Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Károlyi Ákos: Néha ellent kell mondanom a munkáltatómnak is

Szombathely új jegyzőjével kötelességekről, generációváltásról, cunamin szörfölésről, öltönyről és sportcipőről, mosdóról és törülközőről is beszélgettünk.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Jól érzi magát?

Igen, határozottan jól érzem magam. Nagyon nagy baj lenne, ha ez nem így lenne, annak idején a jegyzői pályázatot azért is adtam be, mert ezt a munkát szerettem volna végezni. Nagyon komoly kihívás, nagyon nagy felelősség, ugyanakkor nagy megtiszteltetés is ebben a pozícióban dolgozni.

Irodavezetőként, osztályvezetőként is voltak ambícióim, ez most sem változott, és most minden eddiginél nagyobb lehetőségem is van tenni Szombathelyért.

Elég hirtelen jöttek ezek a lehetőségek Önnek. A közigazgatás központilag vezérelt átszervezésével Áthelyezték a járási hivatalba, de elfelejtettek szólni neki 2012. November 30. 15:17 lett aljegyző Károlyi Ákos lesz az új aljegyző Szombathelyen 2013. February 25. 18:28 , aztán egy váratlan botrány Rejtő Jenői fordulatok a szombathelyi híváslista-botrányban 2014. December 12. 13:18 következtében megbízott jegyző. Gyors volt ez a folyamat.

Egész eddigi pályámra jellemző volt ez a viszonylag nagy sebesség. 2006-ban, a Megyeházán, dr. Kun László főjegyző úr mellett kezdtem dolgozni, alig telt el másfél év, és 2007 áprilisában már itt a Városházán találtam magam. Szociálpolitikai irodavezetőként kezdtem itt a hivatalban, nagyon rövid időn belül az osztályvezető helyettese lettem, és 2010. január 1-jétől már az Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Osztály vezetője voltam.

Interjú Károlyi Ákos jegyzővel
Igyekeztem fent maradni
Bonyhádi Zoltán

2011. augusztus 1-jétől ez az osztály kibővült sport, kultúra, oktatás és egyéb területekkel, tehát egy még nagyobb osztálynak lettem a vezetője. 2013. március 1-jén, az átszervezések után aljegyzői megbízást kaptam, most pedig az a megtiszteltetés ért, hogy jegyző lehetek.

Úgy tűnik, mint amikor elindul egy cunami, de egy ügyes szörfös végig a hullámok tetején marad.

Igen, igyekeztem fennmaradni, és ha lehet, még feljebb menni ezzel a hullámmal.

Ha jól tudom, ellenszavazat nélkül kapta meg a jegyzői kinevezést.

Így van. Volt egy bizottsági meghallgatás, és tényleg megtiszteltetés volt, hogy a bizottság egyhangúan javasolt a posztra. Politikai hovatartozástól függetlenül, aki ott volt, igennel szavazott az én pályázatomra. Ez a bizalom nagyon sokat ér, és nyilván dolgozni kell azon, hogy ez a továbbiakban is megmaradjon.

De honnan is érkezett Ön? Egy gyors bemutatkozást kérek, ha lehet.

Tősgyökeres szombathelyi vagyok, 33 évvel ezelőtt születtem Szombathelyen. Az egész gyerekkoromat a vasútállomás környékén töltöttem, a Széll Kálmán utcai tömbbelsőben nőttem fel. Az általános iskolát még az egykori Tolbuhin iskolában kezdtem, ami a mostani Hefele szakképző épületében működött, aztán hat évre bercsényis lettem.

Jöttek a gimnáziumi évek a Nagy Lajos gimiben, négy rendkívül szép és élményekben, emlékekben gazdag évet töltöttem ott. Onnan az utam a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára vezetett 2000-től 2005-ig. Ez az öt év volt, amikor némileg elszakadtam Szombathelytől, igaz, nem teljesen, hiszen a hétvégéket itt töltöttem.

2006-ban már a Megyeházán kezdtem el dolgozni, de Pécsre azért

visszalátogattam

. Szociálpolitikai irodavezető voltam, fontosnak tartottam, hogy szakirányú végzettségem is legyen a jogi diploma mellé, így 2013-ban szociálpolitikusi végzettséget is szereztem, szintén Pécsett.

Úgy látszik, a Nagy Lajos Gimnázium tulajdonképpen egy közéleti előkészítő. Nagyon sok volt és jelenleg is aktív politikusunk végzett ott. Az ottani oktatásnak, közösségnek köszönhető ez?

