Mangák és más falra fújt graffitik – Tárlatajánló

Utcai művészet, graffitik, mangák, képregények galériában? Az Irokéz padláson péntektől két szombathelyi srác, Bárány Áron Gergely és Tebeli Szabolcs vizuális fúziója, az “ABC” – Agnus & Brazil Caseworks – című tárlat látogatható.

Srácok, írom le könnyedén, bár lassan húszas éveik vége felé járnak, akik amellett, hogy szenvedélyes graffiti-, képregény- és manga-őrültek, maguk is képzett rajzosok. Azonban – utalt rá Áron – szigorúan a hivatalos rajzstúdiumokon kívül készített, stílusban ideillő képeket állítottak ki. Művészet a tagelés? Lehet önkifejezni egy manga-arccal? Aki eljön a szombathelyi Thököly utcai Irokéz-padlására, az meglesheti a választ. Hogyan szignóznak, tagelnek a szombathelyi fiúk…

Graffiti és képregény
Graffiti és képregény
Horváth Balázs

Találkozás Friskyvel, a magányos levelibékával

A morcos őszben az Irokéz padlása jégverem, jólesne valami meleg, helyette a megnyitón fehérborral és körömnyi pogácsákkal a kézben szemlélődünk. Brazil (Tebeli Szabolcs) – ahogy a meghívó szövegében is olvasható – a képregényben keresi bázisát, míg Agnus (Bárány Áron Gergely) az utcán jelen lévő és sokakat irritáló graffitiben és a streetartban hisz a végsőkig. A falakon cím nélküli képek, megannyi jelzés és geg, hol buborékban, hol megrajzolt szavakban.

Graffiti és képregény
Graffiti és képregény
Horváth Balázs

A műfajok és a kifejezési formák adottak, kötelező a nagyvárosi hip-hopos életérzés: a megapolisz sokemeletes tömbjeinek architektúrája, a deszkás skacok. A vizuális nyelv a műfaj keretein belül mozog, mangás- képregényes- fantasy-világok, a jellegzetes betűkkel megrajzolt graffitik, a srácok mindennapjaiból közvetlenül semmi sem szivárog át, csupán közvetve, gondolataik révén.

Itt jártunk…

Ami mögöttük van: a technikai tudás. Elég tüzetesebben megvizsgálni a képregény-figurákat. Zseniálisak. A két rajzi stílus persze különböző, de együtt egységes és érdekes fúziót képeznek. Élvezettel bogarásszuk a parányi feliratokat is, hogy aztán összeálljon egy-egy újabb fricska. Képregények között házi kedvencünk Frisky, a magányos levelibéka… ám a padlás falára fújt impozáns méretű graffitiknél is elidőzünk.

Graffiti és képregény
Graffiti és képregény
Horváth Balázs
Wild style-ban fújták, vad, össze-vissza tekergőző betűkkel, a virtuóz színezés mögé pedig egyedi figurákat csempésztek. Az utca embere ezekben a graffitikben és tagekben, ahogy a tűzfalakra és vagonokra fújt jelekben is, jobbára csak krikszkrakszot láthat, a szubkultúrához tartozók számára azonban élő üzenetek. Értelmes szavakat ne is keressünk, sokkal nagyobb jelentőséget kap a betűk elhelyezkedése, a rajz kidolgozottsága és nagysága.


Bronxi mese, avagy egy kis graffiti-történelem

Maga a graffiti szó eredetileg falrajzot, falra vésett, illetve karcolt szöveget jelent (az olasz grafitto szó jelentése: karcolás, karmolás). A modern graffiti szülőhazája Amerika keleti-partja volt. A graffitinek négy főbb forrása van: a hippi mozgalom, a Vietnamban harcoló amerikai katonák, (akik bárhol jártak, mindenhová odatagelték a nevüket) a POP ART művészek és a területeik határát „csapat-szignókkal” megjelölő amerikai bandatagok, bűnözők. A tényleges hiphop-történelem a ’70-es években, New York szegénynegyedeiből: Brooklynból és Bronxból indult.

Magát a műfajt, amely a szignózásból alakult ki, maguk a szegénynegyedekbe szorult nyomorult létkörülmények közt tengődő gettólakók: feketék, olasz és latin bevándorlók leszármazottai hívták életre. A szegény srácoknak csak két lehetősége volt: a kokain vagy a hiphop. A hiphop egy underground kultúra lett: életfelfogás és gondolkodásmód. Ez lett mindaz, ami annak idején identitást és életcélt adott. Volt, aki breaktáncolt, volt, aki lemezeket pörgetett a blockparty-kon, mások mikrofonba szövegeltek, és egy páran a falakra kezdtek festeni. Pár év alatt a hiphop, vele együtt a graffiti végigsöpört az USA-n. A ’80-as évek elején átszivárgott az öreg kontinensre is, itt a központ Berlin és Párizs lett.

A hiphop Magyarországon

A hiphop zenét Magyarországra először Fenyő Miklós hozta, állítólag Nyugat-Berlinből kopírozta a műfajt. (Zenei téren előfutárnak tekinthető még a Kontroll Csoport, ám a hazai hiphoposok nem valószínű hogy őket, mint „nemzeti” hiphopos ősöket tartanák számon.) A graffiti kicsivel később, mint amolyan „nyugati szemét”, a rendszerváltozás környékén jutott el kis hazánkba, egész pontosan először Budapestre. 1991-92 körül az akkori tizenéves fiatalok rögtön ráharaptak az új művészi és önkifejező formára, egyre-másra tűntek fel az első tag-ek a „körúton”. Aztán az illegális falfirkászat vidéken is egyre több hívet szerzett magának…

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra