A templomdomb a csend szigete, turisták később potyadoznak, a reggelben Jákon csak a közeli iskolában zajlik az élet – ott is felújítanak. A felállványozott déli homlokzatnál egy kőrestaurátor dolgozik.
A leányzó egy kődarázs reinkarnációja, most itt serénykedik, teszi jóvá ősei vétkét
– meséli vidáman Dr. Rátkai László, Ják esperes-plébánosa. És valóban, a restaurátorlány épp a kődarazsak által kivájt lyukakat foltozgatja.
A látogatásunk apropója, hogy április óta zajlik a megye legjelentősebb műemlékén a külső homlokzat felújítása. Idegenvezetőnket, a plébánost, aki 27 éve a műemlék templom gondnoka is, most arra kértük, tegyen velünk egy sétát és meséljen…
Mi eredeti és mi nem?
A jáki templomról tudjuk, a román stílusú építészet kiemelkedő alkotása, a stílusjegyek alapján az 1220 körüli évekre keltezhető. A templom felső traktusát - meséli a plébános - 110 évvel ezelőtt, Schulek Frigyes tervei alapján megújították:
Visszabontották a tornyokat, és a leírás szerint az azóta lecsatolt magyar területről, Szentmargitbányáról (Burgenland) 200 vagon követ hoztak a restauráláshoz. Ezért látszanak újszerűbbnek a templom tornyai, mint az alsó traktus.
A főbejáratnál is csak Krisztus és a mellette álló két apostol feje eredeti, a többi áldozatul esett a török pusztításnak, és később, a barokk korban pótolták őket.
Nagyobbra tervezték – de miért került oldalra a 12-ből két apostol?
A templom nagysága viszont eredeti, bár ennél nagyobbra tervezték: A 12 évvel ezelőtti ásatáson a bejáratnál egy méterrel szélesebb fundamentumot találtak. Eredetileg ilyen szélesre akarták építeni a templom kapuzatát, aztán a megrendelő, Jáki Nagy Márton kérésére leszűkíthették a terveket. Belül is látszik ez a kényszerű, utólagos szűkítés.
Ez a magyarázata annak, miért is került „kispadra” két apostol:
A jáki gyerekek is mondják, biztos rosszak voltak, ezért állították az apostolokat félre, de mondom én, mind rossz volt, még Péter is, mégis megjavultak és felkerültek Jézus mellé. Nekünk is meg kell javulni, és odakerülhetünk…” A magyarázat tehát ennél kézenfekvőbb, a szűkebb arányok miatt nem fért el az eredetileg tervezett főbejárat, mind a 12 apostollal, így ketten már csak a tornyok homlokzatára kerülhetett.
A kapu két oldalán lévő fülkékben a gyermekét tartó Madonna és az oroszlánnal küzdő Sámson szobrai kerültek.
Miért épp ide építették ezt a monumentális bazilikát?
Az építtető Jáki Nagy Mártonnak hatalmas birtoka volt ezen a vidéken. A templomot egy dombra, a Szent György dombra építették:
Míg a ciszterciták a völgyeket kedvelték, a bencés szerzetesek magaslatokra szerettek építkezni, kedvelték a csendes és nyugodt helyeket. Annak idején közel negyven hasonló templom készült az országban, a jáki egy volt a sok közül.
A bencés kolostor a templom déli oldalán magasodott, Károly Róbert idején 30 egynehány szerzetes is élt itt, akkoriban „szent divat volt szerzetesnek lenni”. A hajdani kolostor az 1500-as években leégett – a falubeliek lassan széthordták a köveket, már csak a templom lett fontos. Nemrég egy közeli ház lebontásakor két kocsira való követ szállítottak vissza a templomhoz, a kolostorból származtak.
A templom északról – egy erős állatot formáz
Ha a templomot északról, kicsit távolabbról megnézzük, akkor feltűnhet, mintha egy állatot formázna, fogazattal és lábakkal:
Nagyon fontos volt ez a szimbólum a középkorban. Ahogy az állat erős fogaival megvédi magát, úgy a jó Isten és temploma is megvédi közösségét minden rossz ármánytól. Nem véletlen az sem, hogy már a babiloni kultúrában az urak ijesztő, kőből faragott vadállatokat raktak a palotájuk elé.
A román stílus magában hordozza a pogányoktól hozott értékeket. A templom tájolása és díszítése sem véletlen. Úgy tartották, északról jön a rossz a gonosz, a hideg és a sötétség. Ide, fel a homlokzatra ezért is helyeztek ijesztő szörnyecskéket, vagy olyan állat-figurákat, mint a béka (az első főbűnt szimbolizálva, „aki nagyobb akart lenni, mint az ökör”)
A román stílusban a népvándorlás népeinek és a kereszténységnek a kultúrája találkozik, egymást gazdagítják. A tisztelendő mutatja – „Ha megnézzük, mindenütt a homlokzaton gömbök sorjáznak. A gömb a pogányoknál is a végtelent, a tökéletest szimbolizálja”
Ha arra járunk, érdemes az északi alakon a tartóoszlop talpazatát is megfigyelnünk. Míg a Schulek Frigyesék által restaurált oszlopok egyszerűsített mintázatban érnek véget, addig az eredeti, utólagosan nem restaurált oszlop végei erős állatok imitációi. „Mert, ahogy egy más felekezet is mondja, erős vár a mi Istenünk”.
A kofa mérlege –erről is mesél az északi fal
A plébános mutatja, fent a magasban, az északi homlokzat állatfigurái között felfedezhetünk egy disznófejű, kutyaféle figurát, mellette egy skorpióval. Mintha egy kofa mérlegének két serpenyőjében ülnének:
Erre szoktam példázatként elmesélni, hogy a disznófejű olyan, mint azok a férfiak, akik dülöngélve térnek haza a kocsmából, és akiket otthon a mérleg másik oldalán ülő zsörtölődő feleség vár. Az éremnek két oldala van, a skorpió folyton csipkelődik, mindenért ráförmed az urára, aki előbb-utóbb a kocsmába, az italhoz menekül, és ilyen disznó lesz belőle.
A sikeres házasság titka – süss pogácsát a szerelemkő porából
Az északi homlokzat közepén, az alsó traktusban egy fehér márványkőnek a helyiek különleges varázserőt tulajdonítanak – mutatja a plébános. Ősidők óta ide zarándokolnak a szerelmes lányok, akik jól szeretnének férjhez menni. Egy kis port kotornak ki a kőből, azt aztán belesütik pogácsába, vagy csak beleszórják a levesbe, és megetetik az udvarlóval, hogy jól sikerüljön a házasságuk.
Egykor temető állt itt
Tíz éve már annak, hogy a templomkertben ásatások folytak, akkor 900 halottat emeltek ki. Egészen Mária Terézia rendeletéig ide, a templomkertbe temetkeztek a jákiak. A szórványcsontokat a templomkertben, az ép sírokban találtakat, mintegy 500-at pedig a templom északi tornyában helyezték el.
A temető feltárásakor végzett kutatások azt bizonyítják – meséli a plébános – hogy a község- mindig magyarok lakta település volt. A sírok arról is tanúskodtak, hogy a jákiak Rómába, Padovába is eljutottak zarándokutakon.
Keleti oldal – az állványoktól alig látni valamit
A keleti oldalon is sorjáznak a fura állatkák: „kitombolta magát itt a román stílus”. Állványzattól alig látni, de ha tüzetesebben szemügyre vesszük, az észak-keleti végen, egy vakablakban ifjú király fejszobra tűnik fel. Akad, aki IV Bélát látja benne, hiszen a tatárjárás után, az ő uralkodása idején fejezték be a jáki templom építését.
A plébánia 220 éves
Sok éven át a plébánia a templom északi oldalán állt, de amikor Szily János püspök vizitációt tartott Jákon, nem tartotta helyesnek, hogy pont északon (ahonnan a sötétség és a gonosz támad) lakjon a falu lelkésze. Ezért 220 éve új plébániát építettek, szemben, az út túloldalán. Régebben azonban a dombság még összefüggő volt, később nyitottak a templom és a plébánia közé utat.
