Évtizedekig hűséges alkalmazottak mondanak fel Vas megyében, hogy Ausztriába menjenek dolgozni

Soha ennyi magyar nem dolgozott még a határ túloldalán. A munkaerő-elvándorlás pedig soha ennyire nem fojtogatta Nyugat-Magyarország gazdaságát. Összegyűjtöttük a legfrissebb adatokat is.

„Te is tudod, hogy ez nem olyan bonyolult. A biztonság miatt megyünk Ausztriába dolgozni, és a biztonságot leginkább a pénz jelenti” – mondta ezt az egyik interjúalanyom, aki elmesélte ausztriai munkavállalásának történetét.

Ezekről a történetekről majd később, első körben nézzük meg azt, hogy az osztrák határ közelsége valóban akkora áldás-e a nyugati régió gazdaságának, mint amilyennek a közvélemény gondolja.

Bizonyos szempontból az. Gyakorlatilag az összes statisztika azt bizonyítja, hogy a főváros után Nyugat-Dunántúl a legfejlettebb, külföldi nagyvállalatok sokaságával, átlag feletti fizetésekkel, irigylésre méltó munkanélküliségi és egyéb gazdasági mutatókkal.

De az éremnek van egy másik oldala is. Gazdasági szakemberek már évek óta azt hangoztatják, hogy Ausztria közelsége nemcsak áldás, de átok is, amely nemhogy segítője, de inkább gátja a régió további fejlődésének.

Megugorhatatlan akadály

„Nemrég volt egy vállalkozói fórumunk, ahol szóba jöttek az adók, az adminisztrációs terhek és az energiaválság, de a vállalkozásoknak még mindig messze az okozza legnagyobb fejfájást, hogy mit kezdjenek az osztrák munkaerőpiac elszívó hatásával. Ez a jelenség már jó egy évtizede gátolja az itteni cégek fejlődését” – mondja Balogh Károly Zsolt, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.

Sokféle magyarázat van arra, hogy miért alakult ki krónikus munkaerőhiány Nyugat-Magyarországon, a pályaorientációtól kezdve a demográfián át sok mindent emlegetnek, de az biztos, hogy a határközeliség mindennél fontosabb.

És ebben még nincsenek benne az idei számok, amelyek további emelkedést mutatnak
Vas megyei kormányhivatal/osztrák munkaügyi szervezet

„Egyszerűen nem fair a verseny, és a fizetési különbségeket újabban a forint gyengülése is tetőzi” – magyarázza a főtitkár. „Minden más kihívás valahogy kezelhető, legalább elméletben, de a bérszintek közötti elképesztő különbség megugorhatatlan.”

A vendéglátósok mintha fel is adták volna a csatát. Elfogadták például, hogy lényegesen alacsonyabb a képzettségi színvonal, mint volt 10-15 évvel ezelőtt. Aki ambiciózus, nyelveket beszél és tud dolgozni, csak a legritkább esetben – általában családi, magánéleti okok miatt – marad itthon.

A jórészt turizmusra, vendéglátásra épülő Nyugat-Magyarországon ez nagyon súlyos probléma, és részben hasonló a helyzet a kereskedelemben és a szépségiparban.

A munkaadók arról számolnak be, hogy a munkavállalóknak nemcsak az anyagi elvárásai lettek irreálisak, hanem a szemléletük is megváltozott: Vas megyében évtizedekig hűséges alkalmazottak mondanak fel egyik napról a másikra, hogy Ausztriában próbáljanak szerencsét.

„Én azt is drámainak látom, hogy a hatalmas bérkülönbségek miatt a magyar munkavállalók nemcsak a szakképesítésüknek megfelelő munkákat vállalják el a határ túloldalkán. Nyugat-Magyarországon szinte minden terület érintett az osztrák munkaerő-elszívásban, egy pincérből odaát árufeltöltő vagy újságkihordó is lehet, így végképp kezelhetetlen a helyzet” – magyarázza egy ismert szombathelyi étterem-tulajdonos, aki egyetért azzal, hogy a vendéglátóipart halmozottan sújtja a jelenlegi helyzet, beleértve a minőségromlást.

„Aki igazán jó a szakmájában, majdnem kivétel nélkül Ausztriában dolgozik már” – teszi hozzá kissé rezignáltan. Ő mint munkáltató úgy látja, hogy ha valaki jó a szakmájában, az nemcsak jobban, de hatékonyabban is dolgozik: „Ha egy osztrák étteremben van két szakács, az jó eséllyel elvégzi három átlagos nyugat-magyarországi szakács munkáját.”

Ez viszont tovább rontja az amúgy is ezer sebtől vérző vendéglátószektor versenyképességét.

Az étterem-tulajdonos szerint hamis az a kép, hogy a nyugati régió valamiféle virágzó sziget Magyarországon. Bár valóban nagyobb a vásárlóereje az itt élőknek, a vállalkozások ebből keveset éreznek. Például az ő éttermeitől azt várják, hogy ugyanannyiért adják az ételeket, mint egy hasonló kategóriájú kelet-magyarországi egység, holott ez gazdasági lehetetlenség.

A legfrissebb statisztikák szerint Ausztriában már több mint 115 ezer magyar dolgozik.

Forrás: Osztrák munkaügyi minisztérium – Grafika: Nyugat.hu - Mészáros D. Zsolt
Nyugat.hu

Amiről kevesebbet beszélünk: nemcsak a munkavállalók, a cégek is „átdolgoznak”

Lapunk is ott volt tavasszal azon a gazdasági konferencián, Így működik az osztrák gazdaság, és így lehet betörni oda a magyar vállalkozóknak 2022. March 30. 16:42 ahol Tefner Nóra, a bécsi magyar nagykövetség külgazdasági attaséja arról beszélt a Vas megyei vállalkozóknak, hogy milyen üzleti lehetőségek vannak Ausztriában. Meglepően sokan voltak itt cégvezetők, gazdasági szakemberek, érdeklődők – és nem véletlenül.

Sokat beszélünk arról, hogy milyen sok magyar munkavállaló dolgozik a határ túloldalán, de keveset arról, hogy a magyar vállalkozások is átnyúlnak Ausztriába. Vagy úgy, hogy a tevékenységüket kiterjesztik a határon túlra, vagy úgy, hogy magát a székhelyet is átteszik. Ez utóbbi azért előnyös, mert így már osztrák cégnek számítanak, nagyobb eséllyel nyernek el ottani munkákat, emellett élvezik az osztrák kormány támogatását, ami olykor – gondoljunk csak a Covid-időszakra – meglehetősen bőkezű.

De egyben azt is jelenti, hogy Ausztriában adóznak, az osztrák költségvetést gyarapítják.

„Ez utóbbi természetesen nem érdekünk, nem is szorgalmazzuk, de abban segítünk, ha egy Vas megyei vállalkozás működését szeretné Ausztriában is kiterjeszteni” – mondja Takács Tamás, az iparkamara gazdaságfejlesztési koordinátora, aki arról számol be, hogy „erre az utóbbi időben borzasztóan megnőtt a vállalkozói igény”.

Az is egyértelmű, hogy most melyik két terület a legnépszerűbb. Egyrészt az építőipar, amely kezd ugyan megtorpanni, de még így is pörög. A második a szépségipar: fodrász, kozmetikus, műkörmös, masszőr kisvállalkozók serege dolgozik Ausztriában.

Nagyon jön fel a zöld területek gondozása (kertészet) és a takarítás is. Mindez valamennyire Magyarországról is nyomon követhető, mivel ezek a szakmák Ausztriában engedélykötelesek, és az engedélyhez szükség van a magyar kamara igazolására is. A Vas megyei kamarába átlagosan naponta egy ilyen – új vagy meghosszabbítási – igény fut be.

A magyar vállalkozások határon átnyúló tevékenysége jó a magyar államnak, hiszen az áfa kivételével minden adó a magyar költségvetést gyarapítja, és különösen jó akkor, ha a megtermelt pénzt a vállalkozó és esetleges alkalmazottjai Magyarországon költi el.

Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az osztrákok közben kifinomult eszközökkel igyekeznek védeni a piacukat. Nem véletlenül bonyolítják túl az engedélykérést, vagy bizonyos építőipari tevékenységre olyan drága uniós felelősségbiztosítást írnak elő, ami egy magyar egyéni vállalkozó számára szinte megugorhatatlan.

Sok fejlesztés maradt íróasztalfiókban

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat augusztusi adatai szerint Nyugat-Magyarországon 2,6 százalék a nyilvántartott álláskeresők száma, azon belül Győr-Moson-Sopron megyében 1,3, Vas megyében 2,9 százalék.

Ez kétségkívül jól hangzik, de a gazdasággal foglalkozók tudják, hogy az ennyire alacsony munkanélküli adatok javítják ugyan a szociális statisztikákat, sokat jelentek például a szegénység elleni küzdelemben, ugyanakkor bizonyos szempontból már egészségtelenek is.

„Több olyan nagy, multinacionális cégről is tudok, ahol komoly fejlesztések maradtak asztalfiókban a megfelelő mennyiségű munkaerő hiányában” – magyarázza Balogh Károly Zsolt, amikor azt kérdezzük, miben mutatkozik meg a munkaerőhiány hatása.

Pedig ezek a cégek – akár nagyok, akár kisebbek – kiegyensúlyozott munkaerőpiaci körülmények között fejlődésre lennének ítélve, húznák magukkal felfelé a helyi gazdaságot. Emellett több területen – mint például a korábban említett vendéglátásban – gond van a képzettséggel, ami a munka és a szolgáltatások minőségének romlásához vezet.


Munkakör Létszám
Szállás és vendéglátás 23538
Termelés, gyártás 17512
Kereskedelem, gépjárműjavítás 16696
Gazdasági szolgáltatások 15900
Építőipar 10897
Szállítás, raktározás 10192
Egészségügyi és szociális ellátás 3618
Tudományos és technikai tevékenységek 2964
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 2913
Közigazgatás, társadalombiztosítás 2126
Egyéb szolgáltatások 2126
Információ és kommunikáció 1659
Oktatás, tanítás 1515
Művészet, szórakozás 1181

Milyen munkákat végeznek a magyarok leggyakrabban Ausztriában? (2022) Adatok: osztrák munkaügyi minisztérium


Míg a munkaerőhiányról és az alkalmazottak megnövekedett bérigényéről sok szó esik, kevesebb fényt kap az osztrák munkaerőpiac magyarországi árfelhajtó szerepe.

Ha a munkáltatónak magasabb bért kell – vagy kellene – fizetnie az alkalmazottaknak, az megjelenik az árakban, mint ahogy az is, hogy az itteni vállalkozások a határon túl is dolgoznak. Ez utóbbiak vagy űrt hagynak maguk után, ami a kínálat szűküléséhez vezet és önmagában árfelhajtó, vagy megpróbálják ugyanazt az árrést érvényesíteni, mint Ausztriában. Így lesz drágább a nyugati határszélen az étterem, a fodrász, a szobafestés vagy a masszőr. És hiába magasabbak a fizetések errefelé, ha a különbözetet elviszik a magasabb árak.

Miért nem fizetnek többet a magyar vállalkozók?

A magyar cégtulajdonosok többsége azt mondja, fizetne többet, de nem tud. A magyar fizetőképes kereslet véges, így egy bizonyos ár felett eladhatatlan a szolgáltatása. Ausztriában sokkal több pénze van az embereknek, amiből ki tudják fizetni a drágább árukat és szolgáltatásokat.

„Ki venne meg nálunk egy presszókávét 3 euróért?” – szól a nem is annyira költői kérdés. A helyzetet pedig tovább nehezíti a mostani válság. Nem véletlen, hogy lapunk újabban nem győzi a hírekben sorolni, hogy Szombathelyen Újabb szombathelyi vendéglátóhely zárt be 2022. August 03. 20:54 vagy Sopronban Egy újabb ismert soproni étterem zár be 2022. July 22. 09:29 éppen melyik jó nevű vendéglátóhely húzta le a rolót végleg.

