Mangák és más falra fújt graffitik – Tárlatajánló

Utcai művészet, graffitik, mangák, képregények galériában? Az Irokéz padláson péntektől két szombathelyi srác, Bárány Áron Gergely és Tebeli Szabolcs vizuális fúziója, az “ABC” – Agnus & Brazil Caseworks – című tárlat látogatható.

Srácok, írom le könnyedén, bár lassan húszas éveik vége felé járnak, akik amellett, hogy szenvedélyes graffiti-, képregény- és manga-őrültek, maguk is képzett rajzosok. Azonban – utalt rá Áron – szigorúan a hivatalos rajzstúdiumokon kívül készített, stílusban ideillő képeket állítottak ki. Művészet a tagelés? Lehet önkifejezni egy manga-arccal? Aki eljön a szombathelyi Thököly utcai Irokéz-padlására, az meglesheti a választ. Hogyan szignóznak, tagelnek a szombathelyi fiúk…

Graffiti és képregény
Graffiti és képregény
Horváth Balázs

Találkozás Friskyvel, a magányos levelibékával

A morcos őszben az Irokéz padlása jégverem, jólesne valami meleg, helyette a megnyitón fehérborral és körömnyi pogácsákkal a kézben szemlélődünk. Brazil (Tebeli Szabolcs) – ahogy a meghívó szövegében is olvasható – a képregényben keresi bázisát, míg Agnus (Bárány Áron Gergely) az utcán jelen lévő és sokakat irritáló graffitiben és a streetartban hisz a végsőkig. A falakon cím nélküli képek, megannyi jelzés és geg, hol buborékban, hol megrajzolt szavakban.

Graffiti és képregény
Graffiti és képregény
Horváth Balázs

A műfajok és a kifejezési formák adottak, kötelező a nagyvárosi hip-hopos életérzés: a megapolisz sokemeletes tömbjeinek architektúrája, a deszkás skacok. A vizuális nyelv a műfaj keretein belül mozog, mangás- képregényes- fantasy-világok, a jellegzetes betűkkel megrajzolt graffitik, a srácok mindennapjaiból közvetlenül semmi sem szivárog át, csupán közvetve, gondolataik révén.

Itt jártunk…

Ami mögöttük van: a technikai tudás. Elég tüzetesebben megvizsgálni a képregény-figurákat. Zseniálisak. A két rajzi stílus persze különböző, de együtt egységes és érdekes fúziót képeznek. Élvezettel bogarásszuk a parányi feliratokat is, hogy aztán összeálljon egy-egy újabb fricska. Képregények között házi kedvencünk Frisky, a magányos levelibéka… ám a padlás falára fújt impozáns méretű graffitiknél is elidőzünk.

Graffiti és képregény
Graffiti és képregény
Horváth Balázs
Wild style-ban fújták, vad, össze-vissza tekergőző betűkkel, a virtuóz színezés mögé pedig egyedi figurákat csempésztek. Az utca embere ezekben a graffitikben és tagekben, ahogy a tűzfalakra és vagonokra fújt jelekben is, jobbára csak krikszkrakszot láthat, a szubkultúrához tartozók számára azonban élő üzenetek. Értelmes szavakat ne is keressünk, sokkal nagyobb jelentőséget kap a betűk elhelyezkedése, a rajz kidolgozottsága és nagysága.


Bronxi mese, avagy egy kis graffiti-történelem

Maga a graffiti szó eredetileg falrajzot, falra vésett, illetve karcolt szöveget jelent (az olasz grafitto szó jelentése: karcolás, karmolás). A modern graffiti szülőhazája Amerika keleti-partja volt. A graffitinek négy főbb forrása van: a hippi mozgalom, a Vietnamban harcoló amerikai katonák, (akik bárhol jártak, mindenhová odatagelték a nevüket) a POP ART művészek és a területeik határát „csapat-szignókkal” megjelölő amerikai bandatagok, bűnözők. A tényleges hiphop-történelem a ’70-es években, New York szegénynegyedeiből: Brooklynból és Bronxból indult.

Magát a műfajt, amely a szignózásból alakult ki, maguk a szegénynegyedekbe szorult nyomorult létkörülmények közt tengődő gettólakók: feketék, olasz és latin bevándorlók leszármazottai hívták életre. A szegény srácoknak csak két lehetősége volt: a kokain vagy a hiphop. A hiphop egy underground kultúra lett: életfelfogás és gondolkodásmód. Ez lett mindaz, ami annak idején identitást és életcélt adott. Volt, aki breaktáncolt, volt, aki lemezeket pörgetett a blockparty-kon, mások mikrofonba szövegeltek, és egy páran a falakra kezdtek festeni. Pár év alatt a hiphop, vele együtt a graffiti végigsöpört az USA-n. A ’80-as évek elején átszivárgott az öreg kontinensre is, itt a központ Berlin és Párizs lett.

A hiphop Magyarországon

A hiphop zenét Magyarországra először Fenyő Miklós hozta, állítólag Nyugat-Berlinből kopírozta a műfajt. (Zenei téren előfutárnak tekinthető még a Kontroll Csoport, ám a hazai hiphoposok nem valószínű hogy őket, mint „nemzeti” hiphopos ősöket tartanák számon.) A graffiti kicsivel később, mint amolyan „nyugati szemét”, a rendszerváltozás környékén jutott el kis hazánkba, egész pontosan először Budapestre. 1991-92 körül az akkori tizenéves fiatalok rögtön ráharaptak az új művészi és önkifejező formára, egyre-másra tűntek fel az első tag-ek a „körúton”. Aztán az illegális falfirkászat vidéken is egyre több hívet szerzett magának…

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra