Nem volt olyan régen, így olvasóink még bizonyára élénken emlékeznek a karácsony előtti napokra, amikor Szombathely némi riadalommal nézte, hogyan duzzadt fel 
Légifelvételek a Szombathelynél áradó Perint és Arany patakokról 2023. December 24. 11:22 váratlanul és villámgyorsan a Perint-patak. Miközben a fotókon kétségkívül veszélyesnek tűnt a helyzet, az interneten megannyi amatőr vízügyi szakember bukkant fel, hogy egymásnak homlokegyenesen ellentmondó elméletekkel és véleményekkel álljanak elő gátakról, patakokról, lehetséges árvizekről.
Lapunk már akkor arra a következtetésre jutott, hogy erről a fontos kérdésről talán szerencsésebb lenne egy szakértőt megkérdezni. Gaál Róberttel, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatójával szombathelyi irodájában találkoztunk.
A december 23-i vízállás jelentett-e bármilyen veszélyt Szombathelyre, vagy csak az itt lakók riadtak meg?
A Perint felől közepes mennyiségű, az Arany-patak felől viszont nagyobb vízmennyiség, 18-19 köbméter/másodperc érkezett a városba. A dozmati víztározó miatt a helyzet kezelhető volt, de az problémát jelentett, hogy egy viszonylag kis területre, az Arany-patak baloldali vízgyűjtő területére esett 35-45 milliméter csapadék. Itt két kis patak van, a Nyeste és a Szünöse, amelyek a dozmati tározó után találhatók, ráadásul a talaj már 100 százalékig telített volt. A két patak körülbelül 16 köbméternyi vízhozamot produkált, ami feltöltötte az Arany-patakot és lejjebb a Perintet, közepesnek mondható szintig. Annyi történt, hogy a Bartók Béla körúti hídnál le kellett zárni a kerékpárutat.
És a Gyöngyös?
Kevesen tudják, hogy a Gyöngyös Gencsapátinál kettéválik, a műcsatornába – ez folyik át Szombathelyen – egy zsilipen engedjük be a vizet, annyit, amennyit mi akarunk. Ez azt jelenti, a városban a Gyöngyös soha nem jelenthet árvízveszélyt, amikor sok a vize, azt a Perintbe tereljük.
Ezek szerint a Szünösére tervezett víztározó a december 23-ihoz hasonló eseteket kezelné.
Így van, körülbelül 80 százalékos vízvisszatartással lehet számolni abból az irányból, ha megépül a tározó.
Amikor megépült a dozmati víztározó, beszélgettem helyi lakosokkal, akik meglehetősen szkeptikusak voltak. Azt mondták, nem emlékeznek arra, hogy az Arany-patak bármikor gondot okozott volna. A Szünöse is hol folyik, hol nem folyik, így akár indokolatlannak is tűnhetnek ezek a létesítmények.
Majd küldök át fotókat a Szünöse patakról. Itt nem az számít, hogy ki mit látott már életében. Magyarországon a lakott területek védelmét általában százéves gyakoriságú árvízszintre méretezik, így aztán nem biztos, hogy azt mindenki személyesen látta. Ráadásul a klímaváltozás miatt ezek az értékek is folyamatosan megdőlnek. Olyan események történnek a világban, amiket eddig még senki nem látott. Hogy messze ne menjünk, augusztusban is volt egy nagy árvíz a Rábán, akkor Szlovéniában hat ember halt meg, autópályákat mosott el a víz. Ezeket korábban senki nem látta előre.
A klímaváltozás másfél fokos hőmérséklet-emelkedést jelent az ipari forradalom óta. Ez látszólag nem túl sok. Mégis ennyire érzékelhető, hogy valami változóban van?
Igen, és nemcsak nálunk, hanem szerte a világban. Az a csalós ezekben a számokban, mondjuk a másfél fokban, hogy a középértékek sokkal nagyobb kilengésekből jönnek össze, mint korábban. Az átlagcsapadék például nem változik sokat a klímaváltozás miatt, de az lehet, hogy egy területen először lezajlik egy rendkívüli árvíz, majd fél év múlva jön egy komoly aszály. Ezért mi is egyre nagyobb szélsőségekkel számolunk, azzal, hogy rövid idő alatt nagy intenzitású csapadékok fordulnak elő, mint ahogy történt december 23-án a Szünöse esetében.
Mindezt figyelembe véve jelenleg Vas megyében mennyire megnyugtató a helyzet? Hol a legszűkösebb a keresztmetszet?