Az oktatás minősége biztosan szerepet játszik abban, hogy a Nagy Lajosból sok olyan ember került ki, akikre méltán lehet büszke a város. Van egy könyvem, amiben benne vannak a gimnázium tablói, tényleg sok politikus és közéleti szereplő került ki onnan. Például Hende Csaba, Ipkovich György, Molnár Miklós és ezt a névsort folytatni lehetne.

Interjú Károlyi Ákos jegyzővel
A Nagy Lajosban fontosak voltak a közösségi értékek
Bonyhádi Zoltán

Fontos az a szellemiség, amit onnan az ember magával hoz, a közösség értéke, a közösségért való tenni akarás.

Jogászként végzett, és a jogászok jó része a diploma után azonnal elindul az ügyvédi pálya felé. Ön nem gondolkodott az ügyvédi pályában?

Meg sem fordult a fejemben. Már az egyetemen tudtam, hogy a közigazgatásban akarok dolgozni. De valóban, az egyetemen a hallgatók többsége már megfogalmazta, hogy ügyvéd, ügyész vagy bíró szeretne lenni. Nagyon kevesen voltunk, akik a közigazgatást választottuk, meglehetősen barátságtalan tantárgynak tűnt az alkotmányjog és a közigazgatási jog. Mégis voltunk páran, akik erre indultunk el, szemináriumokat vettünk fel, és tudatosan készültünk a közigazgatási pályára.

Ügyvédjelöltként könnyen el tudtam volna helyezkedni. Fél év telt el a diploma megszerzését követően a munkába állásomig. Vártam arra, hogy a szombathelyi vagy a Vas megyei közigazgatásban el tudjam kezdeni a munkámat.

Ön a közigazgatásban dolgozók átlagánál fiatalabb. Hogyan látja, elindult egy fiatalítási folyamat a közigazgatási vezetők között?

Úgy látom, hogy van ilyen folyamat, és részben már meg is történt egy generációváltás. Volt a régi, nagy generáció, gondolok dr. Kun László és dr. Kaczmarski János főjegyző urakra, az ő szárnyaik alatt azért felnőtt egy olyan generáció, amely már a jövőt kell, hogy jelentse. És ez az élet rendje, az idősebb generációkat a fiatalabbak váltják fel. Nekem is lehetőségem volt rengeteget tanulni az idősebbektől, ezt ezúton is szeretném megköszönni nekik.

Kilencedik éve dolgozik a közigazgatásban. Soha nem bánta meg?

Nem. Soha nem gondoltam arra, hogy talán jobb lett volna ügyvédnek, ügyésznek vagy bírónak lenni. Nagyon sok évfolyamtársam, barátom van, akik ezeket a pályákat választották, de soha nem mondtak semmi olyant, ami miatt egy másodpercre is meg kellett volna bánnom a döntésemet.

Persze, pofonok, kisebb csalódások érik az embert. Ha nem sikerül valami tervet megvalósítani, mert falakba ütközik, ezt az ember nyilvánvalóan csalódásként éli meg. De soha nem fordult meg a fejemben, hogy nem ezt a pályát kellett volna választanom.

A jegyzői munka azért elég kényes. Sokan úgy tekintenek a jegyzőre, mint egy politikai szereplőre. Nem tartott ettől? Hiszen a jegyző azért mégiscsak ott van a politikai porondon.

Nem volt könnyű döntés, amikor beadtam a pályázatomat, nagyon sok mindent kellett mérlegelni. Többek között azt is, hogy ha az ember vállalja ezt a hivatást, akkor a politikával óhatatlanul is rendkívül szoros kapcsolatba kerül. Én végig bíztam abban, hogy az eddigi nyolc évemben, amit vezetőként dolgoztam végig a hivatalban, sikerült tisztességes munkát végeznem, politikai oldalaktól teljesen függetlenül. Hiszem, hogy az ilyen munkának ebben a pozícióban is van hosszú távú jövője.

Interjú Károlyi Ákos jegyzővel
Nem szabad mindenre bólogatni
Bonyhádi Zoltán

Egyébként tényleg nagyon érdekes ez a kérdés, hiszen egy jegyzőnek a polgármester a munkáltatója, nyilvánvalóan a polgármester és az alpolgármesterek részéről meglévő bizalmi viszony kulcsfontosságú. Hiszen a jegyző elsősorban az ő irányításukkal végzi a dolgát, de nem szabad, hogy ez azt jelentse, hogy a jegyző mindenre bólogat, és a szakmaiság figyelembe vétele nélkül bármire helyesel.

Egy jegyző akkor látja el jól a dolgát, ha jogilag és szakmailag is rendben lévő javaslatokat tud a polgármester és a döntéshozók elé vinni.

