“Eddig csak a gatyám hagytam ott, most már a vesém is” - küszködnek a megélhetéssel az egyetemisták

Többek között a lakhatásról, az áremelkedésekről és a mentális egészségről kérdeztük az egyetemistákat.

Az utóbbi időkben a legtöbben érezhetjük a saját bőrünkön is, hogy a megélhetés kis hazánkban egyre nehezebbé válik. És ez különösen igaz lehet a felsőoktatásban tanulók esetében, akik nagy részét jellemzően korábban sem vetette fel a pénz. De kíváncsiak voltunk, valóban így van-e, milyen az életük és mennyire érintik őket komolyan az áremelkedések, ezért szétküldtünk egy rövid felmérést egyetemi csoportokba és ismerősöknek. Akadt is harminc bátor ember, akik hajlandóak voltak ezt kitölteni. Bár felmérésünk nem lett reprezentatív, de így is fontos következtetéseket vonhatunk le belőle.

A kitöltők többsége vidéki

Először arra voltunk kíváncsiak, hol élnek akik töltik ki a kérdőívünket. Első kérdésünk ezért az volt, hogy hol laknak: a választható opciók közül 33,3% (10 ember) Budapestet jelölte meg, így ez a legnagyobb csoport, viszont a többiek értelemszerűen mind vidékiek.

Reitli Ádám - Flourish Chart

Közülük nyolcan laknak kisvárosban, hat-hat személy megyei jogú városban vagy faluban, illetve községben. A külföld opciót senki sem választotta.

A kitöltők közül mindenki nappali munkarendben tanul, a többség eltés (22), utána jön a BME (6) illetve 1-1 ember a veszprémi Pannon Egyetemről és a győri Széchenyi István Egyetemről töltötte ki a kérdőívet.

Reitli Ádám - Flourish Chart

A szakok terén is vegyes válaszokat kaptunk. Öten programtervező informatikusok, hárman médiások és van 2-2 vegyészmérnök és tanárszakos egyetemista közöttük. Sajnos nem mindenki volt tisztában a “szak” szó jelentésével, ugyanis voltak akik a kart adták meg, így lehetséges, hogy az előbb felsoroltak száma nagyobb. A többi szak esetében arányosan oszlanak el a megkérdezettek, mindegyiket egy ember írta csak be. A karok szerinti eloszlás is eléggé vegyes, a formot kitöltötték bölcsészek, informatikusok, vegyészek és közgazdászok egyaránt.

Reitli Ádám - Flourish Chart

Arra a kérdésre, hogy milyen szálláson laknak, már kevésbé diverz válaszokat kaptunk, ugyanis 76,7% (23 ember) a kollégiumot jelölte meg, négyen a szüleiknél laknak, hárman pedig albérletben, bár az egyik kitöltő jelezte, hogy ő csak két hete költözött oda a kollégiumból.

Reitli Ádám - Flourish Chart

Amikor a lakbérre és a kollégiumi díjakra voltunk kíváncsiak, akkor a többség 21 és 25 ezer közötti összeget adott meg, négy ember 10 és 20 ezer közöttit és ketten nullát. Két ember fizet 70 és 80 ezer forint közötti összeget a szállásért és csupán egy ember mondott 100 ezer forintot. Itt muszáj megjegyeznem, hogy az egyik közösség, ahol közzétettem a formot, a saját kollégiumom Facebook-csoportja, így a legtöbb válasz valószínűleg onnan származik.

Reitli Ádám - Flourish Chart

Az is kiderült, hogy élelmiszerre és használati cikkekre a legtöbb tanuló egy hónapban 10 és 50 ezer forint közötti összeget költ. Csak ketten mondták azt, hogy 10 ezer alatt költenek, a többiek pedig 50 ezer forint fölött költenek, illetve három ember 100 ezer forintot vagy annál több pénzt költ havonta. Mivel a “használati cikkek” egy viszonylag tág kifejezés, ezért előfordulhat, hogy mindenki más és más dolgot sorol ide.

Reitli Ádám - Flourish Chart

A válaszadók nyilatkozhattak arról is, hogy hogyan élik meg az árnövekedést és az inflációt. Íme:

“Nagyon jelen van és már tudatosan nem is vásárolok meg magamnak olyan árucikkeket, amiket korábban rendszeresen, csak tényleg olyan alaptermékeket, amikre szükségem van.”

“Szerencsére túlságosan nem, viszont ettől függetlenül azért néha nagyot nézek, amikor meglátom a végösszegem, amikor tényleg csak egy-két dolgot vásárolok.”

“Eddig csak a gatyám hagytam ott, most már a vesém is.”

“BRUTÁLISAN. Olyan érzésem van, mintha sose érném utol magam. Szeretnék sokkal egészségesebben táplálkozni, sajnos nem engedhetem meg magamnak, hogy színes zöldségekkel és gyümölcsökkel töltsem a kosaram. Ugyanakkor ha tehetném, időm nem lenne elkészíteni őket a rengeteg meló és tanulás mellett.”

Csak páran nyilatkoztak úgy, hogy közepesen vagy egyáltalán nem érzik ezeket a jelenségeket.

Népszerű az új bérletrendszer

A megkérdezettek elsöprő többsége tömegközlekedéssel és/vagy gyalog közlekedik, csak hét ember autózik és mindössze ketten bicikliznek.

