Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

„Figyelmeztettek, hogy jól viselkedjek” – Interjú Szombathely jegyzőjével

A szombathelyi közgyűlés márciusi ülésén meglepő kijelentés hangzott el: kezdeményezik a jegyző megbízatásának megszüntetését. Kaczmarsky János viszont azt mondja, 2011-ig marad hivatalában. A jegyzővel beszélgettünk.

Marad a hivatal élén, vagy távozik?

Egyszer távoznom kell, hiszen egyszer elérem a nyugdíjkorhatárt, és jönnek az utódaim, akik várják, hogy beléphessenek a helyemre. Készülök rá, de tisztességes módon, és nem úgy, hogy éppen csak a korhatár elérése előtt néhány hónappal induljon hajsza ellenem. Ezt nem tartom korrektnek.

2011-ben éri el a nyugdíjkorhatárt.

Igen, 2011 januárjában leszek 62 éves.

De akkor miért hangzott el a márciusi közgyűlésen, hogy egyeztetnek Önnel a jegyzői megbízás megszüntetéséről?

Azt hiszem, nem készültek fel a bejelentésre, inkább rögtönzésnek tűnt, hisz közgyűlési döntés nélkül is tárgyalhatnak velem. Azért vagyok itt.

Kaczmarsky János
Kaczmarsky János
sadness

Előtte nem is volt erről szó?

Nem, hiszen a februári közgyűlésen egyhangúlag terjesztettek fel címzetes főjegyzői címre. Tehát előtte egy hónappal még jól végeztem a munkámat. A bejelentés inkább jelzés volt: ha nem viselkedem „jól”, akkor megnézhetem magamat.

Nagyon félelmetes folyamat indult el az országban, a közigazgatást maga alá akarja gyűrni a politika. Eltűntek a pártsemlegességet garantáló közigazgatási államtitkárok, megszűnt az önkormányzatok törvényességi felügyelete, márcsak a régi jegyzőknek kell eltűnniük.

Nem tudom az igazi indokát, de ha belegondol az egyszerű polgár, hogy ez mit jelent más szakmák esetében, megdöbbentő dolgokra bukkan. Mondjuk, az orvos mögött álló politikus vezényli majd le a szülést? Döbbenetes statisztikai adatok vannak a közigazgatás átalakulásáról. Ma a magyar közigazgatásban egy vezető nem éri meg az öt évet a beosztásában, annyira nem találnak a képviselő-testületek minden igényüknek, kívánságuknak megfelelő embert.

Idézzük fel a közgyűlést. Ön egy beszámolót tartott a polgármesteri hivatalban előírt tízfős létszámcsökkentésről. Elmondta, hogy nyolc emberrel megegyeztek, kettővel még nem. Ezt követte aztán Szabó Gábor alpolgármester már említett bejelentése. Lehet, hogy összefügg a kettő?

Azért azt tisztázzuk, hogy a leépítésről először a polgármesterrel kellett tárgyalnom, és ezen a szinten nem sikerült megegyeznünk. Ráadásul ezt a folyamatot nem lehet egy hónap alatt előkészíteni. Nem állíthatom sorba a hivatalt, hogy minden tízedik embernek mennie kell. A nem egészen egy hónap alatt nyolc emberrel sikerült megállapodni, kettővel nem. De a bizottságok előzetesen megtárgyalták az anyagot, tudomásul vették, elfogadták, engedélyezték a határidő-hosszabbítást.

Ám például a legutóbbi közgyűlésen a leépítésre vonatkozó, most már polgármesteri aláírással rendelkező előterjesztést indoklás nélkül vették le a napirendről. Annak ellenére, hogy ezt a bizottságokban senki sem kifogásolta. A közgyűlés nem bújhat ki a döntés elől, ha már egyszer eltökélt volt a leépítés mellett.

Lehet ez egy politikai játszma része?

Azt szeretném, hogy a szakma tisztessége maradjon meg. Ne más szempontok alapján döntsék el, hogy ki alkalmas szakmai munkára, ki legyen múzeumigazgató, kórházi főorvos, iskolaigazgató, vagy akár közigazgatási szakember. A közigazgatásban is képzettség kell, el kell végezni a főiskolát, egyetemet. Mindenki maradjon a saját területén. Mint ahogyan más országokban is így van.

Pedig Önt nagy túlélőnek is nevezhetjük, húsz éve van vezetői poszton a polgármesteri hivatalban. Mozgalmas volt ez a két évtized.

A magyar közigazgatást az elmúlt évszázadban, az 1950-es években totálisan szétverték. Ebből csak a 70-es évek közepére tért valamennyire magához. Szerencsére nagyon jó szakemberek dolgoztak akkoriban, és a politikusoknak nem jutott eszébe, hogy ők tervezzék a közigazgatási feladatokat.

A magyar demokrácia legnagyobb problémája

Sajnos az 1989-es önkormányzati törvény úgy készült, mintha a negyedik tanácstörvényt készítették volna. Az lett egy kicsit feltupírozva a rendszerváltás igénye szerint. A magyar demokráciának az egyik legnagyobb problémája, hogy sok fontos törvényt csak kétharmados többséggel lehet meghozni. Kétszáz évvel ezelőtt Lengyelország abba ment tönkre, hogy mindenben egyhangú szavazást kívántak, ez ahhoz hasonló.

A kétharmadosság egy jól működő demokráciában nem probléma, de nálunk a széleskörű előírása a szükséges változtatás gátja. Nagyon nehéz rendelkezés, nem lehet hozzányúlni az elavult jogszabályokhoz, mert nincs meg az egységes országgyűlési akarat. Közben pedig a túlhaladott törvény rosszul szabályoz, aránytalanságokat tartalmaz. Ez rányomja a bélyegét az egész közigazgatásra, önkormányzatiságra.

Ön több kurzus alatt volt már jegyző, ráadásul különböző színű vezetés alatt is. Volt köztük olyan, amikor erősebben jelentkezett a politika befolyásolási szándéka?

Az első ciklusban, közvetlenül a rendszerváltás után a hivatal dolgozói felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolta. Ez azt jelentette, hogy én, a hivatal vezetőjeként nem vehettem fel és nem küldhettem el embereket. Ennek akkor megvolt a politikai indoka, de mivel kulturált politikai vezetés volt, nem okozott semmi problémát. Akkor már jelentkezhetett volna befolyásolás, de nem volt.

Kaczmarsky János
Kaczmarsky János
sadness

Ugyanekkor az önkormányzati feladatoknál természetes a beavatkozás, hiszen itt a politikai akaratnak érvényesülnie kell a hivatal és a jegyző felé, amely végrehajtója a képviselő-testület politikai döntéseinek.

A hatósági feladatoknál viszont nem természetes a politikai beavatkozás. Azért rossz alapjaiban a rendszer, mert állandóan összemossa a kettőt. Igazgatás, közigazgatás nélkül nincs rend az országban. Aki anarchiát akar, az nekiveselkedik a közigazgatási rendszernek, és azt akarja szétverni. A legutóbbi történések alapján igen erős jelek mutatnak arra, hogy vannak ilyen törekvések. Számomra a legdöbbenetesebb volt, hogy elvették a közigazgatási hivatalok törvényességi felügyeleti jogát az önkormányzatok felett. Mondhatnám azt is, hogy szabad a gazda, azt csinálunk, amit akarunk. 3200 önkormányzat működési kontroll nélkül maradt.

Politikusa válogatja?

Nekem nem tisztem minősíteni a politikusokat, azt szeretném, ha a közigazgatás is szakmának lenne elismerve, és az itt dolgozó szakemberek csak szakma által megalapozott politikai döntéseket és szakmai utasításokat kaphatnának kívülről.

Beszéltünk már róla, hogy tíz főt kell elküldeni a hivatalból. A gazdasági elemzők pedig sokszor mondják: a takarékosságot a hivatalokban kell elkezdeni. Sok a munkatárs, nem hatékony, logikus a leépítés?

Ha egy ilyen létszámleépítést nem hirtelen elhatározásból, hanem szakmailag megalapozottan, vizsgálatok alapján végeznek, akkor nem okoz különösebb problémát. Amikor gazdasági válság és szociális problémák vannak, akkor viszont nem a munkanélküliek számát kellene gyarapítani. Nem biztos, hogy leépítés a jó válasz. Tudok olyan jól működő városról, amelyik ebben a helyzetben tíz kézbesítőt vett fel, ezzel több tízmilliós postaköltséget takarított meg, és tíz embernek adott munkát. Lehet, hogy ott a város közérzete is jobb.