Háttérbeszélgetéseink során hallottunk például egy olyan büki vendéglátósról, aki az éttermének kényszerű bezárása után benzinkutas lett Ausztriában. Nyilván emelte volna az alkalmazottjai fizetését, ha tudta volna.


Tartomány Magyar munkavállalók száma
Burgenland 21.493
Karintia 3.733
Alsó-Ausztria 21.534
Felső-Ausztria 15.218
Salzburg 7.333
Stájerország 14.098
Tirol 8.802
Vorarlberg 2.648
Bécs 20.393

Magyar munkavállalók az osztrák tartományokban (2022) – Adatok: osztrák munkaügyi minisztérium


A multinacionális cégeknél némileg más a helyzet: a távoli központok irodáiban bonyolult képletekkel kalkulálják ki, hogy mennyi az a maximum, amit kifizetnek mondjuk egy szombathelyi munkásnak. E fölé ők sem mennek, mert részükről valamiért nem éri meg. Amikor eljön az a pont, akkor már jobb leépíteni a termelést vagy éppen bezárni az egész gyárat. Ez a kegyetlen gazdasági igazság.

Csak a pénz miatt mennek dolgozni az emberek Ausztriába?

Több cégvezetővel, gazdasági szakemberrel és kint dolgozó magyarral történt beszélgetés után egyértelmű, hogy gyakorlatilag mindenki a pénz miatt megy dolgozni Ausztriába.

Ezt az alapigazságot azonban több egyéb tényező is árnyalja.

„A talpon maradt magyar vállalkozók zöme a kilencvenes évek vadkapitalista dzsungelében nőtte ki magát, ahol ahhoz volt szokva, hogy bőven áll rendelkezésre munkaerő. Az ilyen nehezen tudja átállítani a gondolkodást a mai, munkaerőhiányos időre, és egy olyan szolidaritást vár el, ami korábban talán rá sem volt jellemző. Mondjuk nem jelentett be munkavállalót vagy éppen nem engedte haza az anyát, amikor a gyereke beteg volt, közben minden évben lecserélte a BMW-jét” – hallottunk egy másik megközelítést, ami részben magyarázhatja, hogy miért nem hezitálnak a magyarok, amikor felmerül az osztrák munka lehetősége.

„Biztos munkakörülményeket teremtenek”. Kb. nyolc évvel ezelőtt ezt – a „magas munkabért” is megelőző - választ húzta be a legtöbb magyar, amikor egy kutatás során az ausztriai munkavállalás okait kérdezte az IGR. (Ez a szervezet támogatta korábban az Ausztriában dolgozó magyarokat családtámogatási és szociális ügyekben.)

Az is igaz, hogy azóta sok minden változott, egyrészt a magyar munkavállalókat egyre jobban motiválja maga a pénz, másrészt a biztos munkakörülmények között ott van a munkabér is, pontosabban annak szabályozott formája. „Kollektív szerződés szabályoz mindent, nem kell béralkut kötni” – magyarázza Horváth Csaba, aki az IGR egykori magyarországi projektvezetője volt, és azóta is nagy rálátása van az Ausztriában dolgozó magyarok helyzetére. A kutatás azt is feltárta, amiről szintén kevés szó esik: miért szeretik Ausztriában a magyar alkalmazottakat?

Az osztrák munkaadók véleményének lényege úgy foglalható össze, hogy „a magyarokra rá lehet akasztani 12 zsákot, elviszik őket, ha látják ennek értelmét, megfizetik és tisztességesen foglalkoztatják őket.”

„Az osztrák nem visz el 12 zsákot” – jegyzi meg Horváth Csaba, majd kérdésünkre hozzáteszi: az osztrák törvények szerint nem lehet különbséget tenni a hazai és a külföldi munkások bére között. Vannak ugyan kisebb-nagyobb „trükközések”, de a legújabb tapasztalatok azt mutatják, a különbség egyre jobban szűkül. Ráadásul az Ausztriában foglalkoztatott magyarok egyre szervezettebbek és egyre jobban ismerik és érvényesítik jogaikat.