Reitli Ádám - Flourish Chart

Elsősorban viszont arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a kitöltők véleménye az új ország- és vármegyebérlet-rendszerről. Csak pozitív válaszokat kaptunk:

“Személy szerint a 3450 Ft-s BKK diákbérlet is kedvezőnek számított, de nyilván nagy segítség, hogy Pesten kívül-belül lehet az 1890 Ft-os országbérlettel közlekedni.”

“Országbérletet használok, mert gyakran utazok vonattal. Nekem net pozitív, hogy tudom a BKK járatain is használni, ráadásul olcsóbb is, mint a diákbérlet volt.”

“Nem kell annyit költeni, ráadásul beutazhatom vele a fél világot Nagykanizsától Nyíregyházán és Békéscsabán át Győrig (vagy Skandináviáig?)”

Egy valaki viszont megjegyezte:

“...nem tudom mennyire jó ötlet ennyi keresettől megfosztani a MÁV-ot.”

Egy jogos indok a félelemre. Tavaly a Népszava számolt be arról, hogy a laphoz eljutott a cég egy belső elemzése, amely szerint 953 millió forinttal csökkent a MÁV bevétele az áprilisi eladásokhoz képest, májushoz képest a visszaesés pedig meghaladta az egymilliárdot. Tehát kedves egyetemista társaim, használjátok ki ezt a rendszert, amíg még lehet!

Mennyire nehéz az egyetem?

30-ból 26 tanuló megterhelőnek tartja az egyetemi követelményeket, ebből hét nagyon megterhelőnek. Egyiküknek nem volt véleménye róla és hárman mondták azt, hogy inkább könnyű az egyetem. 19 embernek kevés a szabadideje, hatnak pont elég, négynek inkább sok és egy bátor ember volt, aki azt nyilatkozta, hogy neki nagyon sok szabadideje van.

A megkérdezettek a következőket írták egyetemi problémáikkal kapcsolatban:

“Lakhatás, sokkal több kolis hely kellene, opcionálisan külön egyágyas szobákkal is.”

“A szervezése a dolgoknak és az ügyintézés, nem tudom mivel lehetne orvosolni, csak azt, hogy ez biztos, hogy közel nem a legjobb megoldás, mint ahogy itt van.”

“Az egyetemmel elég sok, de a felháborodás lankadt az utóbbi időben.. minden tanár azt hiszi, hogy kizárólag az ő tantárgyát vesszük fel az adott félévben. X óra egyetemen, X óra otthon is, de sajnos mindenkinek a napja 24 órából áll. Nincs minden diák abban a szerencsés helyzetben, hogy otthon meleg ebéd várja és kizárólag a tanulmányaira koncentrál.. persze, én választottam magamnak a nehezebb utat. De ha valaki próbálkozik, tehetséges, van benne akarat és odaadás, tanárként vegyük már észre az értékeket.”

“Túl kevés pénz áll az egyetemek rendelkezésére és ez látszik.”

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen hatással van a hallgatók mentális egészségére az egyetem. Itt vegyes válaszokat kaptunk:

“Sokszor érzem magam leterheltnek és sokszor vagyok úgy, hogy már az alapvető gondolkodás is nehéz. A leterheltség miatt jobban vagyok feledékeny. Nem érzem magam motiváltnak akárcsak a hétköznapi feladataim elvégzéséhez sem sokszor. Zh és vizsgaidőszakok előtt rendszeresen küzdök inszomniával.”

“Szocializálódni kezdtem, úgyhogy inkább pozitív.”

“Változó, van hogy nagyon kikészít, de van, hogy nagyon szeretek bejárni.”

“Mostmár sikerült eltávolítani magam és megtanulni kezelni az ezzel járó nehézségeket. Pszichiáterhez jártam, nagyon nem kaptam a helyem. Ki voltam égve, mert a lexikális tudás követelése magas szinten művelődik, de szakmai előrelépés és gyakorlatias jelleg nem igazán van. A hírnév nagy, az oktatás is magas fokú, de messze nem látom, hogy kinek lebegtethetem majd a diplomát. Messze nem az értelmes és összefüggésekben gondolkodó diákok haladhatnak, hisz senki meg nem hallgatja őket. Aki magol, aki írja az 5-ösöket (online vizsgán?!) és tejbetök vigyorral alkalmazkodik minden elváráshoz, na ők majd talán tálcán kapják a lehetőségeket.”

A legtöbben hisznek abban, hogy el tudnak majd helyezkedni

Az egyetem mellet a 30-ból csak 13 ember dolgozik. A legtöbben (10-en) a megélhetésük miatt vállalnak be valamilyen munkát, de vannak, akik szakmai gyakorlat miatt (4) vagy az extra pénzért (4). Egyvalaki úgy fogalmazott:

“Szeretek szenvedni.”

Reitli Ádám - Flourish Chart

Az egyetem utáni elhelyezkedésről a többség úgy véli, hogy sikerrel fog járni. Ez 23 személyt jelent, de közülük 15 szerint inkább csak valószínű. Heten válaszolták azt, hogy nehezen fognak állást találni.

Reitli Ádám - Flourish Chart

Az utolsó kérdésünk az volt, hogy hol szeretnének élni és dolgozni. Talán az itt kapott eredményekből kapjuk meg a legérdekesebb arányokat. 12 szeretne itthon élni és dolgozni, 12 külföldön tenné ugyanezt, a maradék 6 ember viszont itthon szeretne élni, de közben külföldön dolgozna.

Reitli Ádám - Flourish Chart

Ez azt jelenti, hogy a válaszadók 60 százaléka szeretne inkább külföldön munkát vállalni, mint itthon.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Gazdaság