Az „Egy esős hét után is egy nagy pocsolyának tűnik a dozmati víztározó” címmel péntek reggel megjelent cikkünkhöz Egy esős hét után is egy nagy pocsolyának tűnik a dozmati víztározó 2020. June 23. 11:49 több olvasói hozzászólás érkezett.
Ezek többek között arra hívják fel a figyelmet, hogy habár az utóbbi időben valóban esett némi eső Szombathelyen és környékén, az esős hét erős túlzás, mert összességében most is szárazság van.
És ebben kétségkívül van igazság.
Más miatt kereste meg a szerkesztőségünket az cikkben megemlített Ipkovich György.
Szombathely 2002-től 2010-ig regnáló baloldali polgármestere fontosnak tartotta, hogy néhány kevéssé ismert információt osszon meg szerkesztőségünkkel és olvasóinkkal.
„Ha valaki megnézi az MMIK előtti Weöres Sándor-szobrot, akkor ezt a versidézetet olvashatja rajta:
„Ez a város születésem helye….ma a Perint habjával van tele,
úszik a híd, düledez a partfal,
ó bár oltalmazná ezer angyal.”
– kezdte a mondandóját Ipkovich György, és mindjárt magyarázatot is adott. A verset 1965-ban, a nagy szombathelyi árvíz idején alkotta a költő, és a sorokat Veres Gábor, a szobor készítője is fontosnak tartotta megörökíteni.
„Ha egy kétezer éves várost félévszázadonként mos el a víz, az is nagyon sok. Épületektől kezdve a városi strandon át a hidakig számtalan olyan dolog semmisült meg 1965-ben, ami azóta is hiányzik a városban” – emlékeztetett a korábbi polgármester, majd felidézte a dozmati víztározó építésének előzményeit.
Ezek szerint a nagy szombathelyi árvíz után a vízügyi szakemberek elkezdtek gondolkodni azon, hogyan lehetne megelőzni az ehhez hasonló természeti csapásokat.
Így minden műtárgyat eltávolítottak a Perintből, megkezdődött a medrének kotrása, de mivel még ez is kevés volt, szóba jött a töltés megemelése. Csakhogy ez utóbbi igencsak csúnya látvány lenne.
Mivel az árvízveszély akkor a legnagyobb, amikor az Aranypatak és a Gyöngyös gyűjtőterületéről egyszerre érkezik a víz, a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a végleges megoldás két víztározó megépítése lenne.
„El tudtuk hitetni a politikával, hogy nekünk ezekre a létesítményekre szükségünk van, így sikerült annak idején EU-s forrásokból megépíteni a fontosabb, lukácsházi tározót, ami azóta Abért-tóra változott és jó lehetőséget jelent az ottani önkormányzatok számára” – közölte az egykori polgármester, aki megerősítette korábbi következtetésünket, hogy a dozmati tározó építésének köze van az Illés Akadémiához.
„Elég gyorsan rájöttünk arra, hogy az új kormánynak a foci a mániája, és amikor egyszer az akadémia műfüves pályáit elöntötte a víz, mert az Aranypatak többször tesz ilyent, fotókat készítettünk a vízből kiálló kapufákkal. Ez meg is tette a hatását, a Bükre tervezett tározó költségvetését átcsoportosították, és így meg tudott épülni a dozmati tározó” – mesélte Ipkovich.
Hozzátette: „A vizet tisztelni kell, mert hatalmas ereje van. Egészen kicsi patakok is tudnak embereket ölni, és én – sok más szombathelyivel együtt – még emlékszem az 1965-ös árvízre. Hogy kell-e Dozmatra tározó, arról nem az ottaniakat kell megkérdezni, mert nem őket védi, hanem Szombathelyt és agglomerációját, akik minden bizonnyal igent mondanak rá. De ha az ottaniak ügyesek, ők is jól ki tudják használni a mesterséges tóban rejtőző turisztikai és szabadidős lehetőségeket.”
A korábbi városvezető emlékeztetett: annak idején sokan szidták Gonda Györgyöt, amikor a téglagyári gödrökből kialakíttatta a Csónakázótavat és környékét, ma pedig a legkedveltebb helyek egyike, amely nélkül el sem tudnánk képzelni a várost.
A víztározók nemcsak akkor jók, ha sok a víz, de akkor is, ha kevés, és a klímaváltozással egyidejűleg egyre fontosabb kérdéssé lépett elő a víz visszatartása. Szombathelyen – a víztározó elkészülte után – ez utóbbira kiválóan alkalmas a Perint, ami szabadidős és stratégia szempontból is számos lehetőséget rejt, hiszen enyhülnek az árvízvédelmi előírások – tudtuk meg.
„Ezért vagyok mindig mérges, amikor megy a tilitoli, hogy kell vagy nem kell a dozmati víztározó. Egyértelmű, hogy kell” – foglalta össze álláspontját Ipkovich György, aki szerint a két szóban forgó víztározó az utóbbi évtized legfontosabb, politikai oldalakon átnyúló beruházásnak számít.
Korábban:

