Gyorsan mondom, - nem azért, hogy ne értsétek – hanem, mert annyira undorító a téma, hogy félő, még a cikk írása közben elhányom magam. Vagyis a kormányzó pártok megszavazták, hogy újra büntethetővé válik Magyarországon a hajléktalanság, vagyis aki életmódszerűen az utcán lakik. A büntethetőségben a rendőrség, és az önkormányzatok összefogtak a hajléktalanokkal szemben.
Tették ezt akkor és úgy, hogy a magyar Alkotmánybíróság a magyar Alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek tartja, nem beszélve az európai jogrenddel.
Európában azért nem lehet ilyen törvényt hozni, mert jogrendszere a keresztény erkölcsökön nyugszik, és az megengedhetetlennek tartja, hogy a szegénységet a bűnnel azonosítsák.
Az nekem oké, hogy a Fidesz alattvalói egyként megszavazták, nem is várok tőlük más magatartást. Az viszont sehogy sem megy a fejembe, hogy a KDNP-ben nem volt egyetlen ember sem, aki ellene szavazott volna. Miért? El tudom képzelni, hogy van köztük olyan, aki misére jár, esetleg olvasta a Bibliát, stb. Biztos ismerősek neki Jézus szavai, amikor azt mondja magáról, hogy még a rókának is van odúja, csak az ember fiának nincs hova lehajtania a fejét. Valószínű, hogy Jézus Krisztus a leghíresebb hajléktalan a történelemben, annyira fontos volt ő, hogy még az időszámítást is megváltoztatta. Van Krisztus előtti és utáni történelem, ezt egyedül a KDNP-s latrok nem vették észre.
Persze, minden rosszban van valami jó. Korábban, ha hajléktalant láttam, magam is összerezzentem, nemcsak a sajnálattól, hanem a félelemtől is, mert tudom, a nehéz élethelyzetek elkeseredett tettekre hajtja az embert. Hülyeség, tudom, mert nem a hajléktalanok követik el az életellenes cselekményeket, de az ember az előítéletein keresztül mozog a térben. Most odamentem hozzájuk, pár szó, grimasz, mosolygás, vagyis úgy tettem, mintha ők is emberek lennének, és ez jól esett nekik. Köszi, Fidesz, és KDNP, hogy segítettetek átlépni a Rubicont, de azért ne gondoljátok, hogy a másvilágon ezért a törvényért nem veszik a fejetek helyett a lelketeket.
Pintér tábornoknak abban igaza van, ha nem veti be a teljes nyomozócsoportot akkor, amikor felgyújtanak egy hajléktalant, mondjuk magyar náci testvéreink. Ellenkező esetben a bulvár címlapjain szánkáznak, tehát valóban undorító a mentalitásunk. Erre akkor jöttem rá, amikor észrevettem, hogy Szerbiában nem utálják annyira a cigányokat, ami nem azt jelenti, hogy szeretik őket, de nem húzódnak félre, ha egy közülük beáll a sorba tejér és kenyérért. A Balkán kapujában meg sok szegény ember él, eszükbe se jut arra gondolni, hogy bűnözők lennének. Ott is a bűnözést fehér galléros és gazdag gazemberek irányítják, mint nálunk, és most nem mondok példát, mert szeretem az életem.
Borzasztó dolog történt megint a Parlamentben, de azért nem vagyok kétségbeesve. Jézus azt is mondta, már pedig szegények mindig is lesznek, vagyis reménytelen kísérlet Orbánéktól, hogy kitakarítsák a kirakatot a szeméttől. Sőt, bizonyos vagyok abban, hogy még az életükben találkoznak majd az utcán az elszegényedett lakossággal. Én akkor azon a véleményen leszek, hogy a büntetés Istené, és nem lenne helyes lámpavasra húzni őket.
