Vezérigazgatói rigolya?
A Falco Forgácslapgyártó Zrt. vezérkara generációk óta abban a hiszemben él, hogy ha valamikor kiderül, hogy tűz ütött ki a gyárban, akkor ott vége a világnak, onnantól nincs több megrendelés.
Ennek érdekében a Falco-ban keletkezett minden kisebb-nagyobb tűz tabu. Ha véletlenül valaki mégis megtudja, hogy tűz van, vagy volt, az nincs könnyű helyzetben. A korábbi vezérigazgató, Fekete Lajos esetében ugyanaz volt a helyzet, mint a mostani Vecsey Dénes alatt. A vezér nem nyilatkozik, a titkársága már elakadt lemezként ismételgeti a
sajnos nem adhatunk felvilágosítást, nem adhatjuk meg a vezérigazgató úr elérhetőségét, nem…, nem… Viszonthallásra!
szöveget. Sőt, ma a portástól is azzal pattantunk le, hogy úgysem mondhatnak semmit, feleslegesen keresünk bárkit.
Van tűz, vagy nincs a Falco-ban?
A válasz egyértelmű: időnként előfordul, információink szerint legalább havi rendszerességgel. A nagy titkolózást megértenénk, ha egy elavult üzem trehány dolgozóinak cigarettacsikkétől égne le rendszeresen egy-egy csarnok, de ilyenről szó sincs.
Úgy tudjuk, a Falco a legmodernebb tűzvédelmi berendezésekkel van ellátva és igen szigorúan veszik a lángok elleni védekezést is. A Falco vezérkara még a tűz ellen harcolók munkáját is szponzorálja időnként egy-egy eszköz megvásárlásával. A rendellenességeket, izzásokat, lángokat azonnal jelzik a műszerek, a tűzoltók pedig rutinszerűen vonulnak ki az üzembe, ahol rendszerint nem akad komoly dolguk. A feladatuk viszont felelősségteljes: minden izzást megszüntetni. Mivel a Falco kiemelten tűzveszélyes üzem, ezért érthető, ha nem csak egy felderítőjármű kolbászol a gyár környékén, hanem egyszerre akár 3-4 tűzoltó is robog a riasztásra, sőt, akár más településekről is indulhatnak a lánglovagok.
Hangzatos címek
Az index.hu „Faüzem lángolt Szombathelyen” címmel közölt írást a legutóbbi tűzről. Aki kicsit is vizuális az valószínűleg égő csarnokokat képzel maga elé. Pedig most sem ez történt. Az eset hivatalos leírása cikkünk végén olvasható. Ebben „a hírekben hallottak” cáfolata is olvasható.
De vajon ki a legfőbb felelős a napvilágot látó találgatások miatt? Alighanem a vezérigazgató, aki minden információt igyekszik eltitkolni a sajtó elől. Az már csak a hab a tortán, hogy nem enged újságírót, fotóst a gyár területére, de alapvető információkkal sem szolgál. Van-e sérült, okoz-e fennakadást a termelésben a tűz, mi történt egyáltalán? Ezeket a vezér nem tartja említésre méltónak. Pedig talán a környéken élők szempontjából sem mindegy, mennyire biztonságos a mellettük található gyár, szabadult-e ki veszélyes anyag.
A szigorú titkolózás a szocializmus vegyesipari vállalataira emlékeztet, amikor a játékgyárban valójában tankalkatrészt gyártottak. Vajon van-e valós titkolnivalója Vecseynek a szombathelyi gyárban, vagy csak rossz beidegződés a mindent elbagattelizáló hozzáállás? Még az is megoldás lenne, ha beengedné az újságírókat:
Hölgyeim, uraim, itt történt a tűz, láthatják, nem okozott komolyabb károkat. Kérem, hogy gépeinkről ne készítsenek fotót, ezek ugyanis ipari titok részét képezik.
Tabu a Falco név
A Google-ban rákeresve a Falco és tűz szavakra mindössze két értékelhető találatot kapunk és mindkettő szombathelyi portál híre. Az egyik az ALON 2004-es beszámolója egy robbanásról, a másik pedig a nyugat.hu méltatlankodása mostani írásunk témájában, idén májusból, szintén egy tűz kapcsán. (kiegészítés: a mai napon az MTI is megelégelhette a sok ködösítést, mert kiadta a Falco nevet, amit átvett az országos sajtó is.)
Bízunk benne, hogy a következő esetnél – ami remélhetőleg csak sokára következik be – már értékelhető tájékoztatást kapunk az eddigi semmi helyett. Sajtótermékenként ez 4-5 perc ráfordítást jelent, de már egy hírértékű adatokat tartalmazó sajtóközlemény is előrelépést jelentene.
Szombathely Város Tűzoltóságának közleménye, változtatás nélkül
A szombathelyi faipari cég alapanyag elõkészítõ üzemében csaptak fel a lángok vasárnap délelõtt. A tüzet nagy valószínûséggel a forgács utánaprítását végzõ berendezésben keletkezett szikra okozhatta. (semmi köze sincs a tûznek a száraz, meleg idõjáráshoz) Ez sajnos a rendkívül összetett idegenanyag kiválasztó rendszer ellenére is elõfordulhat. Elég egy apró kavics vagy fémdarab és máris szikra képzõdik a nagy fordulatszámon mûködõ berendezésben. Szerencsére az üzem tűzvédelmi rendszere rendkívül jól mûködik, a cég és a tûzoltóság szakemberei is folyamatosan dolgoznak azon, hogy a maihoz hasonló esetek minél ritkábban fordulhassanak elõ. A tűz a zárt technológiában begyulladt fapor begyulladását követõen apró porrobbanások kíséretében terjedt át más technológiai egységekre is. A kialakított hasadó felületeken kívül másban nem is tett kárt a "robbanás". Személyi sérülés nem történt. A kialakult tüzet a beépített oltórendszer azonnal lokalízálta, így az más üzemegységekre nem terjedt át. A kiérkezõ tûzoltóknak a zárt szállító és elszívó rendszerekben még parázsló tüzeket kellett eloltaniuk. A tûz ilyenkor rendkívül sok helyen megbújhat, amit csak alapos felderítés, átvizsgálás során lehet megtalálni és eloltani. Ezért volt szükség a szombathelyi tûzoltókon kívül a sárvári és körmendi kollégákra is. A hírekben hallott vegykonyha semmi különleges veszélyt nem jelent, mert ez egy szakzsargon, ami a faforgács és a vizes bázisú műgyanta összekeverésére szolgáló teret jelenti. Veszélyes vegyi anyaggal nem dolgoznak az üzemben.
A tűz oltása az utómaunkálatokkal együtt 4 órát vett igénybe, ennyi idõre volt szükség ahhoz, hogy az összes technológiai vezetéket megbontva, átvizsgálva és a még izzó faanyagot eloltva eloltottnak mondhassuk a tüzet. Az esettel kapcsolatban elmondható, hogy termelés kiesést és kárt ez a tûzeset nem okozott, az apróbb karbantartásszerû javítások elvégzését követõen az üzem újra megkezdi a termelést.
