„A Barbarikumból, ahonnan én jövök, a jómódú, katolikus pannonoknak a helyzete Szombathelyen vagy Sopronban sokkal könnyebbnek tűnik. De megtanultam, hogy mégiscsak nehéz az itteni polgármesterek helyzete, mert az osztrák életszínvonallal, életminőséggel és szolgáltatási színvonallal kell versenyezniük, hogy megtartsák a munkaerőt és a lakosságot, hogy elégedettek legyenek a választópolgárok. Ezért kell itt is invesztálnunk és építkeznünk” - mondta legutóbbi szombathelyi látogatásán 
Közösen épít logisztikai központot Szombathelyen az önkormányzat, az állam és a GYSEV 2025. January 30. 09:55 Lázár János miniszter, többek között ezzel indokolva a beígért új ipari parkot és az infrastrukturális fejlesztéseket.
Hogy az ígéretekből mi lesz, az a jövő zenéje, de a miniszter beismerése, hogy a Nyugat-Dunántúlon sem fenékig tejfel az élet, újdonságnak látszik.
Még akkor is, ha csak karcolja a felszínt, mert nemcsak Ausztriával való összehasonlítás miatt ráncolódik az itt élők vagy itt vállalkozók homloka.
Igen, errefelé az utcák továbbra is rendezettebbek, a kisvárosok pofásabb képet mutatnak, mint a Duna túloldalán, más az itt élők mentalitása, de a kép akkor teljes, ha megnézzük a gazdasági mutatókat is.
Merthogy ezek arról árulkodnak, a fejlődési sebességgel régóta komoly gond van.
Az egész ország fejlődése göthös, sovány vigasz, hogy Debrecennek és Budapestnek gurul a bicikli
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala nemrég publikálta a 2023-ra vonatkozó régiós adatokat, amelyekből kirajzolódik, hogy a közel háromszáz uniós régióból három magyarnak is sikerült beverekednie magát a leggyengébben teljesítő húsz közé.
Közép-Dunántúlon kemény 4,7 százalékkal, Észak-Magyarországon 4,2, Dél-Dunántúlon 3, míg Pest régióban 2,8 százalékkal csökkent a GDP.
Akár örülhetnénk is, hogy Nyugat-Dunántúlon nem is olyan rossz a helyzet, de a valóság az, hogy régiónkban is 1,5 százalékkal zsugorodott a nemzeti össztermék, ami több mint duplája a magyar 0,7 százalékos csökkenésnek.
És ha már belekezdtünk, akkor legyünk teljesek. Az általános visszaesés közepette is tudott növekedni Budapest (1 százalék) és – Debrecen vezetésével – még ennél is jobban az Észak-Alföld (1,6 százalék).
Nyugat-Dunántúl távolodik Európától
Már a fenti számok sem túl lelkesítőek, de még sötétebb képet kapunk, ha megnézzük Nyugat-Dunántúl hosszabb távú adatsorait.
Ha diagramra helyezzük a magyar régiók vásárlóerő-paritással mért fejlettségét, ahol a 100 százalékot mindig az Európai Unió átlaga jelenti, akkor négy fontos megállapítást is tudunk tenni.
1. Az egyik leglátványosabb trend, hogy Budapest egész más pályán mozog, mint az ország. A főváros fejlettsége az ezredfordulón gyakorlatilag megegyezett az EU átlagával (105 százalék), hogy aztán látványos és folyamatos emelkedésnek induljon, így 2023-ra már az EU átlagának 168 százalékát érte el.
2. Az összes többi magyar régió csigalassúsággal fejlődik. Ha megnézzük a kétezres kiindulási számokat, azok minden régió esetében alacsonyabbak, mint a maiak, de hiába hosszabbítjuk meg a képzeletbeli trendvonalakat, nem úgy tűnik, hogy valaha is utolérik - vagy legalább megközelítik - az Európai Unió átlagát. Ráadásul – tesszük hozzá emlékeztetőül – az unió átlagát nem a gazdaságilag fejlett országok jelentik, hanem az összes tag átlaga, beleértve a szegényebb kelet-európai gazdaságokat is.
3. Magyarország fejlettségi szintje az unió 77 százalékán áll, ami kétségkívül előrelépés az ezredforduló 54 százalékához képest, de minden jel arra mutat, hogy ennek a felzárkózásnak a motorja a főváros.
4. A régiók közül a leglassabb fejlődést Nyugat-Dunántúl produkálta. Kétezerben az uniós átlag 68 százalékán álltunk, amit negyed évszázad alatt kemény 7 százalékkal sikerült feljebb tornászni. Ráadásul az elmúlt 10 év a folyamatos visszaesésről szólt. A régiónk 2015-ben volt a csúcson 76 százalékkal, azóta tart a lassú visszacsúszás.
Nem az összehasonlítással vannak a gondok
A fenti adatok azt bizonyítják, hogy a Lázár János által emlegetett szombathelyi és soproni elégedetlenség nemcsak abból fakad, hogy az itt élők szeretnének úgy élni, mint az osztrákok Grazban, Bécsben vagy Oberwartban.
Ennél sajnos mélyebb problémák is vannak.
Bár ennek az írásnak nem feladata az okok részletes feltárása, de az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása szinte minden elemzésben megjelenik. Ezzel a témával lapunk is foglalkozott Évtizedekig hűséges alkalmazottak mondanak fel egyik napról a másikra Vas megyében, hogy Ausztriába menjenek dolgozni 2022. October 19. 07:10 komolyabban.
Politikusok és vállalatvezetők az informális beszélgetésekben bátrabban, a hivatalos megszólalásokban óvatosabban beszélnek arról a több évtizede gyakorlattá vált területfejlesztési politikáról, amely a hazai és az uniós források zömét a keleti – és újabban a déli – országrészekre irányítja, mondván, a nyugati országrész majd boldogul valahogy.
Miközben a nyugati határszélre csak nagyon szűkösen megnyitott csapokon csorog a pénz, Debrecenben mintha az ország második fővárosát építenék, és a példákat még sokáig lehetne sorolni.