Az elmúlt évtizedekben komoly árvízvédelmi rendszerek épültek ki. Vas megyében a Rába jelenti a legnagyobb árvízveszélyt. Sárváron, Körmenden és Szentgotthárdon megépültek az állami védtöltések, amelyek elég jó biztonságot nyújtanak. Az 1965-ös, öt halálos áldozatot követelő katasztrófa óta ezeket a városokat komolyabb árvíz nem érte. A töltéseket folyamatosan fejlesztjük, Szentgotthárdon tavaly fejeztük be az új támfalakat. A megyében árvíztározó épült Górnál a Répcére, Lukácsházánál a Gyöngyösre és Dozmaton az Arany-patakra. Emellett három záportározó is létesült: Kőszegdoroszlón, Rönökön és Rábagyarmaton. Ez utóbbiak patakokon épültek, és az alattuk lévő településeket védik. De rendkívüli eseményeket nem lehet kizárni. Néhány évvel ezelőtt a Vadása-tónál két-három óra alatt 100 milliméter csapadék esett. Ez hatalmas mennyiség, ha máshol esett volna, próbára tette volna a létesítményeinket. Ennek az az üzenete, hogy felül kell vizsgálni a települések vízelvezető-rendszerét, magasítani kell a körmendi árvízvédelmi töltéseket is. Fel vagyunk arra is készülve, hogy ha szükséges, árvíz-védekezési munkákat végezzünk, ahogy történt 2013-ban a dunai árvíznél, ahol több millió zsákot építettek be. De árvízügyben nemcsak az vízügynek van dolga.
Mire gondol?
Elsősorban az önkormányzatokra. Vas megyében 17 olyan település van, ahol úgynevezett önkormányzati védtöltés van, amelyeket nekik kell megépíteni, karbantartani; ha árvíz van, a védekezés is az ő feladatuk. De más településeknek is van dolga, hiszen árvízkor a polgármester a védelemvezető. Emellett az önkormányzatoknak olyan településrendezésben, beépítésekben, fejlesztésekben kell gondolkodniuk, amelyek figyelembe veszik a majdani hatalmas esőzéseket. Hogy, mondjuk, a lakóparkok ne álljanak majd víz alatt.
És mi a tapasztalat, az önkormányzatok ezt komolyan veszik?
Hellyel-közzel. Egy jogszabály kötelezi őket arra, hogy ne lokálisan tervezzenek, hanem rendszerszinten gondolkodjanak, akár vízelvezetésről, akár vízvisszatartásról van szó. Ettől függetlenül nem ritkán tapasztalunk gondokat, például az ipari területek és az említett lakóparkok esetében.
A Szünösén épülő tározót hogyan képzeljük el?
Olyasmi lesz, mint a dozmati tározó, csak kisebb. Az Arany-patakba való torkolattól mintegy 3,5 kilométerre létesül. Épül egy kb. 500 méter hosszú völgyzáró gát és egy úgynevezett vízszintszabályozó műtárgy egy zsilippel, amin csak annyi vizet engedünk majd át, amennyi probléma nélkül lefolyik. A többit betárazzuk, ami 17-18 hektárnyi elöntött területet jelent. Aztán amikor megszűnik az árhullám, lassan leeresztjük a vizet.
És szabadidős helyszínnek is tudjuk majd használni, mint az Abért-tavat vagy a dozmati tározót? Parkolókkal, kutyafuttatókkal …
Nem teljesen, mert az anyagnyerőhely, amiből később a tavat ki lehetne alakítani, kicsit odébb van. De a rehabilitáció után a gát közelében kialakul majd egy érdekes vizes élőhely.
Korábban szó volt róla, hogy Bükön is lesz egy tározó. Vagy ez ugyanaz, mint a góri?
A góri árvíztározó már 25 éve üzemel. Bük azzal keresett meg minket, hogy a tározótér egy részében hozzunk létre egy állandó vizű tavat. Ez a városnak egy új szabadidős területe lehetne, ahol akár vízi sportokat is lehetne űzni, és turisztikai szempontból jól kiegészítené a fürdőt. Aszályok esetében öntözővizet jelentene, ami lehetőségnek egyre nagyobb jelentősége lesz majd a jövőben.
Amikor az Abért-tónál vagy a dozmati tározónál járok, mindig eszembe jut, hogyha ezek a tavak Ausztriában lennének, már jelentős turisztikai infrastruktúra épült volna köréjük, éttermekkel, kölcsönzőkkel, játszóterekkel, talán szállásokkal. A vízügyi igazgatóság gondolkodik hasonló fejlesztésekben?
Az említett beruházások uniós pénzekből valósultak meg, a pályázatok meghatározzák, hogy a pénz mire költhető. Turisztikai célokra például nem. Ezek a tavak tulajdonképpen az anyagnyerő helyek kötelező rehabilitációi, amelyek például fürdésre alkalmatlanok. Látványnak szépek ugyan így is, de nem hiszem, hogy olyan sok funkciót fel lehetne fűzni rájuk. De annak örülünk, hogy a kirándulók mellett az Abért-tavat megtalálták a horgászok. Nekünk, mint állami vízügyi szervnek, nem dolgunk a turisztikafejlesztés, így is elég munkát és költséget jelent a partok, parkolók karbantartása, miközben ebből egy forint bevételünk sincs. A fejlesztési lehetőség ott van az önkormányzatok és befektetők számára.
A dozmati víztározót nem lehet körbesétálni, mert egyik oldalon nincs járda.
Ott is rekultiváltuk az anyagnyerő helyet, és egy szép látványt, ökológiai pluszt hoztunk létre a tóval. Akinek ötlete van, fantáziát lát a helyszínben, az továbbgondolhatja.
