Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Aranyművesből lett Szombathely legendás kulturmissziós tanácselnöke - Ki is volt Gonda György?

Nevéhez fűződik a Képtár, MMIK, büki gyógyfürdő létrehozása, tiszteletére Kurtág György zeneművet írt...

Elég csak életrajzát átlapozni, filmbe illő epizódokkal teli, miként lesz egy ostffyasszonyfai állomásfőnök fiából, majd aranyművestanoncból Vas megye legendás hírű kultúrmissziósa, majd az ország első környezetvédelmi államtitkára. A szombathelyi MSH felújítása kapcsán többször is előkerült a neve, így jutott eszünkbe, felidézzük az idén 15 éve elhunyt Gonda György emlékét. A teljesség igénye nélkül, pár érdekességet adunk.

Margit és Gyuri 1988-ban
Margit és Gyuri 1988-ban
Tisztelet Gonda Györgynek c. könyvből

Gonda György az "átkosban" közel húsz éven át (1957-1978) volt a Vas megyei Tanács elnöke, amolyan mindenes "alispánja". (Keretes anyagunkban minden fontosabb életrajzi adatot megtalál.) Aki kiemelten támogatta Bartók Béla, Berzsenyi Dániel és Derkovits Gyula Vas megyei kultuszát, de például az ő nevéhez fűződik a Szombathelyi Képtár, a Zsennyei Művésztelep, a Bartók Terem, az MMIK és a büki gyógyfürdő létrehozása. Ha ő nincs, nem épülhetett volna megannyi üzem és gyár sem a megyében. Azt beszélik, nincs ma Opel Szentgotthárdon, sem Falco-gyár Szombathelyen.

Igazi "megyeférfi volt". Ahogy Gál József (aki halálának évében kötetet szerkesztett róla) jegyezte meg:

Megyeférfi abban az értelemben, hogy értékrendjében a szellemiekben, anyagiakban gyarapodó Vas megye tornyosult minden más érdek és érték fölé.

Sohasem tudtam letegezni Gyuri bácsit

Dancs Jánossal egy kávézóban találkozunk. Elsőként vele idézzük meg "Gyuri bácsi" emlékét, hiszen éveken át volt munkatársa és közeli barátja. 1960 óta ismerte őt, és halála előtt három nappal még találkozott vele. Gonda időszakában a városi és megyei művelődési osztályt vezette, részt vett többek között a Képtár és a Bartók Terem létrehozásában:

- Amikor közvetlen munkatársa lettem, mindössze harmincnyolc éves voltam. Hatalmas megtisztelésnek éreztem, hogy vele dolgozhatom. Valamiért szimpatizált velem, talán azért is, mert látta, hogy olvasás közben nem mozgatom a számat:) Beszéltem németül és franciául. Amikor nyugdíjasként visszakerült Budapestről az államtitkárságról, akkor újfent szorosabb kapcsolatba kerültünk egymással, később is rendszeresen összejártunk.
Nagy volt a korkülönbség közöttünk, 8-9 év. Ami aztán, ahogy teltek az évek, már nem is tűnt annyira soknak, de én még a legutolsó időszakban sem tudtam letegezni, hiába kérte, annyira tiszteltem. - meséli Dancs.

Dancs János, aki Gonda György közvetlen munkatársaként a városi és megyei művelődési osztály vezetője volt
Munkatárs és barát, Dancs János
Nyugat.hu

Gonda mindig gondosan megválogatta a munkatársait, és hallgatott rájuk:

Úgy éreztem, őszintén szívta magába a szakemberektől elhangzott véleményt. Egy kicsit azonban makacs volt.

"Gonda és Gajdócsi" Ez a két név akkoriban Magyarországon fogalomnak számított. Egyfajta intellektuális magasságot jelentett az akkori társadalmi körülmények között. Gonda mindig tudta, kitől kell tanácsot kérni, kik azok a szakemberek, akiknek a véleményére érdemes adni.

Megyei elnökként mi volt a titka?

Dancs János szerint mindig egy lépéssel előbbre járt, mint mások. Felkészült, intelligens, nyitott, európai mintákat követő ember volt.

Önmagával szemben is roppant igényes, amit kiterjesztett a munkatársaira is. Olyan érzésem volt vele kapcsolatban, mintha a környezete épp ezért egy elefántcsonttoronyba zárta volna. Annyira tisztelték, annyira érinthetetlen volt. Azt láttam, ő szeretett volna ebből kitörni, de nem nagyon sikerült neki.

