Hamarosan kiderül, hogy forog-e még alattunk a Föld

Gothard Jenőnek és Kunc Adolfnak már egyszer sikerült bebizonyítania, hogy forog a Föld, és ehhez csak egy kicsit kellett beépíteniük a szombathelyi székesegyházat.

Már Platón is úgy fogalmazott a Timaiosz című művében, hogy kívülről tekintve a Föld olyan, mint egy stabil tengelyen körbe forgó gömb. Vagyis, a bolygónk valódi formája már az ókori görögök előtt sem volt titok, és ezt a tudást a sötét középkorban sem kérdőjelezték meg a tudományokban jártasok. Arra viszont nem volt empirikus evidencia, hogy planétánk forog, vagy a csillagos ég körülötte, így a két állítás közül az egyiket bizonyítani kellett.

És mégis forog a Föld

A Föld forgását először Jean Bernard Léon Foucault tudta bebizonyítani 1851-ben, ami mutatja, nem volt ez egy könnyű feladat. A kérdés megválaszolásához egy ingát épített, de nem az okkult világot hívta segítségül vele, hanem a fizikát, hiszen a párizsi Panthéon kupolájában, egy 67 méter hosszú huzalra egy 28 kilogrammos ingatestet rögzített, és ezzel végezte el a kísérletét.

Az inga és a bábuk
Tánczos Mihály

Ha a bolygónk forog, akkor a síkban lengő inga egy idő után kitér, és sorban elkezdi ledönteni az útjába, körívben lehelyezett bábukat. Ennek az az oka, hogy amíg az inga egyenletesen leng, a Föld elfordul alatta.

Ezt a kísérletet még abban az évben és szintén Párizsban megismételte Auguste Bravais is, ő annyival jutott messzebbre, hogy a balra, illetve jobbra forgó kúpinga (ahol az ingatest mozgása során egy körpályát ír le, a fonál kúpot) periódusai kicsit eltérnek egymástól, ami a Föld forgását szintén bizonyítja.

Szombathely is beszállt a buliba

1880. augusztus 21. és 27. között Szombathelyen tartotta XXI. nagygyűlését a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete. Az eseményre eljött Jedlik Ányos is, de nem miatta, hanem Kunc Adolf miatt rendezhette városunk ezt a nagygyűlést, mivel a szombathelyi premontrei főgimnázium igazgatójának oktatásszervező-fejlesztő tevékenységét ismerték el ezzel.

Az inga dönt
Mészáros Zsolt

Az esemény egy hete alatt sok mindennel kísérleteztek, még telefonösszeköttetést is kiépítettek két, egymástól 5 kilométerre lévő helyszín között, de a legnagyobb tudományos játékot Kunc hozta össze, amihez egykori tanítványát, a bécsi Politechnische Hochschulen gépészmérnöki oklevelet szerzett Gothard Jenőt hívta segítségül.

Gothard nem csak levezényelte a Foucault-féle kísérletet, de az inga felfüggesztő szerkezetét is ő tervezte meg és gyártotta le. Emellett a budapesti Ganz-gyárban külön erre a célra öntetett egy közel 30 kilogramm tömegű, gyerekfej méretű ingatestet, amit testvérével, Sándorral gömb alakúra esztergáltak.

Gothard precizitását és elhivatottságát mutatja, hogy az esztergályozás után az ingát higanyban úsztatta, hogy pontosan meghatározhassa, a geometriai középponttól melyik irányban helyezkedik el a test súlypontja. Erre azért volt szükség, mert a súlypontnak feltétlenül a felfüggesztési vonalban a középpont alá kellett esnie.

Már ők is a szombathelyi székesegyházban rendezkedtek be a kísérlethez, a főhajóban egy 30 méter hosszú huzalra erősítették az ingát, majd nagyjából 5 fokos szögben kitérítették és kikötötték. A kioldáshoz a fonal elégetését választották, hogy a zsinór csavarodása se befolyásolhassa a kísérlet eredményét.

Ősök és utódok

Bár a kísérlet sikeres volt, Kunc Adolf esetleírása és a hozzá fűzött magyarázatai csak 1882-ben jelentek meg. Ezek után a következő kísérletre 1940-ig kellett várni. Az év december 10-én Simonffy Jenő igazgató és Haigli Szilárd fizikatanár ismételte meg a Gothard-féle eredeti ingatesttel a tesztet, méghozzá a premontrei gimnázium tornatermében

Felülnézetből
Mészáros Zsolt

Később Konkoly István megyéspüspök 50. születésnapján, azaz 1991. november 27-én és egy nappal később, 28-án a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola (BDTF) helyi intézményekkel, köztük az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriummal közösen végezte el a Foucault-féle ingakísérletet.

Az esemény különlegessége az volt, hogy ezúttal a BDTF Fizika Tanszék oktatói, Molnár László és Almási István modern műszerekkel kvantitatív méréseket is végeztek. Nem csak számítógépes méréseket, hanem a lézer- és fotoérzékelőket, de még mágneses szenzorokat is bevetettek.

Modernebb idők

2010. október 19. és 21. között, az eredeti eszközökkel újra elvégezték a kísérletet az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és a Szombathelyi Székesegyházért Közhasznú Alapítvány szervezésében.

Erre az eredményre számítanak most is
Mészáros Zsolt

Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet 2014. május 15. és 16. között reprodukálta a tesztet. Ezt követően 2017. május 25-én lengett újra az inga, ezúttal is a Sarlós Boldogasszony Székesegyházban.

Utoljára 2020. március 2-án végezték el a Foucault-ingakísérletet. Éppen ezért az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai úgy érezték, hogy ideje leporolni a Gothard Jenő-féle ingaszerkezetet és újra összeállítani azt a Sarlós Boldogasszony székesegyházban. Persze, ez így túl egyszerű lenne, ezért június 18. és 21. között a helyszínen marad az eszköz, és bárki elvégezheti a kísérletet, amihez csak regisztrálni kell egy időpontot. Tehát, aki négy éve lemaradt, az most testközelből élheti át az ingaindítás izgalmas pillanatát.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Tech