kapcsolatos kérdésekre, az egyirányú út kijelölése visszahathat más, alternatív technológiák fejlesztésére és térnyerésére.
A Vas megyei beszállítók érintettek több vonatkozásban is.
Az elektromos autók gyártásának kisebb az élőmunkaigénye, ráadásul ezen technológiához kevesebb alkatrészkomponens szükséges. Ennek okán az autóiparnak fel kell készülni a beszállítói láncok szűkítésére is. Ugyanakkor nem kizárt, hogy egyes, összességében alacsonyabb működési költségű magyar beszállítók akár még kedvezményezettjei is lehetnek a változásoknak. Mindez persze nem csökkenti a probléma súlyát, legfontosabb, hogy az átállásra az adott vállalkozásnak legyen stratégiája, és ehhez legyen elegendő lobbiereje, akár a külföldi anyavállalatok szintjén is.
Az új országos elnökről
„A Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a változás mellett foglalt állást. Erről elnökségi állásfoglalás is született. Ennek oka az volt, hogy a korábbi országos vezetés iránti bizalom megrendült” – közölte kérdésünkre Cseri József. Példaként a korábbi országos elnök egyes, széles nyilvánosság előtt tett kijelentéseit, többek között a KATA-adózással kapcsolatos álláspontját említi, amelyek sajnos komolyan hatottak a szervezet reputációjára.
Most fokozott erőfeszítéssel dolgoznak a kamara megítélésének helyreállításán. Nem csupán az érdekérvényesítési törekvések fokozásával, a kamara és a vállalkozások közti kapcsolatok elmélyítésével, de azzal is, hogy proaktív módon lépjenek fel a megye gazdasági stratégiai irányvonalának kijelölésében. Mindehhez elengedhetetlen a vállalkozásokhoz való pozitív viszonyulás, amely nem csak a részükről joggal elvárt empátián, hanem a napi tevékenységüket meghatározó keretrendszer formálásán kell, hogy alapuljon - hangsúlyozza az elnök.
A jogszabályi környezet alakítása, a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs kötelezettségek csökkentése ugyanúgy prioritással bír a kamara számára, mint a vállalkozások hatékonyságát és eredményességét növelő kezdeményezések széles köre. Ezeket elsősorban a helyi kérdésekre és lehetőségekre fókuszálva, a problémák és kitörési pontok feltárásával kívánják kezelni.
„Nagyon jó a személyes kapcsolatom az új országos elnökkel. A Vas megyei kamara az elsők között volt, mely támogatta a váltást, és az egész kampány alatt nagyon szoros volt az együttműködésünk”
– válaszolta kérdésünkre Cseri József, hozzátéve, hogy Nagy Elek néhány nappal ezelőtt járt egy Zala megyei kamarai eseményen, ahol ő maga is kiemelte, hogy Vas, Zala és Győr-Sopron-Moson Vármegye egyértelmű indikátora volt a váltásnak, amelyet „kamarai reneszánsznak” neveznek.
