E hét szerdáján Gonda György-termet avatnak a Szombathelyi Képtárban.
De ki is volt Gonda György?
Az idősebb generációnak valószínűleg nem kell bemutatni a névadót, de a fiatalabbaknak már nem biztos, hogy mond valamit a név.
Most egy régebbi írásunkból 
Aranyművesből lett Szombathely legendás kulturmissziós tanácselnöke - Ki is volt Gonda György? 2015. January 26. 08:00 szemezgetve emlékezünk a száz évvel ezelőtt született jogászra, környezetvédelmi, területfejlesztési, településfejlesztési szakemberre, főiskolai tanárra, megyei tanácselnökre, országgyűlési képviselőre, államtitkárra.
Korábbi cikkünk Gonda György halálának 15. évfordulóján jelent meg. Már akkor is nehéz volt összefoglalni azt a nem mindennapi életutat, amelyet a kultúra szerelmese magáénak tudhatott, nem véletlen tehát, hogy több tanulmány és könyv is született életéről, sőt még zenemű is, amelyet a kétszeres Kossuth-díjas Kurtág György írt.
Gonda György az "átkosban" közel húsz éven át (1957-1978) volt a Vas megyei Tanács elnöke, amolyan mindenes "alispánja". Volt munkatársai a mai napig nagy tudású, nyitott, de erőteljes szociális érzékenységgel megáldott emberként emlegetik. Egy olyan politikusként, aki, amikor lehetőséget kapott az élettől, azt nem panaszkodásra használta, nem kibúvókat keresett, hanem élt vele.
Kiválóan tudott lobbizni, csapatot építeni maga köré. Dancs János, aki éveken át volt vezető munkatársa, barátja, azt mondta: Gonda mindig egy lépéssel előbbre járt, mint mások. Felkészült, intelligens, nyitott, európai mintákat követő ember volt.
Remek társasági ember hírében is állt, aki ügyesen építette országos és megyei kapcsolatait, és állítólag jóban volt Aczél Györggyel is. Mindenesetre ügyesen szerzett forrásokat a helyi fejlesztésekhez.
Bár kultúrmissziósként emlegetik, a sportot is szerette. Rajongott a fociért, érdekelték a súlyemelők és a dobóatléták eredményei, de a tánc is. Meccsekre és egyéb sporteseményekre is rendszeresen kijárt.
Kiemelten támogatta Bartók Béla, Berzsenyi Dániel és Derkovits Gyula Vas megyei kultuszát, a Szombathelyi Képtár mellett az ő nevéhez fűződik a Zsennyei Művésztelep, a Bartók Terem, az MMIK és a büki gyógyfürdő létrehozása. Ha ő nincs, nem épülhetett volna megannyi üzem és gyár sem a megyében.
Sárvár felvirágoztatását is az ő nevéhez kötik, akárcsak a Bozsoki kastély megmentését. Azt beszélik, ha nincs Gonda, akkor nincs ma Opel Szentgotthárdon, sem Falco-gyár Szombathelyen.
Az ő elnöksége alatt adták át a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola épületét, a szombathelyi kollégiumi negyedet, a megyei könyvtárat, és a Művelődési és Sportházat. Nagyon büszke volt a zsinagógából átépített Bartók Teremre, de alapítója volt többek között a Nemzetközi Bartók Szemináriumnak is.
Sok művésszel ápolt szoros barátságot: Sinkovits Imrével és feleségével, Gombos Katalinnal, Weöres Sándorral és Károlyi Amyval. Szoros kapcsolatban volt Radnóti Miklós özvegyével, Fannival, Szántó Piroskával, és a világhírű zeneszerzővel, Eötvös Péterrel.
1978-ban a pártközpontban már nem nézték jó szemmel, hogy Gonda György tanácselnökként szinte egyedül irányítja Vas megyét, Budapestre rendelték. Állítólag nagyon megviselte, hogy áthelyezték, és utána is kétlaki életet élt. Új hivatalában az Országos Környezetvédelmi– és Természetvédelmi Hivatal elnökeként (1978-84) aztán szintén szép karriert csinált.
1985 és 1990 között a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán a környezetvédelem tantárgy oktatója, az MTA Veszprémi Területi Bizottsága Területfejlesztési és Településtudományi Szakbizottságának vezetője volt.
Nyugdíjasként is aktív maradt, a szombathelyi TIT-ben remek ismeretterjesztő sorozatokat indított, amelyek telt házzal futottak. Sőt, elnöke is volt a tudományos társulatnak.
1989-től haláláig a Magyar Szocialista Párt tagja maradt. 1988-ban Sárvár díszpolgára lett, a város fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő munkájáért, 2000-ben Szombathely Kultúrájáért Életmű-díjat kapott.
Holnap pedig, ahogy már írtuk, a Szombathelyi Képtár egyik kiállítóterme veszi fel Gonda György nevét, akiről Gál József ezt írta könyvében: „Igazi megyeférfi volt. Megyeférfi abban az értelemben, hogy értékrendjében a szellemiekben, anyagiakban gyarapodó Vas megye tornyosult minden más érdek és érték fölé". Gonda György 2000. december 26-án hunyt el Szombathelyen.
