Ahol az álmok szívrohamba fordulnak – szól cinikusan az őrült gasztroblog szlogenje. A cím is telitalálat:
. Nálunk kevésbé ismert a sajátosan újszerű ételblog, az angolszász-amerikai kultúrkörben azonban már mozgalom is szerveződött köréje. A 10 millió oldalletöltés magáért beszél, ráadásul a „fatness”-receptek már könyv alakban is borzolják a Fitness Istenének hódoló nyugati világot.
A mozgalom a zászlajára a zabálás ideáját tűzte, hatalmas adagokkal, minél zsírosabb, magas kalóriaértékű és az egészségtudat ájtatos manóit sokkoló összeállításban kínálja epergörcsre serkentő ételeit. A blogot jegyző gasztro-ördög egy fiatal újságíró-pár, akik a világsikeren felbuzdulva főzőműsort is készülnek indítani: Richard Blakeley és Jessica Amason.
Szalonna-bombák – bizarr ételek gyűjteménye
Az ételblog meglehetősen egyszerű. Szűkszavú, pár soros a receptleírás, amihez az elkészült étel fotója is társul. A újságírók nem kommentálják a gasztro-ideákat, erre ott vannak a fórumozók, akik kíméletlenül lefikázzák, vagy felmagasztalják az újdonsült recepteket. Az alkalmi zsírpróféták a legaktívabb receptküldők.
Az egyik legnépszerűbb étel a szalonna-bögre, amibe sajtkrémet töltöttek. Jellemző, hogy a gyorséttermekben szocializálódott nemzedékeket leginkább a mega-hamburgerek, pizzák és a torták műfaja ihleti meg. De akadnak olyanok is, akik mindent mindennel vegyítenek: a pizzát a jégkrémmel, vagy sült szalonnából, sajtból és tojásból készítenek gigantikus reggelire való tortát. A receptek közt találunk olyan összeállításokat, amelyek kifejezetten arra mennek rá, hogy minél magasabb kalóriaszámot sikerüljön egyetlen kajába beletuszkolniuk: nagy kedvencünk a 30 ezer kalóriás szendvics.
Provokáció a dietetikusok ellen
Tanulmányra érdemes a téma, mitől is lehet ennyire sikeres ez, az amúgy meglehetősen gusztustalan ételeket is felvonultató honlap. Pláne, hogy a sokkoló kosztokra a kommentelők jó része nagy ellenszenvvel reagál: egy kalap szar, írják… Mégsem véletlen, hogy ennyien kíváncsiak rá. Mert bizarr? Vagy, mert görbe tükröt tart a gyorséttermekben szocializálódott nemzedékeknek, odavág a neten is hemzsegő tuti életelixírt ígérő fogyókúraügynököknek?
Ez a blog egy közepesen nézhetetlen horrorfilm, borzongatva szórakoztat, egyúttal oldja a belénk ültetett gyomortáji görcsöket, amik attól keletkeznek, hogy merünk néha zabálni. Nincs is annál jobb, mint az őszinteség, hogy a képünkbe röhögjenek, hogy tényleg tudatosítsuk: ettől vagyunk kövérek. És no para, amiért nem áldozzuk fel nap mint nap magunkat az egészségtudatosság oltárán.
Másrészt, hívják fel rá az USA-ban a szakemberek figyelmet – a gazdasági válság egyik negatív következménye, hogy a gyorséttermi láncok olcsóbban kínálják ételeiket. Ha nem hallanánk naponta többször, sokkoló lenne a tény, hogy Amerikában a lakosság 60 százaléka kövér. (Magyarországon egy nagyon kicsivel jobban állunk, nálunk a férfiak 60 százaléka, a nők 50 százaléka, a gyermekek 25 -30%-a túlsúlyos). A probléma tehát adott.
Ha végiglapozzuk a fatness kínálatot, már a látványtól is csömörünk lesz. Kifejezetten ajánlott azoknak, akik, miközben egészségtelen kajákkal tömik magukat, képtelenek lelkiismeret-furdalás nélkül enni. Akik, mint a buddhisták a mantrákat, örökösen azt hajtogatják magukban: „majd holnaptól lefogyok….”. Ezekre a hizlaló és egészségtelen ételekre biztosan nem kívánunk rá, viszont talán elgondolkodunk azon, vajon a folytonos fogyókúrák közepette miért is hízunk voltaképpen? Legyünk őszinték! Együnk nyugodtan, hízzunk derűsen és szenvedjünk kínos, korai halált mosolyogva!
Mi magyarok ebben is a legjobbak lehetnénk
Még valami: mi magyarok, főként a téli disznóvágási szezonban, a legjobbak között lehetnénk. Egy disznótoros káposztával, sültvérrel és májas hurkával, hozzá chipsként egy kis töpörtyűvel – simán levernénk ezt a plasztikhamburgerekre-pizzákra szakosodott sápatag amerikai gasztromezőnyt. Böllérek, tanuljatok angolul!
