Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások árszintjének alakulását az Európai Unió tagállamaiban. Eszereint újabb trendforduló rajzolódik a lakásárak változásában.
Míg a 2011-2013 közötti meredek visszaesést követően stagnáltak az árak, majd 2015 év elejétől gyors ütemű és nagy mértékű drágulást lehetett tapasztalni, addig a 2022-es év eseményei meghozták az árak tekintetében a sokak által régóta várt enyhülést a globális ingatlanpiacon.
Az áremelkedés ütemének mérséklődését mutatja, hogy a korábban tapasztalt 2% fölötti növekedéshez mérten csekélyebb, a tagállamok összességében 0,9, az eurózónában 1,0%-os volt a drágulás 2022 harmadik negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva – írja legfrissebb lakáspiaci jelentésében a KSH.
Emellett 2022 második negyedévéhez képest több tagállamban is elkezdtek csökkenni a lakásárak: Dániában és Svédországban több mint 3%-ot; Romániában, Észtországban és Finnországban 1% körüli mértékben, a Németországban pedig 0,4%-ban enyhültek az ingatlanárak.
A visegrádi országok közül Szlovákiában 2,8, Lengyelországban és Szlovéniában 2,4, Csehországban 1,3%-kal drágultak a lakások a II. negyedévhez hasonlítva. A magyar index értéke 2,6% volt.
Egy éves távlatban nézve a rendelkezésre álló adatokat, a bérleti díjak és a lakásárak az EU-ban 2022 harmadik negyedévében is enyhébben, de folyamatosan növekedtek az Eurostat szerint. 2022 III. negyedévében a bérleti díjak 2,1%-kal erősödtek az előző év azonos negyedévéhez képest, a lakásárak az euróövezetben 6,8 százalékkal, az EU-ban pedig 7,4 százalékkal nőttek.
Bár mérséklődött a drágulás üteme, 2022 harmadik negyedévében tizenöt tagállamban így is több mint 10%-kal nőttek a lakásárak. A legnagyobb növekedést Észtországban (+24,2%), Magyarországon (+21,0%) és Litvániában (+19,3%) regisztrálták, míg az árak csak Dániában (-2,4%) csökkentek.
„A Numbeo legfrissebb adatai szerint európai összehasonlításban a magyar lakásárak még mindig a középmezőnyben helyezkednek el. Közel azonos árszinten lehet ingatlanhoz jutni Budapest belvárosában, mint például a lengyelországi Krakkó központjában, a fővárosok közül pedig a horvát Zágráb és a szerbiai Belgrád centrumában tapasztalható ingatlanárak állnak a legközelebb a budapesti belvároséhoz” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.
„Az idei év első hónapjában, a Duna House közreműködésével zárult tranzakciók alapján Budapest belvárosában átlagosan 1 millió forint feletti összegbe került négyzetméterenként az ingatlanvásárlás, míg Budán az átlagos négyzetméterár meghaladta az 1,3 millió forintot a használt téglaépítésűek esetében. A bérlemények árszintjét is az aktuális kereslet mértéke befolyásolja, a fővárosban az átlagos albérleti díj elérte a 200 ezer forintot. A jelenlegi bérleti piacon – a dráguló hitellehetőségek következtében az eladó szegmensből kiszorult ügyfelek miatt - még mindig nagyon erős a kereslet, ami a hiteltörlesztők és -kamatok visszaszorulásáig várhatóan a bérleti piac további szárnyalását, valamint az árak további emelkedését vonja maga után” – tette hozzá a szakértő.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