A jegyző a törvényesség őre.

Igen.

De akkor előfordul, hogy a saját munkáltatójának kell ellentmondania.

Volt erre példa az elmúlt időszakban is. Ilyenkor engem is és a hivatalt is a jó szándék és a segíteni akarás vezérel, és a jegyző akkor teszi jól a dolgát, ha ezeket a problémákat jelzi a döntéshozók felé, akkor is, ha az a munkáltatója, adott esetben. A jegyző akkor okoz kárt, ha ezeket a problémákat elhallgatja, a szőnyeg alá söpri, és adott esetben olyan döntéseket készít elő, amelyek nem biztos, hogy szakmailag és jogilag helytállóak.

És akkor jönne a jelzés a kormányhivataltól, ami azért nem vetne jó fényt a jegyzőre.

A kormányhivatali jelzés mellett legalább ennyire fontos, hogy valóban szakmai döntéseket készítsünk elő, mert ha ez így van, annak a város látja a hasznát, ahol én is élek, és a családom is él. A közgyűlési döntések alapvetően határozzák meg, hogy milyen városban élünk. Ha rossz döntéseket készítünk elő, akkor azoknak a város látja a kárát. Fontos, hogy jó döntések szülessenek, ehhez pedig jó előkészítés kell.

Ugye, a politikusnak nem kell mindenhez értenie, neki az alternatívák közül kell választania.

A munkatársaimmal általában több javaslatot teszünk le az adott probléma megoldására, és a döntéshozók választanak közülük. Mi azután a döntést végrehajtjuk, de előtte már megtettük, amit meg kellett tennünk. Az alternatívákat kellő részletességgel mutatjuk be úgy, hogy a döntéshozó dönteni tudjon.

A jegyző munkájának van egy másik része is, ő a vezetője a polgármesteri hivatalnak. Volt egy nagy átalakítás pár éve, de azóta, sőt előtte is folyamatos volt a változás. Ez természetes, vagy egyszer csak kialakul az ideális hivatali működés struktúrája?

Egy polgármesteri hivatal vagy bármilyen más szervezet soha nem tud felvenni egy végleges struktúrát, működési modellt. Folyamatosan alkalmazkodnia kell a jogszabályokhoz, az elvárásokhoz, a külső körülményekhez. A jegyzőnek egy hivatalban az is a feladata, hogy ezeket a változásokat figyelje a szervezetét, és a működési rendet úgy alakítsa, hogy az a lehető leghatékonyabban és legrugalmasabban működjön. A fejlődés igényét mindig magában kell, hogy hordozza az ember.

Ha jön egy törvénymódosítás, új törvény, lehet, hogy gyorsan változtatni kell a hivatali működésben?

Ez jelenti a rugalmasságot. Egyébként abszolút benne van a levegőben a hivatali szervezet további változtatása, például a fejlesztési projektek jövőbeni intézése kapcsán. Egyébként a hivatal SZMSZ-ét a közelmúltban alaposan átrajzoltuk, az elmúlt tíz év legjelentősebb átalakítása zajlott a hivatalban. De már akkor is jeleztük, bár nyilván a jobbítás szándéka vezet minket, már ebben az évben is felül kell majd vizsgálni az új hivatali struktúra működését.

Folyamatos kontrolling?

Igen. A munkatársaimmal együtt látjuk a hivatal gyengébb pontjait, ezért a nyári időszakban éppen azon is dolgozunk, hogy a hivatal működését gyorsabbá, rugalmasabbá tegyük.

Önnél idősebb és régebb óta vezetői beosztásban lévő embereknek lett most a főnöke. Könnyen elfogadták?

Nekem azért egy nagy előnyöm volt és van is. Ebben a hivatalban végigjártam a ranglétrát, így az elmúlt nyolc évben a legsokrétűbb együttműködésben voltam a munkatársaimmal. Voltam kollégája az ügyintézőknek, mellérendelve dolgoztam iroda-, majd osztályvezetőkkel. Azt gondolom, nagyon jól együtt tudunk dolgozni. A kinevezésemet követő hivatali értekezleten is azt mondtam, hogy én nem nyolc hivatali vezető jegyzője szeretnék lenni, hanem 230 munkatársam jegyzője.

Interjú Károlyi Ákos jegyzővel
230 munkatársam jegyzője szeretnék lenni
Bonyhádi Zoltán

Tehát én nem csak iroda- és osztályvezetőkkel dolgozom együtt, hanem az ügyintézőkkel, ügykezelőkkel és mindenkivel, aki ebben a hivatalban dolgozik. A lehető legjobb együttműködésre törekszem, eddig ez működött, és biztos vagyok abban, hogy ez a jövőben is így lesz.

Hozzászokott már az állandó öltönyviseléshez?

Nem tudok hozzászokni, sokkal szívesebben hordok farmert és sportcipőt, de tudomásul kell venni, hogy ez egy olyan munkakör, ahol fontos az öltözködés. Ha tehetem, sportosan, de elegánsan öltözködöm.

A közelmúltban Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter harcot hirdetett a bürokrácia ellen. Mi lesz, ha fűnyíró-elven azt mondják, minden hivatalban csökkenteni kell 15-20 százalékkal a létszámot?

A szombathelyi polgármesteri hivatalban történt ebben az évben egy 21 fős létszámcsökkentés. Ha úgy tetszik, mi már elébe mentünk a dolgoknak, hiszen 251 fő helyett most 230 fővel dolgozunk. Ha valamilyen központi jogszabály további létszámcsökkentéseket írna elő, nyilvánvalóan a jogszabályokat végre kellene hajtanunk. De semmi ilyenről nem tudunk, a kérdés teljesen hipotetikus.

Beszéltünk arról, hogy Ön alapvetően a polgármester és az alpolgármesterek irányításával végzi a munkáját. De a városi képviselőkkel is egyeztetnie kell. Megtalálja a különböző pártállású képviselőkkel a közös hangot?

Nagyon egyszerű elvet vallok egyébként ebben a kérdésben. Ezt akkor fogalmaztam meg magamban, amikor 26 évesen idekerültem a hivatalba, az akkori második legnagyobb iroda vezetőjeként. Azt mondtam magamban, amilyen a mosdó, olyan a törölköző. Bíztam abban, hogy ha én normálisan viszonyulok emberekhez, ugyanezt fogom visszakapni. És az idő azt igazolta, hogy ez így is van.

Egyébként is törvényi kötelezettségünk minden képviselőt segíteni a munkájában. Ennek maximálisan próbálunk eleget tenni, és azt tapasztaltam, hogy ha az ember így viszonyul a képviselőkhöz, ezt a korrektséget és tisztességet vissza is kapja, és nem okoz problémát a közös hang megtalálása.

Van valamilyen nagy álma a hivatallal kapcsolatban? Mondjuk, hogy ez a hivatal lesz a legjobb?

Nagyon nehéz kérdés. Szeretném, hogy ez egy olyan hivatal legyen, amelynek működésével a szombathelyi polgárok elégedettek. A hivatalokkal szemben van egy olyan általános attitűd, hogy ott

láblógatás

megy, csak kávézgatnak. De én szeretném elérni, hogy ez a kép változzon, és azt lássák, amilyen valójában. Mert ebben a hivatalban nagyon jó szakemberek dolgoznak, túlnyomó többségük elhivatott a munkáját illetően, és sokat is dolgozik.

Interjú Károlyi Ákos jegyzővel
Aki itt dolgozik, érezze ezt megtiszteltetésnek
Bonyhádi Zoltán

Nagyon jó volna, ha a szombathelyiek is így ítélnék meg a munkánkat. Jó lenne megváltoztatni a hivatalokkal szemben kialakított előítéletet. Az szintén nagyon fontos, hogy aki ebben a hivatalban dolgozik, legyen büszke arra, hogy a

Város Házában

dolgozik. Viseltessen kellő alázattal a munkája iránt, érezze megtiszteltetésnek azt, és ne elégedjen meg az átlagos munkavégzéssel, akarjon mindig a saját területén többet, jobbat teljesíteni.

Még egy fontos dolog az is, hogy problémamegoldó hivatal legyünk, ahol a felmerülő problémákra gyorsan képesek vagyunk reagálni, és a hivatal nem azt keresi, hogyan nem lehet megoldani egy problémát, hanem érdemi megoldási javaslatokat tud az asztalra tenni. Ha mindez összeállt, akkor a hivatallal szembeni attitűd is változhat.

33 évesen egy megyei jogú város jegyzője. Milyen tervei, elképzelési lehetnek még?

Amikor kineveztek jegyzőnek, akkor egy zárt borítékban felírtam többek között egy időpontot is magamnak. Ha az az időpont eljön – és szerintem egy jegyzői pálya nem két-három évre szóló megbízást kell, hogy jelentsen -, és mi még mindig itt tudunk beszélgetni ebben a minőségben Szombathely dolgairól, akkor a terveim valóra váltak. Annál a dátumnál tovább egyelőre nem gondolkodtam.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Közélet

Hirdetés