Miről mesél a déli bejárat?
A templom díszítettségében a francia, normann és clunyi bencések világát hozza. Elég a déli kapu díszítését – a bárányos motívummal – tüzetesebben megszemlélnünk. Ahogy Rátkai atya meséli:
A bárány, mint az isteni szeretet képe, középen látható, ez a clunyi bencések kedvelt motívuma is. Megjelenik mellette a hamis szeretet is, két sárkány önmagába harap, az egoista világot jelképezve, amely önmagát szereti. A növényi ornamentika lángokká alakul, mert a poklot nem Isten, ha mi magunk teremtjük. Abból ki kéne jönni, amikor meghalunk már nincs módunk megjavulni.
Az ördögkő legendája
A templomkertben három olyan nagyobb kő is áll, amely a római korból való. A nép ördögköveknek hívja őket. Több változatban is él a legenda – meséli a tisztelendő – miként kerültek ide. Az egyik változatot az egyik oszlopra a harmincas években a cserkészek rá is írták. Eszerint a sátán megirigyelte a Jáki templomot, mert nagyon szép volt, és le akarta rombolni, és a Forum Romanumról hozta ezt a hatalmas nagy követ. Szentatya Rómában viszont azt mondta az Ördögnek, csak akkor rombolhatja le vele a templomot, ha még nincs felszentelve.
Minden legenda mögött valóság van, és egy bölcs gondolat – figyelmeztet a plébános. A templom 1256-ben lett felszentelve. Ennek ismeretében könnyen kitalálhatjuk, melyik volt az a sátáni hatalom (tatár), amely majdnem lerombolta.
Legnagyobb érték a Mária-szárnyasoltár
Bent a templombelsőben is órákig elnézegethetnénk. A templom egyik legnagyobb értéke a bal oldali mellékszentély töredékes szárnyasoltára, melyben a jáki Madonna van elhelyezve. (15. századi későgót munka).
15-20 éve restaurálás folyt a kistemplomban, akkor szétbontották az egyik barokk oltárt, és közepén megtalálták ezt az ősi szárnyasoltár négy táblaképét (Szent Péter, Szent Pál, Szent Bertalan, Keresztelő Szent János).
Átellenesen, a templom másik végében látható a Szent Györgynek a sárkánnyal folytatott harcát ábrázoló falikép, amely valószínűleg 1256-ra, a templomszentelésre készülhetett el. Érdekesebb azonban a déli torony aljának kifestése.
Ami talán nem annyira köztudott, ettől is érdekes: hogy a jáki templom a középkorban nem volt ennyire szürke és dísztelen, hanem belseje festett és színezett volt.
A falu legrégebbi temploma nem ez
Hanem a templom főhomlokzatával szembeni kis kápolna, a Szent Jakab-kápolna, ez volt Ják középkori temploma, mivel a kolostori templomnak nem volt szabad plébániaként is működnie. Jelen formáját 1250 körül kapta. A barokk korban belül kifestették. Gróf Batthyány Ignác apát szép barokk oltárt készíttetett.
Mi ez a vár-rom?
A templomkert és a múzeum között makettszerű várromra bukkanhatunk.
Jáki Nagy Márton idejében az ő háza állt itt – meséli Rátkai atya – amihez lakótorony is tartozott. Itt, a templom mögött az egykori apáti házban a műemléki hivatal felújítását követően (2002 tavaszától) kiállítóteret is létrehoztak, ahol a templom és a település körüli ásatások során feltárt leletek őrizik:
Még építeni kéne egy épületet, ahol az eredeti szobrok is helyet kapnának, így lenne teljesebb a múzeumunk, ahol jó lenne idővel a most raktáron porosodó köveket is bemutatni.
Legértékesebb műtárgyaik
Rátkai tisztelendő búcsúzóul még elmeséli, értékes oklevelet és dísztárgyat is őriznek, de amire a legbüszkébbek, az egy barokk miseruha, a Batthyány kazula: „Rendszeresen viszik kiállításokra, de restaurálni kéne.”
