Aki nem hallott a produkcióban történt változásokról, az vagy nagyon szerencsés, vagy egy kőszikla alatt él a bakonyi erdőben. Engem idén is rávett a perverz kíváncsiság, hogy megnézzem, ki mindenki gondolja úgy, ő lesz a legújabb szupersztár (bár őszintén nem hiszem, hogy kis hazánk vonzatában egyáltalán beszélhetünk ilyesmiről).
Mit kíván a nemzet
Őszintén mindig elgondolkodtat, hogy mégis mit várnak ettől az egésztől azok, akik jelentkeznek: a piac egyre telítettebb, és olyan, aki igazán befutott egy tehetségkutatóval, alig pár akad. Ennek ellenére minden évben ott tömörülnek az emberek (bár a legtöbbjük fiatal, azért akadnak szép számmal idősebbek is), és azt hiszik, hogy eljött az ő idejük.
Bárki is volt, aki feltalálta az első tehetségkutatót, remélem, forog a sírjában, vagy legalábbis kénytelen meghallgatni minden egyes ilyen produkció összes fellépését az Ítélet napjáig. Mert bár ilyenkor gyakran előjönnek azok, akik tényleg tehetségesek, van hangjuk, ne adj’ isten még énekelni is tudnak, de előkerülnek azok is, akiknél az ember nem tudja, sírjon-e vagy röhögjön.
Egyébként emlékszik még valaki a Kifutóra? Ha másról nem is nevezetes az egyik első sztárcsináló-féleség, arról mindenképpen, hogy innen lett nekünk a Pély Barna. Hát nem hálás ezért mindenki? És talán ez a legnagyobb probléma, ami felmerül az ilyen műsorok kapcsán: hogy a csatornák által ráköltött iszonyatos mennyiségű promóciós összegek miatt (tuti meg lehetne belőle venni egy kisebb várost) még a csapból is ez folyik, és az ember akkor sem tudja kikerülni, ha akarná. Persze a pénz sem minden – az óriási költekezés és reklám dömping ellenére például a Voice elég szépen elhasalt tavaly ilyenkor.
„Hatalmas” változások
De ha elkerülni nem tudjuk, nézzünk szembe vele. Lássuk milyen hatalmas változtatásokat (legalábbis szerintük) eszközöltek az RTL KLUB szorgos hangyácskái.
Ami nem változott az előző évek óta semmit, az az a számomra érthetetlen koncepció, hogy a zsűri hétről hétre ugyanabban a szerelésben szenvedjen az asztal mögött. Mégis miért kell ezt? Mármint oké, lehet, hogy vettek nekik mindenből egy tucat egyformát, és folyton azt viselik, de mégis mi értelme van ennek? Már lassacskán harmadik hete fogjuk Tóth Gabit bámulni, amint a takarítónőtől lenyúlt barna zsákot viseli, a férfiak meg úgy néznek ki mellette, mint egy Barátok Közt epizód statisztái.
Nem tudom, miféle folytonosságot akarnak ezzel kifejezni, engem inkább arra emlékeztet, mikor a szemeszter végén a kóterban már senkinek sincs egy tiszta gönce sem, és ugyanazt viseli egy hétig, mielőtt haza vihetné a szennyest, hogy anyu kimossa.
Első blikkre a zsűriben lezajlott gyomlálás egyértelműen jót tett a műsornak: a harmadik széria már elképesztően érdektelenre sikeredett, úgyhogy az X - Faktor 2.0 –nak van mit behoznia. Egyébként ez meg is látszik a nézettségi adatokon: ha csak valamelyik másik csatornának nem sikerül leszerződtetnie Kiszel Tüncit, hogy élő műsorban keresse Donatellácska apukáját, nem hiszem, hogy lenne félnivalója a műsornak.
