Ezer meg egy cikket olvashattunk már arról, hogy ha nem rázzuk gatyába bolygószinten a széndioxid-kibocsátásunkat, akkor kevesebb lesz termésből és sarki jégsapkából, és több a természeti csapásokból meg veszélyeztetett fajokból. A tudósok már régóta tudják azt is, hogy a társadalmi folyamatokra úgysztintén jelentős hatást fejt ki a változó éghajlat, legyen szó akár árvízveszélyes lakóterületekről való elvándorlásról vagy mondjuk a búza helyi árfolyamának csúcsra szökésétől, most azonban egy újabb nyugtalanító aspektus is bejött a képbe: egy friss kutatás szerint ugyanis a fegyveres konfliktusok száma ötven százalékkal is megugorhat világszerte. És igen, bármennyire lehetetlenül hangzik, a klímaváltozás miatt.
Ráadásul most nem egy szál új, nehezen hihető kutatásról van szó, hanem vagy hatvan korábbi kutatás kielemzéséről, amit a Berkeley egyetem egy csoportja végzett el Solomon Hsiang vezetésével, és a Science-ben publikáltak. A fehérköpenyesek kifejezetten arra mentek rá, hogy feltérképezzék az éghajlati faktorok és fegyveres összecsapások gyakoriságának egymáshoz való viszonyulását, legyen szó csoportok közötti erőszakról (felkelés, polgárháború, etnikai tisztogatás), személy ellen elkövetett bűncselekményekről (nemi erőszak, gyilkosság, testi sértések) vagy komplett kormányzatok, vagy akár teljes társadalmak összeomlásáról, mint mondjuk a maják.
2050-re a maihoz képest ötven százalékkal több támadás
Az egészen a Krisztus előtti időktől a napjainkig ívelő vizsgálódás során azt találták, hogy amikor egy helyen az átlaghőmérsékletek vagy a csapadékozás ritmusa eltért a normálistól, akkor mindhárom típusú erőszak gyakorisága megnőtt, különösen a csoportos erőszak, és különösen a legforróbb időszakokban. A múlt sok-sok eredményeiből pedig azt vetítették a jövőre, hogy ha 2050-re akár csak két Celsius fokkal lesz átlagosan melegebb világszerte ( ennyivel számolt nagyon optimistán a 2009-es koppenhágai klímakonferencia), akkor a személy ellen elkövetett támadások 16 százalékkal ugranak meg, a csoportok közöttiek pedig ötven százalékkal is akár.
Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy az egyes helyeken ehhez a két fokos átlag hőemelkedéshez képest mennyire lehet még nagyobb elhajlás, ami így az agresszív cselekményekben is testet ölthet:
A kutatást persze, mint minden ilyen, egymástól alapvetően távol eső folyamatokat ugyanannak a mérlegnek a serpenyőibe helyező elemzést fenntartásokkal érdemes kezelni. Példának okáért: a kutatás történelmi adatokból következtet, de nem tudhatjuk, hogy mi, emberek hogyan változtunk fejben (mondjuk sokkal jobban tűrjük a kemény zimankókat és a forró nyarakat, mint párszáz éve). Laborban sem tesztelhetőek ezek az eredmények, és egyéb tényezők is nyilvánvalóan kimaradtak - mint ahogy az is igaz lehet, hogy egyes folyamatok, amikbe tendenciát lát bele a kutatói agy, valójában csak a véletlen szüleménye.
Na de, ha mégis az van, vagyis az lesz, amit a professzorok feltételeznek, akkor mit tehetünk mi, mezei állampolgárok? Szerkesztőségi álláspontunk a régi közmondás mellett áll: a harag rossz tanácsadó, úgyhogy próbáljunk meg nem haragudni egymásra, és inkább közösen megoldani a problémákat. És ne pofozkodjunk kánikulában!
