Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Karácsony János: Nem koptunk még el

Az LGT gitárosával a beskatulyázásról, közönségigényről, turnéőrületről, új produkciókról szombathelyi koncertje előtt beszélgettünk.

Pár éve azt nyilatkoztad, hogy a szólókoncertjeiden is az LGT régi számait várja tőled a közönség. Ma is így van?

Igen, ez változatlan, de ez a tendencia az elmúlt 10-15 évre is jellemző, de akár még régebbre is visszanyúlhatunk. Akkor is így volt, amikor az LGT nagy koncerteket játszott. Abban az időben a minden egyes koncertet megelőző fél vagy háromnegyed évben belső közvélemény-kutatást készítettünk a koncert műsorának összeállítására.

Hogy ne trafáljunk mellé, és a legtöbb szavazatot kapott számokat játsszuk el. Hiszen a közönség azért jön el, hogy azt hallja, amit szeretne hallani. Hiába traktáljuk olyan dalokkal, akár a fiatalokat is, amiket esetleg soha nem is hallottak, vagy nem fér bele az LGT-ről alkotott képükbe, és azt mondják, ez nem is LGT, mi a frászkarika ez.

Az anyagunk eléggé tetemes, vannak benne olyan dolgok, amiket még a rajongók sem, vagy csak néha-néha hallottak. Ezt persze nagy örömmel mondom, mert ha nagy az anyag, annak az ember csak örülni tud, Még akkor is, hogy ha nem is a top 5-ben, 10-ben vagy 100-ban van benne.

Mellé lehet nyúlni?

Csínján kell bánni ezzel a dologgal, mert ha az ember azt mondja, hogy mennyit nem játszottunk még el, és a műsort erre a gondolatmenetre alapozzuk, akkor mellétrafálsz. Mert be van skatulyázva az ember egy bizonyos értelemben, nem is merem kimondani, két-három-négy évtized után. De ha csak a harmadik évtizednél tartanánk, akkor is hatalmas lenne az anyag, és már akkor is jelentkezne ez a dolog.

Az LGT 1976-ban
Nyugat.hu

Én sokáig nem is voltam reflektorfényben, mert nem akartam felkerülni a világhálóra, hogy ott reklámozzam magam, én közszájon keltem el mindig. Bár ez most már változott, ott vagyok a Facebookon, és gyakorlatilag is elérhető vagyok.

A gondolatmenet megérne egy egész műsorestet, és nem is általánosságban, hanem konkrétan erre a kis csoportra, az LGT-re értve. De milyen érdekes, az mindenki előtt tiszta, hogy a Somló Tamás is, a Presser is játszik egyedül, meg lehet figyelni, hogy mondjuk a Somló mit játszik a koncertjein.

A bőség zavarával küzdünk

Tominak van vagy három-négy szólóalbuma, azokról is játszik azért, de inkább az LGT slágereit, közte olyanokat is, ami nem is az ő szerzeménye. De ebbe ne menjünk bele, mert ez valahol zsákutca. A közönség hajlamos arra, hogy az előadóval azonosítsa a szerzeményt. Ha valaki elénekli az ereszdelahajamatlujza című számot, ha egy celeb elnyikorogja, akkor neki tulajdonítják, azt hiszik, hogy ő írta a zenét, a szöveget és nyilvánvalóan meg is hangszerelte, igaz?

2013-ban, az alsőőrsi LGT-fesztiválon
Forrás: koncert.hu

Ez az egész nem így van, ezt kell tudatosítani az emberekben. Mellesleg ma este nem ez a feladatom, és nem ez a feladata egyik zeneszerzőnek, szövegírónak, előadónak, zenekarnak sem. Ez egy hosszú folyamat, az angolszász zenei piacon ezt rájuk hagyják, hogy nyilván a Cicero Joe csinált mindent.

De visszatérve arra, hogy az embert hogyan is skatulyázzák be, vagy hogyan skatulyázza be saját magát, az LGT-nek szerencséje van ebből a szempontból, hiszen nagyon sok dalunk van, és ebből a hatalmas anyagból azért elég sokat ismernek. A bőség zavarával küszködünk.

Ilyen értelemben elfogadható, hogy az ember be van skatulyázva, és azt mondja, hogy a közönségigényt ki kell elégíteni. De azért kicsit lehet rúgkapálni ellene.

Nem frusztráló, hogy szinte mindig ugyanazokat kell játszani?

De. Azóta is csinálunk új dolgokat, de a rajongókon kívül szinte senki sem veszi észre, hogy soha nem játsszuk el ugyanúgy a számokat. Minden koncertünk más, még akkor is, ha valaki visszaemlékszik a 2013-as évre. amikor volt egy februári, aztán egy balatoni koncert, és óriási különbség volt a két műsor között. Pedig nyolcvan százalékában ugyanazokat a számokat játszottuk.

