Olvasóink hívták fel a figyelmünket, hogy a szombathelyi Csónakázótóról eltűntek a kacsák és a hattyúk, és ugyanezzel az információval találkoztunk több, szombathelyi netes fórumon is. Utóbbiaknál felmerült, hogy itt is a Fülöp-szigeteki vendégmunkások vadászhatták le a szárnyasokat, mint a zalaegerszegi Gébárti-tónál.
Azonban a tavaly májusi zalaegerszegi esetről hamar kiderült, hogy csak hírlapi kacsa volt - erről a ZAOL írt korábban. 2023 májusa amúgy kedvezett a kacsameséknek Előítéletről és gyűlöletkeltésről ír a rendőrség egy friss pletyka nyomán 2023. May 04. 16:57 , hiszen Szombathelyen is hamar felütötte a fejét ugyanez az álhír, a kacsákat és hattyúkat levadászó Fülöp-szigeteki vendégmunkásokról. Aztán júliusban jött egy újabb csavar, akkor már a munkásszálló mélyhűtőjében 
Megint támadnak a kacsamesék: „Kitekert nyakú kacsákat találtak a munkásszállás fagyasztójában” 2023. July 11. 07:19 vélték látni a leölt szárnyasokat.
Most sem valószínű, hogy a vendégmunkásoknak köze lenne a kacsák és a hattyúk már-már rejtélyes eltűnéséhez. De, szerettünk volna pontot tenni az ügy végére.
Ezért felhívtuk Németh Ákost, Szombathely környezetvédelmi tanácsnokát, azonban hozzá nem érkezett panasz az ügyben, de továbbirányított minket Gyurácz Tiborhoz, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársához. Tőle megtudtuk, hogy a tőkés récék és a bütykös hattyúk a költési időszak végén, de még a vonulási időszak előtt szétszóródnak, ezért lehet őket bizonyos időszakokban ritkábban megfigyelni.
Emellett az eltűnésüknek több más oka is lehet, így például a nem megfelelő vízminőség, a táplálék és a búvóhelyek hiánya, illetve az emberek zavaró jelenléte. Mivel ezek a vízi madarak elég jól alkalmazkodtak a városias környezethez és az ember közelségéhez, ez utóbbi esetben konkrétan a madarak elkergetésére kell gondolni.
Az eltűnésük tehát alapvetően nem rendkívüli és nem is jelent feltétlenül problémát, a kérdés mindig az, hogy visszatérnek-e? Ezzel kapcsolatban Kóta Andrást, a Noé Állatambulancia állatorvosát és ornitológust kérdeztük.
Kóta elmondta, mivel a hattyúk növényevők és a sekély, hínárban gazdag vizeket szeretik, ezért ők nem kifejezetten érzik jól magukat, ha halakkal kell osztozniuk az élőhelyen. A Csótóban pedig elég sok hal van, ráadásul ez magával hoz még egy zavaró tényezőt a madarak számára: az állandónak nevezhető konfliktust a hattyúk és a horgászok között.
A récéknek már kicsit könnyebb dolguk van itt, mert bár ők is elsősorban a növényi táplálékot keresik, eredendően vegyes táplálkozásúak, szóval, őket kevésbé zavarja, ha a táplálék mozog. Ennek ellenére a búvóhelyek hiánya és a vízminőség változása őket is érinti.
De, nem csak a szombathelyi Csónakázótón lehet megfigyelni a változást, hanem egész Vas megyében. Mert amíg 2013-2014 körül még nagyjából 80 hattyú telelt át az Abért-tavon, addig az elmúlt években már csak 30-40 példány. De a Csótóról is eltűntek a nagyobb csoportosulások és egyre ritkábbak az átmenőben itt leszálló egyedek is.
Az is fontos, hogy most kezdődött a vízi madarak vonulása. Ezek a szárnyasok általában 100-200 kilométert, egyes egyedek akár 300-400 kilométert vándorolnak délebbre. Tehát, a nálunk költő tőkés récék és bütykös hattyúk Olaszországba és Horvátországba mennek télen, míg az itt telelő példányokhoz a tőlünk északabbra költő társaik csatlakoznak a hűvösebb évszak beköszöntével.
Összegezve; nem rendkívüli, ha időszakosan eltűnnek a vízi madarak, a kérdés mindig az, hogy visszatérnek-e? Mert ha nem, az mindig az élőhely változását jelenti. Vas megyében és Szombathelyen valami átalakulóban van, mert csökkenő tendencia látszik a példányszámokban.
