Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Franz Kafka, a tréfamester

Rossz a kedve? Régen nevetett igazán nagyot? Könnyed kikapcsolódásra vágyik? Olvasson Kafkát! 90 éve született a világhírű prágai író.

Nem, nem tréfálok – bár tisztában vagyok azzal, hogy kevesen képzelik el a Per, a Kastély, vagy az Átváltozás 130 éve született íróját, mint jó kedélyű, társasági életet élő prágai hivatalnokot. Pedig a korabeli feljegyzések erről tanúskodnak. Egy anekdota szerint a prágai lakásban tartott baráti felolvasások idején az egyik szomszéd nem győzte elviselni a hatalmas jókedvet és kacagást, míg végül bekopogott az ajtón, hogy mi ez a fergeteges buli – aztán ott maradt ő is, mondván, ilyen jól rég szórakozott. Éppen az Átváltozásból olvasott fel az író-hivatalnok.

Franz Kafka utolsó fényképe 1923/24
Kocsis Péter

Kafka zsidó családban született Prágában, a csehek számára pedig egy német volt, aki hibátlanul beszéli a cseh nyelvet. Kisebbségi volt tehát egy kisebbségen belül, egy olyan fővárosban, amely szenvedett az idegenek befolyásától és uralmától. Talán éppen ennek köszönhető a prágai német-zsidó irodalom kivételes újszerűsége. Kafka azonban ezen belül is egyfajta magányos, utánozhatatlan stílus és életérzés előfutára volt, melyet ma egzisztencializmusnak neveznek, és amelynek alapja az elidegenedés.

Kafka saját rajza
Kocsis Péter

Barátai vidám, szórakoztató embernek ismerték, aki szívesen nevet és nevettet. Bármilyen hihetetlen, írásainak felolvasásakor mindenki térdét csapkodva mulatott azokon a szereplőkön és szituációkon, amelyeken ma inkább sírni tudnánk. Sokat sportolt, szeretett úszni, imádta a kirándulásokat – és hát nőügyei alapján sem élte egy besavanyodott kishivatalnok szürke hétköznapjait.

Kafka és Felice Bauer Budapesten, 1917
Kocsis Péter

Életének nagy részét a prágai Óváros-téren és környékén töltötte, ez a világ ihlette meg mindennapjait és művészetét egyaránt. Munkája mellett az írást tekintette életfeladatának, amelyhez teljes magányra és nyugalomra volt szüksége. Ha szerelmes volt, nem ment neki az írás, pontosabban egész nap szerelmes leveleket fogalmazott és a postára rohangált. Ő is csak ember volt tehát. Három eljegyzését bontotta fel, általában mondvacsinált ürügyekkel. Egyik kedvesével kétszer váltott gyűrűt, és kétszer vonta vissza öröknek ígért szerelmét. Talán utolsó kedvese lehetett volna az, aki szellemi és lelki boldogságot is hozott volna magányos életébe: Dora Diamanttal azonban túl későn, egy évvel halála előtt ismerkedett meg.

1917-ben ugyanis az orvosok tuberkulózist diagnosztizáltak nála, amit ő a „lélek betegségének” tartott. Nem hitt benne, hogy a nyugalom és a pihenés segíthet rajta – akárcsak a természetgyógyászok, nem gondolta, hogy fizikai úton helyrehozható valami, aminek nem materiális okai vannak. Ettől kezdve tudta, hogy már csak pár éve van hátra, és még több időt szentelt az írásnak, ami egyfajta imádkozás volt számára. Halála előtt egy évvel héberül kezdett tanulni, és palesztinai utazását tervezgette. Minderre azonban már nem maradt ideje: 1924-ben egy Bécs melletti szanatóriumba vitték, ahol még abban az évben, június 3-án meghalt. Max Brod Prágába szállíttatta földi maradványait, ahol a strašnicei zsidótemetőben helyezték örök nyugalomra.

Kafka az Óvárosi téren, 1922
Kocsis Péter

Az írásaival örökké elégedetlen Kafka korai műveit elégette, és hagyatéka szerint ugyanez a sors várt volna a későbbiekre is, amelyek ma az európai- és világirodalom egyedülálló értékei közé sorolhatók. Max Brod, Kafka barátja azonban nem törődött az író kívánságával, és neki köszönhető, hogy műveit olvashatja az utókor. De nevetni már senki sem tud rajtuk.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra

Tovább az oldalra