Mi pedig belépünk abba a sorba, mint az egyéb munkáltatók, leépítünk. Más kérdés, hogy elsősorban a nyugdíjasok helyét nem töltjük be, próbálunk minél kisebb fájdalmat okozni. Ezzel szemben viszont ott vannak a főiskolákon, egyetemeken végzők, akiknek esélye sincs, hogy öt év képzés után akárhol vagy éppen a közigazgatásban helyezkedjenek el.

Közben azonban növekszik a hivatalok feladatainak száma.

Az önkormányzatok feladatai a város működtetésében, üzemeltetésében is növekednek, különösen uniós csatlakozásunk óta. A megyei jogú városok hivatalainak feladatai viszont ennél jóval nagyobb arányban nőnek, hiszen van egy olyan tendencia, hogy a hatósági munkát egyre inkább a nagyobb hivatalokba akarják koncentrálni. Ez az ügyfelek számának növekedésével is jár.

Említette, hogy a nagyobb hivataloknak egyre több feladatot kell ellátniuk. Koncentrált központok létrehozása felé halad a dolog?

A 23 megyei jogú város, és a fővárosi kerületek hatósági hivatalai le tudnák fedni az ország egész hatósági munkáját a jelenlegi technikai fejlettség mellett, de a közel 200 kistérségi székhely is képes erre a jelenlegi 2000 helyett.

Sok a felesleges papírmunka

De van itt más is. A testületeknek továbbra is írni kell jegyzőkönyvet. Mert: hogy nézne ki, ha a 21. században nem készülne kézzel írott jegyzőkönyv! Másutt a döntéseket rögzítik, és ha valaki nagyon elszáll, kéri, hogy az ő nyilatkozatát külön rögzítsék. A jegyzőkönyveket soha senki nem olvassa el, száz év múlva sem. Kit érdekel, hogy X város közgyűlésén Y képviselő hányszor szólalt fel és mit mondott? A döntések az érdekesek. De mi Magyarországon 3200 közgyűlési jegyzőkönyvet gyártunk minden hónapban.

Kaczmarsky János
Kaczmarsky János
sadness

A 200 hivatal a hatósági munkát lefedné. Az önkormányzati munka regisztrációja lehet, hogy ennél több hivatalt kívánna, de nem biztos, hogy egy Magyarország nagyságú országban kell 3200 önkormányzat. Hollandiában például, ahol négymillióval élnek többen, mint nálunk, 700 önkormányzat van. És nem hiszem, hogy a holland közigazgatás rosszabb lenne, mint a miénk. És hogy a holland önkormányzatok száma miatt bármi sérelme lenne az állampolgárnak.

Én kevés emberrel beszéltem, aki elégedett lenne a hivatalok munkájával. Miért?

A közigazgatásban a szakma és az ügyfelek iránti alázat a meghatározó. Nagyon sok dolgozót küldtem el a hivatalból, aki ebbe a sorba nem tudott beállni. Ennek látszania kell az ügyintézésen. A hivatalba érkező ügyfél – a mindenféle rossz hírek ellenére –, megkapja, amit kér, megfelelő szinten ki van szolgálva, és elégedetten hagyja el a hivatalt. De nagyon magas az ügyfélforgalom, csak az okmányirodában 160 ezren fordulnak meg egy évben, s ha ebből ezer embernek nem sikerült megadni, amit kér, akkor ők már elégedetlenek, és hangosabbak, mint az elégedettek.

Nem lehet elégedett, akit megbüntetnek

A közigazgatás ráadásul szabályoz, adott esetben büntet is. Én megkérdezem, ha vizsgáljuk az ügyfelek elégedettséget, mit fog válaszolni az, aki szabálysértési bírságot kapott? A hozott döntéseinknek nagyon kicsi részét, mondhatnám, néhány ezrelékét fellebbezi meg az ügyfél. És ezek nagyon kicsi hányadát bírálja el a másodfok úgy, hogy nem a hivatalnak ad igazat. Ha csak ezt veszem alapul, akkor az ügyfeleket a hivatalnokok megfelelő módon kiszolgálják. Mondjuk 160 ezerből 159 ezer elégedett.

Tehát statisztikailag jók vagyunk. Mégis van néhány problémánk, amiről beszélni kell. Az egyik, hogy rendkívül rossz jogszabályok mentén dolgozunk, olykor két jogszabály ugyanarról egymásnak mond ellent. Másrészt, a rendszerváltáskor még nagyon magas informatikai szinten álltunk Közép-Európában, - mára lemaradtunk. Most ott tartunk, hogy számtalan informatikai megoldással lehetne könnyíteni az emberek életét, de ezek bevezetésére nincs jogszabályi lehetőség.