Egyik triójával Szombathelyen 2016 júliusában
Mészáros Zsolt

A műsor anyaga szinte ugyanaz volt, a színpadkép természetesen más, bár az LGT erre soha nem adott különösebben. A hangszerelésbe viszont drasztikusan belenyúlunk, olyan értelemben, hogy nekünk is tetsszen.

Ha elmész egy turnéra, a végére megőrülsz, ha mindig ugyanazt kell játszanod. Ezt nem szabad. Mi mindig is tettünk ez ellen.

Gondolom, figyelitek azért a zene alakulását. Van olyan, hogy az LGT alkalmazkodik az új hangzásokhoz?

Mind a négyen zenével foglalkozunk. Nálunk nincs az a fajta törés, mint más, hasonló korú zenekaroknál, ahol a tagok fele már nem gyakorló zenész. Ahol nyilvánvalóan küszködés van, és azt kell előállítani a színpadon, ami a legutolsó kép volt róluk. Nekünk megvan az a szerencsénk, hogy állandóan a színpadon vagyunk, a zenekar egyik fele tanít is, felvételeket is készítünk, zenét is szerzünk. Ha szabad ezt a kifejezést használni, akkor nem koptunk el, én sem koptam el. Ezt büszkén vállalom.

Mészáros Zsolt

Te is tanítasz, van egy gitáriskolád, ha jól tudom.

Igen, egyszemélyes gitáriskolám van, én vagyok egyszemélyben a tanár, a többiek a tanulók. Hívtak pár iskolába, de nem mentem el, mert ilyen szempontból nem szeretem a közösségi életet. Nem szeretem az iskolát, nem szeretek a tanáriba bejárni.

Közben több formációban is játszol.

Persze, kétféle trió is van. Ma este a fuvola, percussion, gitár, ének trió lép fel, aztán van egy másik, hegedű, cselló, gitár, ének felállásban. Van egy duónk, percussion, ének, aztán van, amikor egyedül vagyok. Ezt a legritkább esetben szoktam vállalni, mert hálátlan feladat, egy másik műfaj az egyszál gitáros. Nem nagyon szeretem, bár sokat játszom ilyet, főleg kis, zártkörű rendezvényeken. Van egy kiszenekari formációnk is, dob, basszus, gitár, keyboard. Így néz ki a dolog.

Mennyire érzed magad otthon a mai könnyűzenei életben?

Amennyire én benne vagyok, annyira igen. Nézd, nincs arra már sem időm, sem energiám, hogy naprakész legyek és mindenkit megnézzek, hogy orrba-szájba eljárjak. Nekem bőven elég, ha a tanítványaim által kapok egy általános képet, hogy milyen egy 9-10 éves kisfiú vagy kislány és egy 56 éves véleménye. A két korosztály között vannak tanítványaim.

Aztán amikor kedvem vagy türelmem van ahhoz, akkor belenézek a kimittudos műsorokba.

A tévés tehetségkutatókra gondolsz?

Nem akartam így nevezni őket, de igazából tényleg azok, az ember néha rácsodálkozik, hogy mennyi tehetséges ember van az országban. Aztán meg arra, hogy milyen mostohán bánik el velük a csatorna. De ez erről szól, ez egy ilyen világ. Ide is bejött a nagyon kemény showbiznisz, a nagyon erős financiális háttérrel, az összes pozitívumával és negatívumával együtt.

És ha ez a műsor kinevel valakit, akkor arra kíváncsi lesz a fél ország, de ez nem az igazi zenei élet.

Látom, menned kell, még egy gyors kérdés. Terveid a közeljövőre?

Úgy néz ki, hogy ezen a nyáron játszom a Generál szimfonikusoknál, a Generál általánosban, a Nova Kultúrban, Für Anikó mellett, a Karácsony János duó, trió vagy zenekarral. A Csík zenekarban, ami nagyon aktuális lesz már. Talán nem hagytam ki semmit. Hat produkció van, amiben vagyok, nem minden héten és nem is állandó jelleggel, de ezek létező dolgok. És aztán saját magam, is, erről még nem győztek meg teljesen, de írok zenéket is.

Ma este két-három szám alatt fel tudom mérni, érdemes-e új dolgokkal kísérletezni, vagy tényleg azért jöttek el, mert azokat a számokat akarják hallani, amiket megszoktak.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Kapcsolódó cikkeink

Jégesővel jött Karácsony Szombathelyre

Viharos lett az LGT gitárosának koncertje, sok vízzel és átpakolással fűszerezve.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra

Tovább az oldalra