Magyarország 2019-ben átcsúszott a félig szilárd demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé, állapítja meg a Freedom House friss, Nations in Transit című jelentése, amit a 444.hu szemlézett.
A Freedom House a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk államait vizsgálja abból a szempontból, hogy mennyire érvényesülnek a demokrácia alapelvei.
A jelentés a Balkán egy részét (Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Koszovót, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát), Ukrajnát, Moldovát és Grúziát veszi Magyarországgal egy kalap alá, a ezekben az országokban lévő rendszereket nevezik hibrid rezsimnek.
Meghatározásuk szerint
a hibrid rezsimekben tartanak ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat.
A hibrid rezsimekhez képest előrébb sorolják a szilárd (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia) és félig szilárd demokráciákat (Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária).
És hátrébb a félig (Örményország) vagy teljesen szilárd autoriter államokat (Oroszország és az egykori szovjet tagországok).
Magyarország rövid időn belül két kategóriát zuhant, ami példátlan a 25 éve rendszeresen kiadott jelentés történetében.
A legutóbbi jelentésben még Magyarországra is félig, 2015 előtt pedig szilárd demokráciaként tekintettek.
Egyre közelebb a Balkánhoz
A végleges demokráciapontot hét különböző mérőszám átlaga adja ki. Az országokat hetes skálán pontozzák, ahol a magasabb értékek jelzik az erősebb demokráciát (zárójelben Magyarország pontszámai):
Magyarország átlagosan 3,96 pontot kapott (4-től számíthatna félig szilárd demokráciának), pont annyit, mint Szerbia. A választások, a korrupció és a helyi demokrácia szempontjából rontottunk az előző évhez képest. Így alakultak az összpontszámaink 2010 óta, összevetve néhány környékbeli országgal:
Látszik, ahogy Lengyelországgal egy szintről indulva, megelőzve Romániát és Szlovákiát is, fokozatosan a szerb demokráciával kerültünk egy kategóriába, miközben a lengyeleknél is jelentősen romlott a helyzet. Mostanra sokkal közelebb vagyunk a balkáni országok átlagához (3,73), mint Közép-Európáéhoz (5,22). Igaz, az eurázsai térség még messze van, ott csak 1,94 az átlagpontszám.
A felhatalmazási törvénnyel is távolodunk a demokráciáktól
Magyarországgal kapcsolatban a jelentés megemlíti, hogy 2019-ben a kormány megszilárdította az oktatás és a művészeti szféra feletti kontrollját. A Freedom House szerint, bár az ellenzék fontos győzelmeket aratott az önkormányzati választásokon, a kormány "masszív propagandahálózata" és az, hogy politikai alapon nyúlnak adminisztratív eszközökhöz, óriási terhet jelent az ideológiailag megosztott pártok számára.
A jelentés szerint Magyarország az idei felhatalmazási törvénnyel is eggyel távolabb lépett a demokráciáktól, de tavaly is jellemző volt, hogy sürgősséggel tárgyaltak fontos törvényjavaslatokat. Eközben tovább szűkítették a migránsok és menedékkérők jogait, amivel az Európai Unió sem tudott mit kezdeni, miközben a Fidesz is az Európai Néppárt tagja maradhatott.
A jelentés végén a Freedom House ajánlásokat is megfogalmaz. Az Európai Uniónak például azt tanácsolják, hogy a tagállami támogatásokat kössék a demokratikus értékek tiszteletben tartásához, ami legyen fontos szempont a balkáni országokkal kapcsolatban is, ne csak a rövid távú politikai és gazdasági hasznokra figyeljenek.
A Freedom House Donald Trumpot is kritizálja, mert ahelyett, hogy kiállt volna a demokráciáért, Lengyelországgal és Magyarországgal is jó kapcsolatot ápol.
