Idegen rákok népesítik be a vasi vizeket, közben kihal az őshonos állomány - Fogtunk párat Szombathelyen is

Ki hinné, hogy Szombathely belvárosától egy ugrásnyira, a Perint vagy a Gyöngyös vízében szép számban élnek rákkolóniák? Nem is akármekkorák, a méretesebbek bőven túltesznek egy felnőtt férfi tenyerén is.

Egy ismerősöm dobta fel pár hónapja a témát, hogy összehozhatnánk egy rákvacsorát (rácson sütve, pirosan tálalva) a Szombathelyen kifogott zsákmányokból, merthogy hemzsegnek a tízlábúak a vizeinkben. Az ötlet először bizarrnak tűnt, aztán egyre több helyről hallottuk vissza: elszaporodtak a környék vizeiben a rákok.

Rákok a Perintben
Róluk szól ez az anyag: ők a jelzőrákok
Vágvölgyi Bálint

Ideje volt lépni, kisebb nyomozás után így jutottunk el a kőszegi biológiatanárhoz, Illés Péterhez, aki természetkedvelőként szabadidejében madarászik, rákászik. Ő volt az, aki 2001-ben először figyelte meg, és írta le ennek az újdonsült „özönfajnak”, azaz a jelzőráknak a megjelenését Vas megye vizeiben.

A SEK előtti Perint-hídnál találkoztunk – itt rákászunk

Illés Péter még egy nappal ezelőtt tett a patak vizébe pár csapdát, egyrészt a szombathelyi Perintbe, másrészt próbaképp Kőszeg előtt a Gyöngyösbe is. Speciális „finn” varsákat; csaliként halszelet és főtt kukorica szolgált.

Rákok a Perintben
Illés Péter épp kiveszi a varsát a Perintből
Vágvölgyi Bálint

A kísérlet sikerrel járt, saját szemünkkel láthattuk, valóban élnek itt rákok. Illés Péter legalább 5-10 kisebb-nagyobb példányt szabadított ki a varsákból. Talált a Gyöngyösben is. A magas vízállás, az őszi hideg ellenére is úgy tűnik, jól érzik magukat. Épp párzási időszak előtt állnak, ezért is mozgékonyabbak – teszi hozzá a biológus.

Az állatkákat egyébként kis vízállás mellett már szabad szemmel kibökhetjük, akár a Perint-hídról is.

Szállítani is lehet őket, csak nedves levél (csalán) közé kell fektetni, így 2-3 órát is kibírnak

A kifogott rákok mindegyike – azonosítja be őket Illés Péter – jelzőrák (Pacifastacus leniusculus). Ezt az ollóján lévő fehér vagy türkizkék foltról könnyen meg lehet állapítani. Amerikai, nem őshonos faj.

Kézbe vesszük őket (a fejtoránál felülről kell megragadni, kapjuk az instrukciót). Nem tudjuk, ki van jobban megrémülve, mi vagy a rákok, de barátkozunk. Jól tűrik a fotózást is:) Illés Péter végül visszaengedi őket a vízbe, így nem szenvednek, fazékban sem végzik.

Rákok a Perintben
Rákok a Perintben
Vágvölgyi Bálint

A hírekkel ellentétben nem sikítanak akkor sem, amikor megfőzik őket – teszi hozzá Illés Péter. Némák. Azt a jellegzetes sípolást, amit rákfőzés közben állítólag lehet hallani, nem az állat adja, csak a gőz távozik el a páncélja alól.

Ehető?! Nehéz ezt nyersen, mocorgó állapotban elképzelni

Állítólag ezeknek az amerikai jelzőrákoknak az íze vetekszik a homáréval. Megfőzve nem maradnak ilyen mocsárbarnák, szép rákvörös színük lesz. Az ínyencek az ollójából és a potrohából fogyasztják el a húsos részeket.

Rákok a Perintben
Barátkozunk egymással, mint Rák a rákkal
Vágvölgyi Bálint

Finnországban és az északi népeknél nagy becsben tartják a rákhúst, kultusza van a rákfogyasztásnak. Illés Péter olyan szaunapartikról is mesél, amikor a szaunához egy kör vodka, egy sült rák dukál, aztán mindez többször ismétlődhet elölről.

