Az idei tél sok havat hozott magával, amelyet aztán a szél a hátára kapva rendre az utakra dobta, így sok olvasónkban is felvetődött a kérdés, hogy hol vannak a hófogó hálók, amelyek védenék az utakat. A kérdés egy részére könnyedén válaszolhatunk, hiszen csak el kell nézni jobbra-balra az út mellé és máris meglátjuk a narancssárga hálót, ha még kilátszik a hóból.
Nem kellene annyi havat sem eltolni?
Persze nem mindenhol látni, s több olvasónk is jelezte, hogy bizonyos szakaszokon régebben volt, most nincs, ezért katasztrofális a helyzet. Egyes vélemények szerint nem kéne a hótolóknak sem annyit járniuk, ha mindenhol lenne háló, de sorolhatnánk naphosszat a véleményeket. Inkább megkérdeztük a Magyar Közútkezelőt a témában, hogy szakvéleményt is halljunk arról, mi a helyzet a hófogók ügyében.
A hófogó hálók helyét sok évnyi tapasztalat alapján jelölik ki. A terepadottságok miatt előforduló hófúvások helyét minden esetben jegyzik, majd próbálják később levédeni, s ennek megfelelően tűzdelik tele az út szélét a narancssárga hálókkal - esetenként a földtulajdonosok nem túl nagy örömére.
Hogy mennyi hálót tudunk kihelyezni nem pusztán pénzkérdés, behatárolja az az időszak is, amikor ezeket telepíteni, illetve beszedni kell.
- tudtuk meg Horváth Lászlótól, a közút megyei igazgatójától.Ősszel a betakarítási munkálatok és a csapadék jelentenek korlátot, míg tavasszal azért kell igyekezni, hogy a gazdák elkezdhessék a felázott földeken a tavaszi munkálatokat. Bár jogszabály adta lehetőségünk a hóvédművek elhelyezése, azért arra is figyelnünk kell, hogy túlságosan ne akadályozzuk a mezőgazdasági tevékenységeket. - mondta el az igazgató.
A háló nem csodaszer, és lopják is
Az igazgatótól azt is megtudtuk, hogy a háló sem csodaszer, a viharos szélnél akár pár óra elteltével feltornyosul mögött a hó, s ezután már az útra is jut belőle.
Az igazi megoldás a cserje-erdősáv, a maga nagyon jelentős költségével. A szél sem mindig egy irányból fúj, egy kis változás hamar csökkenti a háló hatékonyságát.
- tette hozzá az igazgató.
A közútkezelő egy korábbi munkatársától azt is megtudtuk, hogy a hóvédő hálókat előszeretettel lopják el, hogy később baromfiudvarokban, kertekben hasznosítsák. Hiába rikító-narancssárga, hiába van ellátva a közút jelzéseivel, mégis viszik a jó hóállósága és szilárdsága miatt. A hálót tartó fémkarók pedig a vastelepeken végzik, ez ellen nem lehet védekezni.
Uborkát, babot futtatnak rá?
Régen keresztfákat helyeztek ki a hófúvás ellen, de azok hamar rohadtak az októbertől márciusig tartó nedves közegben. - Tehát ha azt látják, hogy a szomszéd csirkéi közutas hófogó hálóval vannak védve, vagy a kertben azon futtatja a babot, az uborkát, akkor nyugodtan üdvözöljék a sok árokba csúszott, vagy az utakon elakadt autós nevében. - a szerző.
Horváth László még hozzátette, hogy igazán nem a háló és az oszlopok ára a fő korlát, hanem maga a kihelyezés-beszedés, beleértve a rendkívül nagy élőerő igényt is.
Most sok év után ismét erős hófúvásos időszakok voltak, a fentiektől függetlenül kollégáim idén is feljegyezték azon szakaszokat, ahol még van tennivaló, és lehetőségeinkhez mérten próbáljuk ezeket a szakaszokat a jövőben megvédeni a hófúvástól.
- árulta el az igazgató.A hóvédő erdősávé a jövő
Jól funkcionáló hóvédő erdősávokat manapság is látni sokfelé, Jánosháza mellett, Hosszúperesztegnél, vagy Sárvárnál - hogy csak három példát említsünk. Ezeket a sávokat olyan helyekre szokták telepíteni, ahol állandó a szélirány és mindig jelentkezik a hóátfúvás. A növényzetet minimum tíz méter szélességben, az úttól 15-20 méterre kell ültetni (a bokrok és fák közt átjutó hó ezen a tizenöt méteren rakodik le).
Például Sárvárnál egy 2-2,5 kilométeres szakaszon telepítettek egy ilyen természeti hófogót még 2001-ben, azóta is jól funkcionál. Egy korábban a közútnál dolgozó vezetőtől megtudtuk: nem pikk-pakk megy ennek a védelmi vonalnak az ültetése. Sok helyen magántulajdonban lévő területeket kell megvenni, és ehhez jönnek még a tervezés és a telepítés költségei, ami nagyjából egy egy kilométeres sáv esetén egymillió forint körüli összegbe kerül.
Az erdősáv kialakításához általában az olcsóbb növények is megfelelnek, mint például az orgona vagy a mezei juhar. Jobban funkcionálnak, mint a hófogó hálók, azokat a tartósan erős szél még akár le is döntheti, vagy pár óra alatt megtelhet hóval. A jövő útja a hóvédő erdősávoké, hiszen egyszeri befektetéssel állandó védelmet biztosít.
Januárban is érdeklődtünk dr. Bakondi György sajtótájékoztatóján a hófogókról. Videónkban 28:00-tól hangzik el a kérdés, majd az arra adott válaszok.