Úgy tűnik, a határon túl a magyaroknak jobban megjön az öntudata is, mint itthon. Hogy ez miért van, azt nem tudni, arról viszont több interjúalanyunk is beszámolt, hogy Ausztriában kiegyensúlyozottabb a munkaadók és az alkalmazottak közötti viszony, amin Nyugat-Magyarországon tovább ront a munkaerőhiány és az abból adódó konfliktusok, feszültségek.

Egyenlet megoldás nélkül?

Minél jobban beleástuk magunkat a részletekbe, minél több érintettel beszéltünk, annál inkább az rajzolódik ki, hogy nincs megoldása az egyenletnek.

A magyar és az osztrák munkabérek között ugyanis továbbra is hatalmas szakadék tátong, és a különbség érdemben nem is látszik csökkenni. Még rosszabb a helyzet, ha megnézzük az euró és a forint közötti árfolyam mozgását.

„A Covid-válság alatt sok magyar munkavállaló szembesült azzal Ausztriában, hogy tudásuk és munkabírásuk csak addig értékes, amíg nincs válsághelyzet. Az osztrákok ugyanis szívfájdalom nélkül bocsátottak el olyanokat, akik 10-15 éve egy helyen dolgoztak, és kvázi családtagnak tekintették magukat. Akkor is elbocsátották őket, ha jobban dolgoztak, mint az osztrákok, akiket megtartottak. Mert ott is működnek a társadalmi és politikai elvárások” – emlékszik vissza a nem is olyan távoli eseményekre Balogh Károly Zsolt.

Azokban az években sokan elgondolkodtak, hogy nem éri-e meg kevesebb pénzért itthon dolgozni. De ez csak ideiglenes visszaesés volt, a válság után gyakorlatilag mindenki visszament, mi több, új csúcsok születtek.

A most kibontakozó energiaválság valamennyire ismét átírhatja a képletet: ha Nyugat-Magyarországon emelkedésnek indul a munkanélküliség, az enyhítheti a munkaerőpiaci gondokat, de ez egyrészt fájdalmas gyógyír, másrészt nem orvosolja az „alapbetegséget”.

„A megoldás egyedül az lehetne, ha egyszer telítődne az osztrák munkaerőpiac. De ennek semmi jele nincs” – véli a lapunknak nyilatkozó étteremtulajdonos, aki azt mondja, már ő is elgondolkodott azon, nem egyszerűbb-e az alkalmazotti lét.

Hogy jelenleg pontosan hány magyar ingázik Magyarország és Ausztria között, azt sajnos nem lehet tudni. Az EURES Vas megyei képviselete nem válaszolt megkeresésünkre, egy 2015-ös KSH-kiadványban 22 és félezer munkavállalót említ.

Ausztriában élő magyar állampolgárok száma. Forrás: bécsi magyar nagykövetség/Osztrák Statisztikai Hivatal, Grafika: Nyugat.hu - Mészáros D. Zsolt
Nyugat.hu

Azt viszont egészen pontosan lehet tudni, hogy egyre többen vannak azok, akik hivatalosan is átköltöznek, olyannyira, hogy sokszor már a gyerekek az osztrák iskolát kezdik el. Az ausztriai statisztikai hivatal adatai szerint 2022. január elején már 94 és félezer magyar élt Ausztriában, és ez a szám stabil emelkedést mutat. Nehezen elképzelhető, hogy a kint élők majd tömegével visszatérnek Magyarországra, de ez a kérdés már túlmutat a munkaerőpiaci feszültségeken.

Sorozatunk második részében „Magyarországon nem változott semmi 20 év alatt” - Négy ausztriai magyar munkavállaló története a 114 ezerből 2022. October 26. 06:58 Ausztriában dolgozó magyarok mesélték el történetüket és számoltak be osztrák tapasztalataikról.

Az írás létrejöttét és megjelenését a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatta.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Gazdaság