Áprilisban nyitotta meg kapuit az első török világkiállítás az Expo 2016. Antalya „Gyerek és virág” címmel. A fél éven át nyitva tartó kertészeti expo 112 hektáros területén 53 ország képviselteti magát, köztük Magyarország is. A sokszínűséget 25 ezer fa, több millió virág és 150 ezer bokor is biztosítja a területen. Mi most a 700 négyzetméteres magyar kertet járjuk körbe, ami Magyarország dísznövény-kultúráját mutatja be interaktívan. Legalábbis a leírás szerint.
A valóságban ugyanis kicsit elbizonytalanodtunk az életfa láttán, ami szomorúan kornyadozott az épület közepén, pedig a leírás alapján „a vízzel körülvett „életfa” az ég és a föld közötti kapcsolatot szimbolizálja” és csónakkal megközelíthető. A magyar életfa esetünkben egy perzsa varázsfa (Parrotia persica). A szimbólumoknak máshol is nagy szerep jutott a magyar pavilonban és az a legjobb, hogy ezekbe mindenki azt magyaráz bele, amit akar.
Az épület ugyanis „1566” szellemében épült. Hogy ez mit jelent, azt nem tudjuk, de lehet, hogy valakinek támpontot ad a leírás: „A pavilonépületben a magyar építészeti és kulturális tradíciók is megjelennek. Az egész tervezési terület méretezésének, a modulrendszer meghatározásának az 1566 – mint egy egység – fontos alappillére. Ez a történelmileg szimbolikus szám jelenjen meg a különböző szerkezeti elemek (gerendák, oszlopok) között. A pavilon fából készülő mobilfalai egy-egy oldalon sínrendszer segítségével egymásba fordíthatóak, grafikai felületet biztosítva. A pavilon mellett egy kisebb büfét és a kiszolgáló helyiségeket (tároló, göngyöleg, villamos-gépészeti helyiség) tartalmazó rész, illetve egy rovarhotel is helyet kapjon. Az egész épületegyüttes legyen szellős, átlátható, a terek egymásra fűzve kapcsolódjanak egymáshoz, melyek egyértelműen kijelölik a látogatói útvonalat.”
Mint megtudtuk, a Magyar Turizmus Zrt. pályázatára négy pályamű érkezett, a videónkban bemutatott pavilon és kert létrehozását a Bazalt-Kő Zrt. nyerte meg, nettó 88,9 millió forintos ajánlattal.
A kert attrakciója elvileg egy gémeskút, amivel a gyerekek vizet merhetnének, ha készen lenne, illetve egy tutaj, amin a török oldalról áthúzhatják magukat a magyar oldalra, vagy fordítva. Más érdekességet nem találtunk a haldokló életfán és az egymás mellett virító, Bánáti András által megformált Szulejmán és Zrínyi mellszobrokon kívül. Egy táblából azért kiderül, hogy ők nem voltak nagy barátok, mivel a horvát származású Zrínyi Miklós és csapatai megsemmisítő vereséget szenvedtek Szulejmán szultán csapataitól és mindannyian meghaltak. A tábláról az is kiderül, hogy Szulejmán életének fonala is megszakadt Szigetvárnál.
Más országok pavilonjánál általában találtunk olyanokat, akik az adott országot képviselték, vagy szóróanyagok tucatjaiból válogathattunk, a magyar pavilonnál azonban ilyesmivel nem találkoztunk. Néhány falra szerelt reklám- és tájékoztató táblába botlottunk csak, az egyikből például megtudtuk, hogy a Magyar Díszkertészek Szövetsége a legnagyobb magyar civil szervezet. Kíváncsiságból benéztünk a magyar kerttel szomszédos Kazahsztánhoz is, ahol high-tech kütyük, mosolygó hoszteszek és fényárban úszó pavilon fogadott minket, na meg egy életfa, ami látszólag jobb állapotban volt, mint a miénk.
Szemfüles olvasóink a magyar kertben elvileg az alábbiakat láthatják a pályázati kiírás alapján: Koros díszfák és gyümölcsfák 9 db, fenyőfélék: 48 db, koros cserjék: 66 db, nemesített rózsák: 28 db, évelők: 859 db, tündérrózsa fajták: 5 db, bogyós gyümölcsök: 8 db, egynyári virágok: 260 db, zöldségpalánták + bambusz pálcák: 36 db, méhkaptár, rovarhotel.