A jelzőrák a folyami rákkal ellentétben nem védett faj

Akadnak, akik kifejezetten vadásznak rá, de a kifogásához horgászengedély kell. Amúgy zavarja a horgászokat, nem kedvelik a jelenlétüket, mert megeszik a halaknak kitett csalikat, zavarják a horgászatot. Kőszegen a csónakázótóban is sok jelzőrák van, a feltevések szerint a betolakodó Ausztria felől a „zöld határon”, a Gyöngyösön indult el magyarországi hódító útjára.

Az első jelzőrákokat 2001-ben figyelték meg

Illés Péter anno Gyöngyösfalunál a Gyöngyös-patakban, gyerekeivel fürdőzött, amikor a falubeli gyerkőcök felhívták a figyelmét a patakban mozgó rákokra. Akkor kezdte el figyelgetni a patakot, mert feltűnt, hogy ez más, mint a helyben őshonosnak számító folyami rák. Két példányt elküldött a Magyar Természettudományi Múzeumba, ott megerősítették: ezek bizony jelzőrákok.

Rákok a Perintben
Illés Péter egy elkapott példánnyal
Vágvölgyi Bálint

Hazánkban egyébként három - korábbi időkben - gasztronómiai szempontból is jelentős rákfaj őshonos. A nemes rák vagy más néven folyami rák (Astacus astacus), a kecskerák (Astacus leptodactylus) és a kövi rák (Austropotamobius torrentium). A nemes vagy folyami rák 18-20 centire, a kecskerák 20-26 centire, a kövi rák pedig 8-10 centire nő. Ma már nem foghatók: mindegyik védett fajnak minősül Magyarországon, eszmei értékük 50.000 forint.  

A kecskerák a Balatonban és az Alföldön fordul elő, inkább keleti elterjedésű. A folyami rák őshonos, korábban szinte minden patakban jelen volt. Zala és Vas megye rákjai híresek voltak, a bécsi piacra szállították őket szekérszámra. Régi időkben ezt a folyami rákot fogyasztották is. Nemes rákoknak is hívták, főként böjti időben ették, mint a halat, valamint a gazdagok eledelének számított.

Rákok a Perintben
Megsütné?
Vágvölgyi Bálint

A jelzőrák jelenléte 2001 óta ismeretes a hazai vizekben, azóta tapasztalják, hogy állománya terjeszkedik. A Rába vízrendszerében már jelen van, Kőszegen, Szombathelyen is megtalálták. Gyakorlatilag teljesen kiszorította a térségből a folyami rákot.

A közvetlen ok: a rákpestis

A köznyelvben rákpestisként ismert gomba (Aphanomyces astaci) egy moszatgomba, rokona a szőlőperonoszpórának. Ellene lehetetlen védekezni, legalábbis, ami a vadvízi állományt illeti. Amerikából hurcolták be a kórokozót, önállóan is képes mozogni, ráadásul kismértékben a folyásiránnyal szemben is tud terjedni. Ez a moszatgomba már a 19. század második felében kipusztította a hazai rákállomány legjavát, amely csak a 20. század közepére, a vizeink szennyezettsége ellenére kezdett helyreállni, amikor újra megjelentek vizeinkben az őshonos rákok.

Rákok a Perintben
Ezt eszik
Vágvölgyi Bálint

A biológusok viszont újra csak azt feltételezik, hogy bár az elmúlt évtizedekben tömeges rákpusztulást nem tapasztaltak, az amerikai jelzőrák megjelenésével és térhódításával együtt fokozatosan tűnik el vasi vizeinkből az őshonos folyami rák. Az ok pedig nem más, mint a rákpestis, amit az amerikai jelzőrák hurcol, maga immunis rá, hordozza és terjeszti ezt a gombafélét. Ezt lllés Péternek és dr. Kiszeli Pál, biológusnak sikerült kísérletileg is bizonyítaniuk.