A vadiúj zsűri
Rögtön az elején megakadt a szemem a Keresztes Ildikót (hála az égnek) leváltó Tóth Gabin, akiről csupán némi felszínes infók hatoltak el eddig a tudatomba - leginkább arra emlékszem, hogy a haja hol megnő, hol meg összemegy, de legalább nem bőgi el magát kétpercenként, és nem hasonlít egy kiéheztetett agárra, szóval ez már plusz. Viszont nagyon könnyen lelkesedik, és ilyenkor eléggé emlékezet egy felpörgetett csivavára, aki a gazdi lábai körül ugrál, folyamatosan visító hangon ugat és lépni sem lehet tőle.
Az egyetlen, aki megmaradt az Geszti, és remélem idén nem lesz olyan fásult, mint az előző években, tavaly szinte már aludt a felvételek alatt. Nem hiszem, hogy tud még újat mutatni, de ha kicsit több kávét töltenek bele, esetleg még egy szériát kihúz. Idén mellé csomagolhatnának néhány naftalin golyóbist mikor elrakják a szekrénybe, akkor jövőre lehet, hogy nem lesz ilyen molyos és megereszkedett.
Alföldi mostanában az én ízlésemnek kissé túlságosan is sokat szerepelt a bulvársajtóban – persze nyilván ennek nagy részéről nem ő tehet, és csak jó érzékű szakemberként kihasználja azt, hogy mindenki róla beszél. De legalább, mint színházi ember jók a meglátásai, és én bírom, ahogyan beszól az embereknek – nem kevés kárörömmel számolgatva, hányat sikerült már megríkatni.
Nem tudom viszont, mi a szöszt keres itt Szikora Robi – Ferót legalább egy kicsit komolyan lehetett venni, és ha mégse sikerült, legalább olyan ártalmatlan kivénhedt rocker feje van, hogy lehet miatta csípni. De most komolyan, mégis ki a fene tudja manapság, hogy egyáltalán ki az a Szikora Robi, és én vagyok az egyetlen, aki idegrángást kap a hangjától? Nem tudom honnan kaparták elő, de vissza kéne vinni az öregek otthonába, mielőtt szívbajt kap szegény egy magasabb hangtól. Elég béna választás volt mentornak, na de majd meglátjuk.
Cirkuszt, kenyeret
Mondjuk arra is kíváncsi vagyok, hogy idén megint pasi fog-e nyerni – szokatlanul hímsoviniszta ugyanis a műsor, eddig még egy csaj sem nyert (a szomszédos csatorna Megasztárjában ,ahonnan Tóth Gabi is származik, például 4/2 a nő/férfi nyerési arány). Persze abszolút valószínű, hogy a legtöbb helyezést elérő a Csajágaröcsögei savanyúság fesztivál sztárvendégeként fogja végezni, mert túl sokat gyártunk az egy estés csodákból, de ez még a jövő zenéje. Egyelőre remekül szórakozunk embertársaink bénázásán, hiába, mi már csak ilyen genyók vagyunk (most tegye fel a kezét, aki nem emiatt nézi a válogatókat, de úgyse hiszek neki).
Maga a műsor most is vérprofin van megcsinálva, de sajna ugyanazokkal az idegesítő bevágásokkal operál, mint eddig (ki a csudát érdekel már, mit bömböl össze az éneklő kissrác mamája a színpad mögött?). Hála az égnek, hogy Ördög Nórinak gyereke lett, az évről évre egyre nevetségesebb ruhatárát így a rutinos Lilu váltotta. Mellette megkaptuk még Istenes Bencét, de szerencsére alig kap képernyőidőt, úgyhogy nem zavar sok vizet.
Gondolom, megint ki akarják majd húzni a rétest egészen karácsonyig- hát az az egy biztos, hogy lesz mit nézni egy darabig, és legalább a bulvársajtó sem kell, hogy külföldi celebekre fanyalodjon. Én személy szerint nem hiszem, hogy a válogatók után is nézni fogom, de akinek ez a szíve csücske, csak rajta, nem valószínű, hogy jobban zsibbasztaná az agyat, mint bármelyik argentin szappanopera (inkább csak a füleket bántja, na meg a közízlést – már ha van még olyan).