Amikor megérkezünk Szombathelyre, a lakott terület kezdete tábla közelében több helyen is megpillanthatunk egy másik táblát, amely azt hirdeti, hogy „Egyetemi város”.
Legtöbben ilyenkor az ELTE Savaria Egyetemi Központra (ELTE-SEK) gondolnak, de a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Kara, valamint a Brenner János Hittudományi Főiskola is indít képzéseket a városban.
Mennyire igaz a tábla? Van-e Szombathelyen klasszikus értelemben vett egyetemi élet?
Megnéztem a számokat, emellett három itt tanuló hallgató is segítségemre volt a kérdés megválaszolásánál.
Egy kis történelem
A szombathelyi felsőoktatás több mint 60 éves, 1959 szeptemberében nyitotta meg kapuit a Felsőfokú Tanítóképző Intézet. 15 évvel később, 1974-ben megalakul a Szombathelyi Tanárképző Főiskola, ekkor jöttek létre a szaktanszékek. 1983/84 – ben veszi fel Berzsenyi Dániel nevét az intézmény. 2008-ban megtörténik az egyesülés a Nyugat-magyarországi Egyetemmel, de a kapcsolat csak 2017-ig tartott.
Ettől az évtől kezdve tartozik a szombathelyi egyetem a budapesti ELTE-hez.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Szombathelyi Képzési Központja 1989 óta kínál képzéseket a felvételizőknek.
Ahogy az ábra is jól mutatja, 2001-2024 között a jelentkezők, illetve a felvettek száma akkor volt a legmagasabb, amikor az intézményt Berzsenyi Dániel Főiskolának hívták.
Ha a jelent vizsgáljuk, ismét egyértelmű növekedést figyelhetünk meg mind a jelentkezők, mind a felvettek számában.
A felvi.hu adatai alakján a PTE szombathelyi képzéseire a 2010-es évek elején átlagosan 400-an jelentkeztek és körülbelül 100 hallgatót vettek fel évente. Náluk is növekvő tendencia figyelhető meg, 2019-ben például 674-en jelölték meg valamelyik kínált szakot és 179 diákot vettek fel.
Egyre több a budapesti hallgató
A következőkben azt vizsgáltam, hogy a szombathelyi képzésekre milyen arányban érkeznek Vas megyéből, illetve Budapestről.
Rendkívül biztató adat a budapesti lakóhelyű hallgatók számának a növekedése. Vas megye után Győr-Moson-Sopron, illetve Zala megyéből jelentkeznek a legtöbben a meghirdetett képzésekre.
Árpád, aki Budapestről érkezett, arra a kérdésemre, hogy miért Szombathelyen folytatta felsőfokú tanulmányait, válaszát az ELTE-hez való kapcsolódással és az alacsonyabb ponthatárral indokolta.
Ez utóbbiban lehet igazság. 2024-ben a budapesti állami ösztöndíjas, nappali munkarendű alapképzések (a tanári képzések nélkül) ponthatárai átlagosan 39 ponttal magasabbak voltak, mint ugyanezen szombathelyi szakok ponthatárai.
Az idei ponthatárokat csak később tudjuk majd meg.
Egyetemi élet
Az egyetemi lét alapjai sokszor nem a tantermekben, hanem a kocsmákban, bulikban, kulturális programokon és egy jó egyetemi közösségben mutatkoznak meg igazán. Ebben nem csak az egyetemeknek, hanem az államnak, a település önkormányzatának, illetve a vállalkozóknak is szerepük van.
Gergő elmondása szerint főleg elsőévesként könnyű új közösségeket találni, hisz például a HÖK által szervezett gólyahét lehetővé teszi, hogy a hallgatók a szaktársakkal és a felsőbb évesekkel is megismerkedhessenek. Árpád szerint az alacsonyabb létszám miatt sokkal családiasabb a hangulat és könnyebb beilleszkedni egy kisebb campus életébe.
De milyen szórakozási lehetőségük van a hallgatóknak, amikor egyre kevesebb étterem és kocsma üzemel a városban?
Egyetemisták törzshelyeként említették a Bánya Cafét és a Két Medve Sörözőt, a közelmúltban nyílt Print Clubban ritkábban szoktak kimondottan egyetemi bulikat rendezni.
Fanni véleménye szerint viszont könnyen egyhangúvá tudnak válni a hétköznapok Szombathelyen és a hallgatók örülnének a kocsmák hosszabb nyitvatartásának és a szórakozóhelyek számának növekedésének.
Vessünk pillantást a kulturális rendezvényekre.
Az ELTE-SEK oldalán kutakodva rengeteg meghirdetett rendezvénnyel találkoztam. Tapasztalataim alapján az ember sokkal többet tanulhat egy neves előadó által tartott - nem feltétlen egyetemi - rendezvényen, mint egy szemináriumi órán. Persze nem feledkezhetünk meg városunk mozijairól és színházáról - bár az idei év költségvetésének egyértelmű vesztese a kultúra.
Egyetem nem létezik diákszervezet és szakkollégium nélkül. Az ELTE-SEK-hez köthető szakkollégium a II. János Pál Katolikus Kollégium és Szakkollégium. Honlapjuk alapján számos kurzust kínálnak a hallgatóknak, melyekkel bővíthetik tudásukat. Pedagógusetika, Orvosi kérdések keresztény szemmel, A tudatos jelenlét pszichológiája és még sorolhatnám.
Arra a kérdésemre, hogy szerintük egyetemi város-e Szombathely, a hallgatóktól az alábbi válaszokat kaptam:
„Ha őszinte akarok lenni, akkor azt mondanám, hogy nem. Nem túl nagy az egyetem és emiatt a hallgatók jelenlétét nem érzékelem a városban a SEK, illetve a kollégiumok területén kívül”.
,,Technikailag igen, szerintem sok lehetőségünk van kibontakozni az egyetemi rendezvények keretein belül, valamint munkalehetőség is akad az egyetemi diákszövetkezet által”.
„Azért nem gondolom annak, mert viszonylag kevés a hallgató ahhoz, hogy a felsőoktatás érdemben befolyásolja Szombathely életét – például, hogy átalakuljon miatta a tömegközlekedés, vagy hogy érezhető hatással legyen a város kulturális, szellemi vagy szórakozási életére. Abszolút nem lehet a várost összehasonlítani például Szegeddel vagy Péccsel.”.
Konklúzió
Szombathelyen alapvetően minden rendelkezésre áll, amely egy egyetemi város létéhez szükséges, már csak a lehetőségek (diákszervezetek, kulturális rendezvények, programok) és a hallgatók számát kellene növelni, hogy mindenki egyetemi városként tekintsen Szombathelyre.
Kereslet és kínálat. Amennyiben nő a hallgatók száma (nő a kereslet), a lehetőségek száma (a kínálat) is emelkedni fog. Viszont ahhoz, hogy emelkedjen a hallgatók száma, növelni kell a hallgatók lehetőségeit.
Nehéz, de számos magyar városnak már sikerült.