Dancs szerint Gonda egyik nagy érdeme például az volt, hogy foglalkozott a határmentiség problémájával. Miután idekerült a megye élére, a parlament is következetesen a határnyitás mellett állt ki. Az ő vezetése alatt jöttek létre az első burgenlandi kulturális és sportkapcsolatok.

1982. július 1-jén a Magyar Televízió Fórum című műsorában
1982. július 1-jén a Magyar Televízió Fórum című műsorában
Tisztelet Gonda Györgynek c. könyvből

Nem egy külföldi útjára is elkísérte Gondát Dancs:

Államférfiként fogadták és respektálták tudását külföldön is. Beszélt németül, de útjaira tolmács is elkísérte. Esténként, baráti beszélgetéseken viszont könnyedén társalgott németül.

Kedvelte a vaskeresztesi vöröset

Én voltam a borfelelőse is. Mindig csábítottam ki Vaskeresztesre, a szőlőbe... Mértékkel élt, evésben- és ivásban is nagyon tudta, mi a helyes. Én az ő révén gyarapodtam, mind a mai napig, nagyon büszke vagyok arra, hogy éveken át vele dolgozhattam, és később barátja lehettem.

- összegzett Dancs János.

Nem véletlenül hívták Sárvárt akkoriban "Gond(a) városnak"

Horváth György, a Megyei Művelődési Központ volt igazgatója már idősebb korában került közelebbi kapcsolatba "Gyuri bácsival". Aki nyugdíjasként is aktív maradt, a szombathelyi TIT-ben remek ismeretterjesztő sorozatokat csinált, amelyek telt házzal futottak. Gonda Györgyöt egy

rendkívül nagy tudású, nyitott, de erőteljes szociális érzékenységgel megáldott embernek

ismerte meg. Egy olyan politikusnak, aki amikor lehetőséget kapott az élettől, azt nem panaszkodásra használta, nem kibúvókat keresett, hanem megcsinálta.

Mert akkor is voltak pénzügyi nehézségek, és nagyon nem volt mindegy, ki miért és hogyan tudott lobbizni, csapatot építeni maga köré.

Gonda György, Weöres Sándor és Károlyi Amy a Szombathelyi Képtár megnyitóján, 1985-ben
Weöres Sándorral és Károlyi Amyval

Nem véletlenül hívták például Sárvárt akkoriban "Gonda városnak", ő volt az országgyűlési képviselője. A rossz nyelvek szerint ő "festette ki várossá". Tény, az ő működése alatt lett a település város.

Ő mentette meg a Bozsoki kastélyt is

A Bozsoki kastélyt ő mentette meg, és tette megyei továbbképző házzá. Annak idején egy hetes továbbképzéseket tartottak itt, a tanácsi apparátus embereinek képzési helye lett. Állítólag Gonda kikötötte azt, hogy oda telefont nem lehet bevezetni, nehogy a munkatársak egész nap hazatelefonálgassanak.

Gyuri bácsitól bölcseleteket is lehetett tanulni, meséli Horváth György:

nagy műveltsége okán, az ő higgadtságával és rálátásával mindig helyére tette a dolgokat. Emlékszem egyszer valaki hozott egy példát, amire ő közölte, hogy olyan nagy a világ, hogy példát mindenre lehet mondani, de az ellenkezőjére is.

Együtt a család 1993-ban a 70. születésnapon Kőszegen
Együtt a család 1993-ban a 70. születésnapon Kőszegen
Tisztelet Gonda Györgynek c. könyvből

1978-ban a pártközpontban már nem nézték jó szemmel, hogy Gonda György tanácselnökként szinte egyedül irányítja Vas megyét, Budapestre rendelték. Állítólag nagyon megviselte, hogy áthelyezték, és utána is kétlaki életet élt. Új hivatalában az Országos Környezetvédelmi– és Természetvédelmi Hivatal elnökeként (1978-84) aztán szintén szép karriert csinált.

Horváth György olyan pletykákat is hallott, hogy a megye éléről a zsinagóga Bartók Teremmé alakítása miatt kellett távoznia. Mert a "zsidó tulajdont túlontúl előkelő helyre hozta". Dancs János szerint ez képtelenség.

