A Dunaújváros elleni zárómérkőzés első félidejének vége előtt néhány perccel másztunk fel a lelátóra, néhány (értsd sok tucat) fotó kedvéért. A kijelzőt egy hatalmas molinó takarta, rajta a "Haladás - Bajnokcsapat 2007-2008." felirattal.
- Mennyi az eredmény? - kérdeztünk egy láthatóan vidám társaságot. Egy-null, jött a válasz, majd a mellette álló kijavította: null-null.
"Ki nem sz*rja le?" zárta le a vitát egy harmadik Haladás rajongó. És igen, valóban teljesen mindegy volt, mi az eredmény. A meccset már csak a becsület kedvéért kellett végignyomni, a lényeg az ünneplés volt ezen a napon. Amerre néztünk mindenfele kifestett szurkolók élvezték a heppeninget, beleértve az anyukákat, nagymamákat és csöppségeket is. A Savaria Legio ( www.savarialegio.hu ) sem bírta kivárni a meccs végét, felküzdötték magukat a lelátó tetejére és hangos csatakiáltással és fegyvercsörgetéssel bíztaták a csapatot, vagy inkább csak gondoskodtak a hangulatról. Képeink között nem lesz nehéz megtalálni a katonákat, ugyanis alkalmazták a "ha rövid a karod, használd a kardod" elvet, így kitűntek a tömegből.
A képek és a videó szerzőjét komoly sérülés érte, amikor közvetlenül előtte felharsant a "Hajrá Hali!", körülbelül abban a tónusban, mintha a liánon lengedező Tarzan egy termetes kaktuszt kapott volna a két lába közé. Videónk 10. másodpercénél Önök is átélhetik a katarzist, de gondoltunk azokra a roppant idegesítő embertársainkra is, akik szeretik magukra vonni a figyelmet egy könyvtárban, színházi előadáson, vagy egy vállalati meetingen. Nos, ők beállíthatják csengőhangnak a Csocsó becenevű szurkoló zseniális szösszenetét, ha letöltik tömörítetlen WAV ( hajra_hali.wav ), vagy MP3 ( hajra_hali.mp3 ) formátumban. Szerintünk a hat másodperces hangfelvétel ideális a nyestek, szúnyogok és szomszédok távoltartására is.
A TV Szombathely komoly stábbal, élőben közvetítette a mérkőzést és az azt követő őrületet, de aki nem volt ott személyesen, az sokáig bánhatja. Nehéz ugyanis visszaadni 14 ezer tenyér csattanását, 7 ezer torok örömkiáltását és azt a kavarodást, ami a stadionban volt. A focistákat ezúttal is alsónadrágra vetkőztették, a ruháik pedig ereklyékké lényegültek át.
A nyugatos fényképezőgépek sűrűn csattogtak, a szurkolók pedig örömmel pózoltak előttük. A meccsre járók már megszokhatták, hogy ilyen nevezetes alkalmakkor a szurkolók legalább olyan fontosak, mint a focisták. Ezúttal is leselkedtünk és sikerült lekapnunk egy bajnoknőt is az öltözőben, amint gratulál a fiúknak, majd a focisták jól megropogtatták a csontjait. Megörökítettük a focipálya alakú tortát, amelynek kapusát valaki belepasszírozta a marcipánba. És hát igen, készült olyan fotó is, aminél a tinilányok (is) a pokolba kívánják majd a bajnoki serleget. De erről egy szót sem többet.Vannak képeink focistabarátnőkről buli közben, boldog szülőkről és nagynevű ex-focistákról. Jó böngészést!