A lelkes szombathelyi lokálpatriótákat megint nagy öröm érte, hiszen a vasi megyeszékhelyen nyílt meg nemrég az ország első nemzeti fröccsterasza. Kellően büszkék is az elkötelezett lokálpatrióták, már csak azért is, mert a nemzeti fröccsterasz valódi alulról jövő kezdeményezés eredménye: egy belvárosi bár tulajdonosa találta fel, s valósította meg a hiánypótló intézményt.
A tulajdonos természetesen aprólékos gondossággal járt el, számos olyan követelményt állított önmaga elé, amelyek teljesítése nélkül egyszerűen elképzelhetetlen a nemzeti fröccsterasz. Így hát impozáns felirat tájékoztatja a leendő vendégeket az üzlet profiljáról, de nem hiányzik mellőle a szigorú tizennyolcas korhatárkarika, s egy-két eligazító ábra sem.
Az ötletgazda - bár nem tartja feltétlenül nélkülözhetetlen elemnek - újabban azon is gondolkozik, hogy csinos cégért is készíttet: egy jókora körben elhelyezkedő
F
betűt képzel el a járókelők még szélesebb körű tájékoztatására. AzF
betű magától értetődően az egység specialitására, a fröccsre utalna.A vadonatúj nevezetesség egyébként egyre népszerűbb, a kezdeti ódzkodás után igazán megkedvelték az emberek. Ma már azok is bátran betérnek a maguk fröccsére, akik eleinte csak némi álmélkodás és mosoly erejéig cövekeltek le a nemzeti fröccsterasz előtt. A teraszon amúgy estéről estére remek a hangulat, a tulajdonos is derűsen dörzsölgetheti a tenyerét, s kedvét még néhány - magát realistának mondó - ismerőse szakadatlan aggodalmaskodása sem képes elvenni.
Ezek az emberek - a saját, jól felfogott érdekében - azt ajánlják neki, hogy tüntesse el a terasz feliratát, vagy legalább a nemzeti szót törölje ki belőle. Nem szül ez jó vért a mai világban, nem árt az óvatosság. A tulajdonos azonban - lehet mondani: stílszerűen - csak neveti ezeket az ismerősöket. Hát miféle bántódása eshetne?