A Gyöngyösből kifogott jelzőrákokat vittek a tihanyi intézetbe (Balatoni Limnológiai Kutatóintézet), és betették egy akváriumba, folyami rákok közé. Két héten belül az összes őshonos állat elpusztult. A kísérlet reciprokát (fordítottját) is elvégezték, Kőszegnél, a Malom-ároknál a Gyöngyösbe - ahol elő fordul a jelzőrák - egy ketrecbe (táplálékkal együtt) letettek folyami rákokat. Azok is elpusztultak két hét alatt, mind megfertőződtek. A vasi vizekben található jelzőrákokból kiküldtek a müncheni állatorvosi egyetemre is, ahol megvizsgálták őket, és ott egyértelműen kimutatták bennük a rákpestis jelentétét. Az állatok 16 százaléka volt fertőzött.

Rákok a Perintben
A jelzőrák
Vágvölgyi Bálint

A rákpestis egyébként nagy elváltozásokat, látható jeleket nem okoz a folyami rákokon. Egy kicsit felgörbül a potrohuk, végtagvesztés is lehet, aztán hamarosan elpusztulnak. A jelzőrákok viszont jórészt ellenállók ezzel a gombafajjal szemben, csak egy-két példány betegszik meg, amelyik amúgy is gyenge. Viszont hordozzák a betegséget. Megjelenésükkel megfertőzik a vizeket, elterjed a rákpestis, kipusztul a környezetükben minden őshonos rák, és a helyükre „beözönölhet” az új, immunis faj, a jelzőrák. Ez egy igen sikeres biológiai stratégia.

A rákok vizeink „köztisztasági dolgozói”

Minden szerves hulladékot eltakarítanak, döglött halakat, növényi hulladékot pillanatok alatt eltüntetnek. Örülhetünk ugyan, ha vizeinkben rákok élnek, de a tápláléklánc szempontjából szinte mindegy, hogy jelző- vagy folyami, a jelenlétük áldás a vizeinknek, mert ugyanazt a biológiai szerepet töltik be.

Rákok a Perintben
Rákok a Perintben
Vágvölgyi Bálint

A folyami rák egyébként éjszaka aktív, a jelzőrák nappal is – most épp a szaporodási időszak előtt van. A jelzőrákok szaporábbak, megtermékenyített petéiket a potrohlábaikon cipelik, 200 ikraszerű rákpetét hordoznak. Egészen hihetetlen, de ilyen módon jellemző rájuk az ivadékgondozás. Négyéves korra válnak ivaréretté, és 20 évig is elélnek, de hosszabb távon ezt nem vizsgálták.

Természetes ellenségeik a ragadozó halak és a gémfélék, nem egy példány a harcsák gyomrában vagy a gém csőrében leli halálát.

Védeni kell a folyami rákokat, mert ők az őshonosak

Azokra a vizekre, ahol még előfordul folyamirák-állomány, fokozott figyelemmel kell lenni, hogy az őshonos állományt megőrizzük! Ilyen Vas megyében a Kerka, a Kerca, a Szentjakabi-patak, Kőszegen a Pogányok pincesornál a Doroszlói-patak, valamint az Ablánc-patak.

A horgászoknak azt tanácsolják

Ha olyan patakban vagy tóban horgásznak, ahol tudják, hogy jelzőrákok élnek, miután végeztek, rézgálicos-hypós vízzel mossák le a hálókat és a felszerelésüket. Ily módon is próbálják mérsékelni a betegség terjedését!

Egyébként a Balaton természetes és őshonos rákállományát nem a jelzőrák veszélyezteti, hanem a cifra rák, amely ugyanúgy terjeszti a rákpestist, mit a mi jelzőrákunk. Potrohán vörös csíkok vannak, és szépen kipusztítja maga előtt az ottani állományt.

De a Dunában is találtak egy hazánkban különlegesnek számító rákfajt, a kínai gyapjasollós rákot, ez a hatodik tízlábú faj Magyarországon, valószínűleg a hajók ballasztvize hozhatta idáig. És ki tudja, mi jöhet még?

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Könnyű