Rabszolgasors, rózsaszín kisgatyában

Mindig is izgatott a kérdés, vajon mit hordhattak a rómaiak a tóga alatt. Végre fellebbent a fátyol! Bezerédi Zoltán és a WSSZ Karmeválszínháza.

Szemerkélt egész délután az eső, én meg gondolkozhattam azon, eláll vagy lefújják a szerda esti főpróbát. Mehetnékem volt: Félúton a Fórum felé. Pláne azok után, hogy átlapoztam a Karneválszínház fotóspróbáján készült galériát: nem lehetett nem szeretni a direktor szódásszifon-szemüvegét, Mertz Tibor zokni-saru együttesét – szóval rákívántam erre a Broadway-musicalként beharangozott ókori bohóckodásra. Holott nem különösebben kedvelem a nyári estékre komponált habos-babos zenés vígjátékokat. Pláne, ha hemzseg a seggreülős - altesti poénos helyzetkomikumoktól. Ráadásul a Karneválszínház kényes műfaj, mert a közönsége nem feltétlenül egyezik a WSSZ bérleteseivel. Nekem is akadnak ismerőseim, akik egy évben kizárólag erre a szabadtéri előadásra fizetik be magukat. Mert ez garantáltan szórakoztató.

WSSZ: Félúton a Fórum felé
Jordán Tamás számolni tanul, katt a többi képért
Mészáros Zsolt

A helyszín évek óta bejáratott, kár, hogy egy évben csak egyszer, Karnevál előszeleként nyit ki a Megyeháza udvara. Kihalásztunk két vastagabb párnát a bejárat oldalában felhalmozott kupacokból, aztán csüccs:

Eltelt vagy fél óra (vagy több is), mire ráhangolódtam Plautus hetvenkedő rabszolgáinak fondorlatos ügyeskedéseire. Attól a ponttól kezdve aztán, hogy Mertz Tibort árvaszűzként felravatalozták, kritikusból én is röhögő néző lettem, beleolvadtam a körülöttem fel-feltörő kacajba.

WSSZ: Félúton a Fórum felé
Felravatalozva
Mészáros Zsolt

Addig a zenés betétek sem pergettek fel, hiányoltam az élő muzsikát (valószínűleg pénzkérdés, de egy két eleven zenész hangulati megalapozásként jól esett volna), néha az énekhangok sem találták helyüket (bár a jó színész, ha nem Pavarotti, akkor is elboldogul a zenés műfajjal). Szabó Tiborra és Németh Juditra bizton számíthattunk, ahogy az újoncok is kellemes meglepetések: Sodró Eliza képzett hangja is meglep, amúgy is bájos személyiség (hogy színésznőként mire képes, majd meglátjuk, biztató) a Hetvenkedő katona-csemete is kellemes orgánummal rendelkezik, szimpatikus színpadi jelenség. Mertz nálam a sztár – szeretjük - ő is a darab harmadától járatódik csúcsra. Aranyos Jordán atlétája, egyre biztosabb pont a társulat életében Balogh János is, mint rosszarcú kurvapecér, felismerhetetlen, és az alakítása nagyon rendben van.

WSSZ: Félúton a Fórum felé
Zenés rabszolgasors, az ominózus sárga zoknival!
Mészáros Zsolt

Bezerédi Zoltánt viszont néha (főként az elején) fáradtnak látom, a zenés részekben sem érzem hatékonynak, de aztán, ahogy közeledünk a fináléhoz, beletalál a mederbe ő is. A kiskatona-statisztériával viszont nehezen tudok mit kezdeni, mert elképzelem, az Orosz-Horváth-Bajomi triumvirátus mit hozna ki ebből.

Nyáresti humor, összeomlás percenként

Stephen Sondheim klasszikus római köntösbe bújtatott musicalje amúgy kellőképp szövevényes, ügyes dramaturgiával megírt darab. 1963-as bemutatójakor az év musicalje volt New Yorkban, további öt Tony-díjat kapott, sikeres felújításával együtt 1500-szor játszották a Broadwayn. Ízelítőnek a sztoriból:

Servulus, a furfangos rabszolga felszabadul, ha ifjú, szerelmes gazdájának megszerzi a bájos szűz kurtizánt - de mindenki az útjában áll. Fölvonul az aggodalmas főrabszolga, a pénzéhes kerítő, az egymásra fenekedő szülők, és maga a hetvenkedő katona rémisztő seregével.

WSSZ: Félúton a Fórum felé
Egymásba gabalyodva
Mészáros Zsolt

Vakon ráismerek és szeretem is Hamvai Kornél szövegeit, stílusát, nyelvi poénjai közül azonban jó ha fele eljut a fülemig, de a szöveg frissessége nagy kincs. A látszólag korhű jelmezek mellé (tógák alá és közé) a tervező belecsempészett egy-egy nem korba illő, ám a szerep karakterére nagyon jellemző attribútumot. A magam részéről elviseltem volna még több geget, poént és csűrcsavart, nem csak a dramaturgiában de a rendezésben is.

Összességében azonban ez a zenés rabszolgasors tartalmazta azt, amit a Karneválszínháztól elvárunk. Csöppet sem polgárpukkasztó és közönséget megosztó, mint a tavalyi. Ókori, a darab újdonság, ráadásul musical, a kevésbé az ismert fajtából, van benne nyár, szerelem, fiatalság és bohóság – vicc-sztárok és ismerős arcok. És végre fellebbentették a fátylat: megtudtuk mit rejtenek a polgárok a tógáik alatt.

Ma este premier, aztán folyt. köv. karneválig

Premier augusztus 15-én, a Megyeháza udvarán. Ezt követően még tíz alkalommal játsszák Plautus három darabjából készült musicalt Szombathelyen.

Stephen Sondheim: Félúton a Fórum felé

SERVULUS, rabszolga: Bezerédi Zoltán
SENEX, idős polgár: Szabó Tibor
DOMINA, a felesége: Németh Judit
HERO, a fia: Kovács Gergely
HYSTERIUM, rabszolga: Mertz Tibor
PHILIA, szűz: Sodró Eliza eh.
ERRONIUS, aggastyán: Jordán Tamás
LUCUS, lánykereskedő: Balogh János
PYRGOPOLYNICES, a hetvenkedő katona: Domokos Zsolt eh.
HÁROM FREGOLI: Hajmási Dávid, Jámbor Nándor, Kovács Bálint
HÁROM KURTIZÁN: Ostyola Zsuzsa, Korponay Zsófi, Lehőcz Zsuzsa
kellék: Poór Éva
koreográfus: Kocsis Tamás
zenei vezető: Müller Péter
korrepetítor: Falusi Anikó
díszlet: Horgas Péter
jelmez: Takács Lilla, Varga Alexandra
hang/fény: Simon Ottó
súgó: Balogh Lívia
rendezőasszisztens: Kovács Nóra
szövegkönyv: Burt Shevelove és Larry Gelbart
zene és versek: Stephen Sondheim
fordította: Hamvai Kornél
Bemutató: 2013. augusztus 15, 18 óra, Megyeháza udvara

További részleteket, és időpontokat a szombathelyi előadáshoz itt talál...

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra