Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ideje lenne kiszállnunk a városi terepjárókból - A klímakutató szerint félelmetes sebességgel változik körülöttünk a bolygó

Mátyás Csaba a Kámoni Arborétumban tartott egyszerre rémisztő és lelkesítő előadást.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Olvasóink egy része bizonyára emlékszik arra a vitára és hozzászólásözönre, amelyet Robert C. Castel előadása A klímaváltozás kapcsán „zöld vallás”-ról is beszélt egy biztonságpolitikai szakértő a Kámoni Arborétumban 2019. August 16. 19:25 váltott ki.

Az izraeli biztonsági szakértő a Kámoni Arborétum sorozatának első előadójaként beszélt, egyrészt azt hangsúlyozva, hogy a klímaváltozás nem olyan súlyos probléma, mint ahogy azt a média egy része sugallja, másrészt időnk van bőven, nincs értelme kapkodni.

Borovics Attila, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ igazgatója már az előadás után jelezte, hogy több mindenben nem ért egyet az elhangzottakkal, és a nézők reakcióiból is arra lehetett következtetni, hogy izgalmas lesz a folytatás.

A folytatás pedig Mátyás Csaba előadásában érkezett pénteken délután. A szakembert Borovics Attila úgy mutatta be a nagyközönségnek mint a „világ egyik legjobb klímakutatója”.

A részben Szombathelyen élő, külföldön is sokat dolgozó Mátyás Csaba a Soproni Egyetem Környezet és Földtudományi Intézetének a professzora, aki hosszú ideig a NASA egyik klímakutatóközpontjának is dolgozott mint projektvezető. (További részletek a tudományos munkásságáról az egyetem honlapján .)

Így nem csoda, hogy az arborétum előadóterme gyakorlatilag ismét teljesen megtelt.

A félelmetes gyorsulás

Mátyás Csaba a kezdetek-kezdetén leszögezte, hogy a klímaváltozásról sok újdonságot nem lehet elmondani, de a nézőpont – és az igazságtartalom - lehet nagyon különböző. Merthogy az interneten „a jó és szörnyű dolgok egyszerre keringenek”, majd közel másfél órában fejtette ki, ő hogyan látja a szakterületét, táblázatokkal, adatokkal, térképekkel és értelmezési kapaszkodókkal.

Ezek szerint a történet az élet kialakulásával kezdődik, amely aztán 4 milliárd év alatt teljesen átalakítja a bolygót, teljesen megváltoztatva a geofizikáját.

Mátyás Csaba előadása a Kámoni Arborétumban
Mátyás Csaba
Józing Antal

Az ember nagyon sokáig nem sok vizet zavart, mígnem aztán kb. 300 évvel ezelőtt megjelent a mai fémipar, és innentől kezdve látványos következményei vannak az emberi jelenlétnek, a természeti értékek pusztításával, az energia pazarlásával, a műanyagok tengerbe juttatásával, légszennyezéssel, ezen belül jelentős széndioxid kibocsátással.

Geofizikai változások valóban léteztek korábban is, ám az emberi tevékenységgel ezek hihetetlenül és félelmetesen felgyorsultak.

Ami a felmelegedést illeti: míg korábban egy évszázad alatt 0,01 Celsius fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, mára ez 100 évenként 1,7 fokra ugrott, amit 170 szeres (!) gyorsulást jelent.

Az elmúlt 100 ezer évben az átlaghőmérséklet változásának különbözete – 8 és + 2 Celsius között mozgott, ahol is az alsó érték a jégkorszak volt.

Az elmúlt ezer évben a kilengés -0,6 és + 0,5 fok között volt, amiben benne vannak a Duna befagyásának az évei.

Ehhez képest az elkövetkezendő száz évben, ha minden jól megy, 2 fokot emelkedik a hőmérséklet, de lehet, 5 fok is lesz belőle.

Mozgó célpontra lövünk

A sokféle adatnak, bizonytalanságnak és értelmezésnek az egyik forrása, hogy az éghajlat úgynevezett kaotikus rendszer.

Ezeknek közös jellemzője, hogy három vagy több változójuk van, az összefüggések nem lineárisok, késleltetettek a válaszreakciók és bizonytalanok a kimeneteli eredmények.

Esetünkben ez többek között azt jelenti, hogy hiába csökkentjük a légkört a terhelő anyagokat felével, közel sem biztos, hogy fele akkora lesz a probléma. És hiába állnánk le most teljesen a széndioxid kibocsátással, a tengerszint emelkedés még évszázadokig folytatódna.

Mátyás Csaba előadása a Kámoni Arborétumban
Mátyás Csaba előadása a Kámoni Arborétumban
Józing Antal

A kaotikus rendszerek másik sajátossága, hogy úgynevezett billenőpontokkal rendelkeznek: azaz ha bizonyos határokat elérünk, a folyamat visszafordíthatatlanná válik.

Mindezek miatt roppant nehéz kiszítani a jövőt.

Az ENSZ égisze alatt működő, több ezer kutatót foglalkoztató Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) négyféle alaplehetőséggel dolgozik. Van közöttük olyan, ami azzal számol, hogy most azonnal minden károsanyag-kibocsájtással felhagyunk, míg a másik szélsőséges lehetőség az, hogy minden változatlanul megy tovább, városi terepjárókkal és charter-járatokkal. A lehetőségeken belül is nagy a modellek szórása, de abban megegyeznek, hogy mindegyik további hőmérséklet-emelkedéssel számol.

Milyen lehetőségei vannak egy élőlénynek?

Egy élő szervezet három választ adhat a felmelegedés okozta kihívásokra:

1. Elvándorol. Esetünkben észak felé, illetve fel a hegyekbe. Ez azért nem ennyire egyszerű, mert a változások nagyon gyorsan történnek, és ezt a sebességet nem nagyon tudja lekövetni a növények vándorlás üteme.

2. Alkalmazkodik. Genetikailag lehetséges és bizonyított (épp a cikkben szereplő kutatók által – a szerk.), hogy a populáció alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Csak éppen ennek ára van. A sarki róka sem „kifehéredett, hanem elpusztultak a színesebb egyedek.

3. Kipusztul.

Magyarország

A klímaváltozás első jelei már Magyarországon is jól láthatók: ilyen például, hogy gyakorlatilag elpusztultak vagy nagyon betegek a lucfenyőerdők.

Fontos adalék, hogy országunk Eurázsia „száraz szívéhez” tartozik, ahol 1960 óta 1,5 fokkal emelkedett a hőmérséklet, ami önmagában is félelmetes.

Ha ezt klímatérképre tesszük, azt látjuk, hogy Magyarország az elmúlt hatvan év során Bulgáriáig csúszott le az éghajlat tekintetében: a legdrasztikusabb a változás az Alföldön van.

De jól megfigyelhető a bükk-zónák drámai zsugorodása és a fátlan puszták térhódítása is.

Mátyás Csaba előadása a Kámoni Arborétumban
Borovics Attila és Mátyás Csaba
Józing Antal

Ezzel párhuzamosan soha nem látott mértékkel érkeznek országunkba az új fajok: az utóbbi két évtizedben több bukkant fel, mint előtte egy évszázad alatt. A legújabb „bevándorló” egy tölgyfogyasztó hernyó, ami három év alatt ideért Olaszországból; és minden bizonnyal megérkezik majd a malária is.

Ezzel párhuzamosan pusztulnak a rovarok. Erre jó tapasztalati példa, hogy míg néhány évtizede nem győztük tisztítani a rendszámtáblákat és szélvédőket a rovaroktól, ma alig van ilyen gondunk.

A jövőre nézve az sem túl jó jel, hogy az országban hatalmas területeket betonozunk le, hasznosítunk a céljainkra. (Mára a művelés alól kivont területek már meghaladják az erdők nagyságát.)

Tudományos lufik

Mátyás Csaba előadásában külön blokkot szánt azokra az úgynevezett szakértőkre, akik előszeretettel nyilatkoznak a sajtóban - és néha rémséges butaságokat mondanak.

Több idézet is megjelent a kivetítőn, egyrészt azt bizonyítva, hogy milyen sokan és milyen bátran szólalnak meg minden tudományos háttér nélkül, másrészt hogy egy laikus számára milyen nehéz megmondani, hogy hol végződik a tudomány és hol kezdődik a humbug, a tudatlanság - vagy éppen a gazdasági és politikai érdek.

Pellengére kerül a 900 millió hektárnyi erdő telepítésének ötlete, éppen úgy, mint az a tévhit, hogy majd a természet maga megoldja a problémát, és meg megannyi sületlenség, beleérte a rosszul értelmezett darwinizmust.

Mátyás Csaba előadása a Kámoni Arborétumban
Darwint sokan nem értik, vagy félreértik
Józing Antal

Aztán diákon meglehetősen kemény példákat kaptunk arról, hogy a természet egyáltalán nem tudja a megoldást. Illetve talán tudja, csak az nem biztos, hogy az jó nekünk.

A megoldáson bizony nekünk kellene dolgoznunk.

Van-e remény?

A „klímakrízist nehezebb elképzelni, mint a halált” – mondja az előadó. Merthogy az utóbbi bekövetkezik és kész. Az előbbi pedig folyamatosan hullámzó és romló környezetet jelent, amely nem megy át javulásba.

Egyszerűbb nem tudomást venni róla, abban reménykedni, hogy minket majd elkerül.

A kutató szerint az már bebizonyosodott, hogy a klímaegyezmények nem segítenek, mint ahogy az sem, amikor a politikusok azt hangsúlyozzák, hogy nincs semmilyen probléma, vagy éppen „nettó hazugságokkal” etetik a tömegeket.

Szeretünk jól élni, szeretünk felelőtlenül fogyasztani, aminek jó példája a „skizofrén” német helyzet. Az ottani felelősségtudatos lakosság nagy része a klímaváltozást ugyan a legfontosabb problémának tartja, ennek ellenére az üzemanyag-áremeléssel és a széndioxid-adó emelésével (ami nagyon fontos lenne) a nagy többség nem ért egyet, és 2013 óta megduplázódott a városi terepjárók eladása.

A közvélemény változása kellene – mondja Mátyás Csaba, aki szerint felülről, a politika felől ez nem fog elindulni.

„A nyomásnak alulról kellene érkeznie, hogy a politikus érezze a nyomást, a lakosság véleményének a változását” – véli Mátyás Csaba, aki szerint fontos, ám kevés, hogy a magánemberek kismértékben változtatnak az életstílusokon. Merthogy központilag és általánosan bevezetett drákói szigor kellene, amit a lakosság el is fogad.

Mátyás Csaba előadása a Kámoni Arborétumban
Józing Antal

Ez biztos, hogy a megoldás hatalmas erőforrások kivonását jelentené a gazdaságból, ami egy szerényebb életmód bevezetésével járna; de amely nincs olyan távol tőlünk, mint gondoljuk.

A skanzenben látott szalmatetős, földpadlós házak ugyanis még nem voltak olyan régen.

Az életünk lelassításával, a mókuskerékből való kiszállással sokat tudnánk hozzátenni a változáshoz.

Ha már nem lehet segíteni a bolygón, vagy ha netán tévesek az előrejelzések, akkor is meg kell tennünk, ami tőlünk telik, egyrészt etikai, másrészt racionális megfontolásból – közli az előadó, aki szerint ha van közakarat, a politika azonnal reagál rá. Ezt mutatják például a legutóbbi német választási eredmények is.

Igaz, ehhez működő demokrácia kell, ahol jogrend, törvényesség és egymást segítő közösségek vannak – közli némi áthallással Mátyás Csaba.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés

Tech

Hirdetés
Hirdetés
Tovább az oldalra