Szerinte a rendszerváltásra is nyitott volt, az új dolgokat is elfogadta, sőt Antall Józseffel korábban is, a kőszegi Patikamúzeum megalakítása óta jó barátságot ápolt. (Ugyanakkor részt vett 1989-ben Kádár János temetésén.

Így lett Bükön fürdő

Van egy történet, miszerint 1965-ben Hajdúszoboszlón pihent feleségével, képeslapon a következőket írta egy munkatársának: "Szívélyesen köszöntünk ebből a szép üdülőből, aminek nagyobb testvérét Bükön fogjuk felépíteni. (Csak idő és pénz kérdése.) Ahogy látjuk, előbb-utóbb el is készült:)

A fedett medence avatása 1972. október 14-én
A fedett medence avatása 1972. október 14-én
Tisztelet Gonda Györgynek c. könyvből

Mindig is voltak a megyében (pártvezetésben is) súrlódások és véleménykülönbségek, de Gonda titka Horváth György szerint, hogy olyan vezetőket és csapatot tudott összeszedni, akik őt is megtámogatták:

Jellemző volt rá, hogy amikor a szombathelyi szimfonikus zenekar alakult, valaki epésen jegyezte meg neki, hogy Petró Jánosnak nagyobb lesz a fizetése, mint neki. Őt ez sem érdekelte, mert a legjobb szakemberekkel akart együtt dolgozni, és tudta, azokat meg kell fizetni

Politikai kapcsolataival sem volt szokása dicsekedni

Mesélik róla, hogy remek társasági ember volt, aki ügyesen építette ki az országos és megyei kapcsolatait. Állítólag Aczél Györggyel is jóban volt. Mindenesetre ügyesen szerzett forrásokat a helyi fejlesztésekhez.

A lobbizás így kétszeresen is eredményes volt, mivel a legfelsőbb körök sikeres tanácselnökként ismerték (és nem csak azok, akik kezdetben a támogatói voltak), és alkalmanként még a párt megyei első titkárával is szembeszállhatott.

Rudi Cacinovic szlovén miniszterrel a Képtárban
Rudi Cacinovic szlovén miniszterrel a Képtárban
Tisztelet Gonda Györgynek c. könyvből

Utálta a giccset

Szigorú főnökként tartották számon, Kelemen Ferenc így ír erről:

Év végén óévbúcsúztató munkaértekezletet tartott, és az értekezlet végén ajándékokat osztott, amelyekkel a hibákra mutatott rá. Az ipari osztály vezetőjének egy alkalommal pl. Magyarszombatfán gyártott éjjeli lámpát ajándékozott, meg egy kalapácsot. A lámpa egy cilinderes kacsa volt, amelyet az osztályvezetőnek a kalapáccsal kellett a többiek előtt összetörnie. A gondos ízlésű Gonda György ugyanis nem szerette a giccset

(Kelemen Ferenc 2001. A tanácselnök. In: Tisztelet Gonda Györgynek)

Horváth György úgy emlékszik vissza, akkoriban a megyeházán még a hamutartókat is iparművészek tervezték, annyira kényesen ügyelt a részletekre is.

A zsennyei művésztelep 25. jubileumi vacsoráján 1976-ban
A zsennyei művésztelep 25. jubileumi vacsoráján 1976-ban
Tisztelet Gonda Györgynek c. könyvből

Ugyanakkor sokszor mecénásként nyilatkozott, mintha saját pénzét használta volna a fejlesztésekhez - jegyzi meg egyik róla szóló tanulmányában Majtényi György. A Képtárról egy interjújában így beszél:

Azt gondoltam, hogy legyen itt nálunk, itt a végeken is otthona a művészeteknek, a szépségnek, ahol és amiből felnő majd egy kulturált generáció.

Nem vadászott, inkább olvasott

Valószínűleg ő volt egy egyetlen megyei tanácselnök, aki nem vadászott, viszont a Jókai utcában berendezett otthonában külön könyvtárszobája volt, szenvedélyes gyűjtött mindent, szivarosdobozoktól a diaképekig. Háza mögött pedig arborétumot alakított ki.

És ami még kimaradt: az ő elnöksége alatt adták át a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola épületét, a szombathelyi kollégiumi negyedet, a megyei könyvtárat, és a Művelődési és Sportházat. Főművének a Szombathelyi Képtárat tartotta, de nagyon büszke volt a zsinagógából átépített Bartók Teremre, de alapítója volt többek között a Nemzetközi Bartók Szemináriumnak is.

1952 májusában Győrött egy futballmeccsen
1952 májusában Győrött egy futballmeccsen
Tisztelet Gonda Györgynek c. könyvből

Lelkesen támogatta a sportot. (Ifjabb korában, sőt még később Győrben a megye titkáraként is focizott.) De nem csak a fociért rajongott, érdekelték őt a súlyemelők és a dobóatléták eredményei, a tánc is. Meccsekre és egyéb sporteseményekre is rendszeresen kijárt.

Büszke volt művész barátaira

Jó baráti kapcsolatot ápolt Sinkovits Imrével és feleségével, Gombos Katalinnal, Weöres Sándorral és Károlyi Amyval. Szoros kapcsolatban volt Radnóti Miklós özvegyével, Fannival, Szántó Piroskával, és a világhírű zeneszerzővel, Eötvös Péterrel.

A polgári életformát felelevenítő megyebál előtt dr. Molnár Lászlóval (jobbról) és Dubovszky Róberttel és feleségeikkel
A polgári életformát felelevenítő megyebál előtt dr. Molnár Lászlóval (jobbról) és Dubovszky Róberttel és feleségeikkel
Tisztelet Gonda Györgynek c. könyvből

Elsőként tiltakozott a vízlépcső ellen

Az országos vezetéssel a kapcsolata állítólag akkor ingott meg, amikor 1984-ben nem írta alá bős-nagymarosi vízlépcső megépítésének első tervét. Azt beszélték akkoriban, emiatt a konfliktus miatt kellett távoznia a környezetvédelmi hivatal éléről, felajánlottak neki más tisztségeket, de ő mindent visszautasított. Ekkor ment nyugdíjba, és jött vissza "főállású nyugdíjasként" Szombathelyre.

Szenvedélyes gyűjtő volt

Gonda György mindent eltett, amit szépnek és értékesnek gondolt, a népművészeti tárgyakat, képeslapokat, fotókat, bélyegeteket és meghívókat is, jegyzi meg egyik róla szóló tanulmányában Majtényi György. Folyóméterben lehet számolni hagyatékát, jegyzeteit, útinaplóit, magnószalagjait, filmjeit, amit halála utána a család a Vas megyei Levéltárnak adományozott. Az összegyűjtött anyag kivételes részletességgel mutatja be a megye legendás hírű tanácselnökének portréját (egyet ne keressünk, mesélte egy levéltári ismerős - azt, hogy mit csinált Gonda György 1956-ban, erről nincs adat. Horváth György szerint Pesten lehetett egy alkalmazott valamelyik minisztériumban).

Gonda György portréja

Gonda portréjának felvázolásához Majtényi György "Egy ember a megyéből" című tanulmányát vettük alapul, ami 2000-ben, az ACTA SAVARIENSIA 21. tanulmánykötetben látott napvilágot.

Állomásfőnök fiából aranyműves

1923. augusztus 31-én Geiszler Miklós György néven született a Szombathely melletti Ostffyasszonyfán (nevét 1946-ban magyarosította). Hét évesen elveszítette állomásfőnök édesapját. Szombathelyen végezte a polgárit, majd 1941-ben érettségizett a Szombathelyi Állami Horváth Boldizsár Kereskedelmi Középiskolában (Felső-kereskedelmi Fiúiskolában). Majd két évig Szombathelyen tanonc Kaiser Lajos órás és aranyművesnél, majd letette az aranyműves segédvizsgát, aztán Nagykanizsán lett segéd a Schnitzer és Göndör cégénél.

Az ostffyasszonyfai evangélikus elemi iskolában 1931-ben
Az ostffyasszonyfai evangélikus elemi iskolában 1931-ben
Tisztelet Gonda Györgynek c. könyvből

Életrajzaiban olvasni, hogy már a negyvenes években kapcsolatba került a munkásmozgalommal, iparos tanoncként (ahogy a korban mindenki) szakmai szakszervezet tagja lett, aztán került kapcsolatba a Szociáldemokrata Párttal (apai nagybátyja volt a helyi szocdemek titkára)

.

Kivégzése elől megszökik

Zsidó származása miatt 1944 márciusában munkaszolgálatra sorozzák be, előbb a Jánosházi gettóban, majd Kőszegen vasútépítésen dolgozik. Édesanyja Auschwitzban hal meg. 1945. januárjában az SS Budapestre viszi, egy gránátszilánk eltalálja, kivégzését tervezik, de megszökik, majd február 12-éig a Fő utca 30-32. sz. házakban, kapucinus barátoknál bujkál. Életrajza szerint már márciusban pártmunkára jelentkezett,pártkarrierje innentől meredeken ível felfelé.

A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár olvasótermében Gosztonyi Jánossal, a megyei pártbizottság első titkárával
A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár olvasótermében Gosztonyi Jánossal, a megyei pártbizottság első titkárával
Tisztelet Gonda Györgynek c. könyvből

Fényes szelek - egy meredeken felfelé ívelő pártkarrier

Felsorolni is nehéz (segítségünkre a Wikipédia van) a pártkarrierjét, íme a fontosabb állomások:

  • 1945 áprilisától 1948. június 11–ig a Magyar Kommunista Párt Vas megyei szervezetének tagja
  • 1945–1952-ig Vas és Győr megyékben pártfunkcionárius
  • 1945 áprilisától Ostffyasszonyfán a Nemzeti Bizottság titkára
  • 1945 nyarától Celldömölkön a járási rendőrkapitányság politikai osztályának szervezője, majd az MKP pártiskolájának hallgatója.
  • 1945 decemberétől Sárváron vezető propagandista, valamint a párthetilap szerkesztője.
  • 1946 elején két hónapig ismét pártiskolai hallgató.
  • 1946 tavaszától a Vas Megyei Pártbizottság agitációs felelőse, december 13-ától titkárhelyettese, 1947-től szervező titkára.
  • 1948. június 12-étől 1949 nyaráig a Magyar Dolgozók Pártja Vas Megyei Bizottságának tagja.
  • 1948 őszétől 1949-ig hat hónapos pártiskola hallgatója.
  • 1948-tól a Vas vármegyei törvényhatósági kisgyűlés tagja.
  • 1949. április 20-ától a közigazgatási bizottság rendes tagja,
  • 1949-ben az 1. sz. adóügyi albizottság póttagja.
  • 1949 nyarától 1952-ig az MDP Győr-Sopron megyei titkára.
  • Szakmai csúcson: tanácselnök, országgyűlési képviselő, környezetvédelmi hivatal elnöke

  • 1959-1965 között a Pécsi Tudományegytem Állam és Jogtudományi karának hallgatója.
  • 1952–1957-ig Budapesten különböző minisztériumokban városgazdálkodási feladatokat lát el.
  • 1952. szeptember 9-étől 1953. július 31-éig a Helyi Ipari Minisztérium Lakásgazdálkodási Igazgatóságának főosztályvezetője,
  • 1953. augusztus 1-jétől 1954. január 31-éig a Könnyűipari Minisztérium Lakásgazdálkodási Igazgatóságának vezetője, 1954. február 1-jétől 1957 januárjáig a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium Lakásgazdálkodási Főigazgatóságának főosztályvezetője, majd főigazgatója.
  • 1956. november 12-én megbízást kap a fővárosi épületkárok felmérésére.
  • 1956–1989-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja.
  • 1957. január 1-jétől 1957. augusztus 31-éig a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkárságán, 1957. szeptember 1-jétől 1957. november 20-áig az Építésügyi Minisztériumban főosztályvezető.
  • 1957. november 21. és 1978. június 20. között Vas Megye Tanácsának elnöke.
  • 1957. december 11-étől a megyei tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke.
  • 1958. november 16-ától 1963. február 23-áig országgyűlési pótképviselő,
  • 1963. február 24. és 1980. június 8. között Vas Megye országgyűlési képviselője.
  • 1965–1978-ig az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának tagja, 1967–től a bizottság elnöke
  • 1978. június 20. és 1984. június 30. között államtitkárként az Országos Környezetvédelmi– és Természetvédelmi Hivatal elnöke, három évig a KGST Környezetvédelmi, Tudományos és Műszaki Együttműködési Bizottságának soros elnöke.
  • 1985–1990-ig között a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán a környezetvédelem tantárgy oktatója, az MTA Veszprémi Területi Bizottsága Területfejlesztési és Településtudományi Szakbizottságának vezetője.
  • 1987 és 1990 között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Vas megyei elnöke.
  • 1989-től haláláig a Magyar Szocialista Párt tagja.
  • 1988-tól Sárvár díszpolgára a város fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő munkájáért, 2000-ben Szombathely Kultúrájáért Életmű-díjat kapott.
  • Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

    Múltbanéző

    Tovább az oldalra