A koronavírus-járvány felforgatta az életünket, és most, a második hullám közepén csupán azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy olyan megoldásoknak is utat tört, amelyekkel hosszú távon jól járunk. - írja a computerworld.hu honlap – Majd így folytatja: Ha van terület, amelyik igazán megszenvedte a pandémiát, az az oktatás, ugyanakkor a változások is itt tűnnek a leginkább előremutatónak.
Mint írják, az UNESCO adatai szerint az Covid-19 miatti iskolabezárások miatt a járvány tetőzésekor, vagyis 2020 áprilisában a világ összes tanulójának 91 százalékát érintették az iskolabezárások, vagyis 194 országból közel 1,6 milliárd gyerek szenvedte meg az iskolahiányt. Az EB jelentése ezt azzal egészíti ki, hogy az EU-ban az összes diák legalább egy szemesztert veszített a koronavírus-járvány kitörését követő iskolabezárások miatt.
Ez drámai kiesés, hiszen egy öthónapos iskolai leállítás akkora tanulási veszteségekkel jár, amelynek az értéke eléri a 10 milliárd dollárt. És ez a kiesés, úgy tűnik, alig behozható, mert a Világbank számításai szerint a járvány sújtotta diákoknál átlagosan 7,9 évről 7,3 évre csökken az iskolában töltött tényleges alapképzési évek száma. Azaz valóban úgy tekinthetjük, hogy ez a generáció, a karantinik, fél évvel kevesebb oktatásban részesülnek életük során, mint a korábbi nemzedékek.
Kárenyhítés gyanánt szinte mindenütt megpróbáltak áttérni a digitális oktatásra, ám ehhez részben nem állt hiánytalanul rendelkezésre a megfelelő eszközállomány, részben pedig a tanároknál és diákoknál hiányoztak a szükséges digitális kompetenciák. Sokak fejében él az a tévhit, hogy a mai gyerekek már digitális bennszülöttek, vérükben van a számítástechnikai eszközök használata. Friss kutatások feltárták, hogy ez mekkora tévedés: a 14 éves korosztály jelentős része a legalapvetőbb információs és kommunikációs technológiai (IKT) műveletek végrehajtására sem képes, sőt nem is érti, miről van szó.
A sokfajta akadályozó tényező eredőjeként az iskolabezárások kimutatható romlást eredményeztek a teszteredményekben. A digitális oktatás aktorai közül sokan, sokféleképpen dolgoznak azon, hogy ezeket a problémákat megoldják. Az online környezet védettebbé, élhetőbbé vált, nehezebb kívülről megzavarni az órákat, és jelentősen kibővült a tanárok eszköztára.
A szoftverek, szolgáltatások (Microsoft Teams, Zoom, Google Room stb.) gazdáit az is motiválja, hogy termékeik minősége alapvetően meghatározza egy egész generáció jövendő karrieresélyeit. A szoftverek a járvány kitörése óta szinte példátlan értékű fejlődésen mentek keresztül, és a tanárok, tanulók visszajelzési alapján szinte havonta bővülnek új szolgáltatásokkal.
A tanárok is azon vannak, hogy behozzák a lemaradásukat, és a mostoha körülmények között is helyt álljanak. Ha kényszerűségből is, lassan mindenki beletanul a választott oktatási platformok és az interneten hozzáférhető videók, szövegek, hivatkozások használatába. Bár munkájukat az online oktatás megsokszorozza, ők is olyan tudással gazdagodnak, amit a későbbiekben kamatoztatni tudnak.
Ahogy a home office, úgy a digitális oktatás sem tűnik el a járvánnyal, mert hiszen a technikának komoly előnyei vannak: könnyebb elérni vele a tanulókat, mint korábban, és a hiányzók is könnyebben tudják pótolni lemaradásaikat. A Covid-19 feladta a leckét - de úgy tűnik, tanultunk belőle. - vonja le a következtetést a honlap.