A köztisztviselőkről, közalkalmazottakról azért terjednek olyan nézetek, hogy őket a többiek tartják el.

Azok a kísérletek, amelyek szembe akarták állítani az állami alkalmazottakat és a piacon megélőket, tökéletesen sikerültek. Pedig az igazgatásra szükség van, mint ahogyan például az oktatást is működtetni kell. A legtöbb európai államban lényegesen többen dolgoznak a közigazgatásban, mint nálunk. Ugyanis foglalkoztatást szabályozó szerepe van, akármilyen furcsán hangzik is.

A közgyűlés nemrégiben döntött arról, hogy beléptetőrendszert telepítenek a hivatalba. Nem éppen ügyfélbarát megoldás. A polgár nem mehet be a saját adójából működtetett, elméletileg őérte létező Városházára.

Tudni kell, hogy a hivatalnok nem csak akkor végzi az érdemi munkát, amikor az ügyféllel foglalkozik, akkor is, amikor a döntéseket hozza. Ehhez anyagot kell gyűjteni, helyszíni szemlét tartani, környezettanulmányokat kell végezni. Ezért van az, hogy bizonyos napokon nincs ügyfélfogadás. Ilyenkor, a nyugodt munka érdekében indokolt, hogy legyen bizonyos szűrés. Itt is olyan beléptetőrendszer kell, mint a bankoknál, minisztériumoknál van azzal a különbséggel, hogy csak ügyfélfogadási időn kívül működik.

Nem hiszem, hogy valaha is az lenne a cél, hogy távol tartsuk a városházától azokat az ügyfeleket, akik miatt vagyunk. Mi a város polgárait igazgatjuk, ennek megfelelően szükségünk van rájuk, és ez nem frázis. Ez olyan lenne, mint a gyerek nélküli iskola.

Játszuk a hatóságosdit

A beléptetőrendszer inkább egy szabályozó rendszer, ahol ügyfélfogadási időn kívül megkérdezik, mit óhajt a városházán. Regisztráció jár vele együtt, és helyben megmondják, ha rossz helyre akar menni, átirányítják oda, ahol valóban az ő ügyével foglalkoznak, gyorsabban célba ér.

És van egy csomó olyan feladat is, amit nem a polgármesteri hivatalnak kellene ellátnia. Mert játsszuk a hatóságosdit, közben egész Európa túlszaladt ezen, csak meghatározott területekre tartják fenn. Most úgy tűnik, hogy én, a hatóság állok szemben az állampolgárral. Az ügyfél egy kicsit mindig kiszolgáltatott a hatalomnak, úgy jön be a hivatalba, hogy egy kis félsz van benne: mennyit kell fizetni, mennyi időt kell itt eltölteni, mire végzek, hogy bánnak majd velem? Mi szeretnénk ezt feloldani, többnyire sikerül is. De nem mindig.

❤️ Nélküled nem tudjuk megírni! Ajánld fel adód 1%-át a Nyugat.hu-nak
Adószámunk: 18889332-2-18 Nyugat Média és Világháló Egyesület
Segítség és letölthető nyilatkozat ide kattintva érhető el.
Köszönjük nektek! ❤️

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Kapcsolódó cikkeink

Időhúzás és kapkodás – Tényleg rendkívüli volt a szombathelyi közgyűlés

Tavaly szeptember óta a jobboldal akarata érvényesül a szombathelyi közgyűlésben. Kivéve a csütörtöki ülést, ahol tudomásul kellett venniük, törékeny az egyfős többség. Most a ballagás borította fel a papírformát.

Átvágta a gordiuszi csomót a szombathelyi közgyűlés

Dolgozós ülése volt a szombathelyi képviselő-testületnek csütörtökön, befejezték a költségvetés összeállítását, határoztak arról, hogy felújítják a volt HEMO-t és az MSH-t, az is kiderült, hogy menesztik a város jegyzőjét.

Konszenzusos költségvetés Szombathelyen – Látszatbéke a közgyűlésben

Történelmi pillanatnak nevezte a polgármester a költségvetés egyhangú megszavazását. De aztán kiderült, bőven parázslik a politikai és személyi szembenállás izzó zsarátnoka. A zárt ülésen például leváltották a városi tévé igazgatóját.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet

Tovább az oldalra