„Nyugat-magyarországi TEN-T vasútállomások alkalmassá tétele polgári és katonai kettős felhasználásának előkészítő munkáira partner kiválasztása.”
Ezzel a címmel jelent meg kedden az uniós közbeszerzési értesítőben a MÁV felhívása. A pályázó alapfeladata a megvalósíthatósági tanulmány, a költség-haszon elemzés, a környezeti hatástanulmány, az építési engedélyezési tervek elkészítése és a szükséges engedélyek beszerzése lesz majd.
Mintegy 11 dunántúli állomás érintett a projektben, amely többek között 113 darab kitérő vágány cseréjét, több mint 21 kilométernyi vágány és két kilométernyi felsővezeték építését jelent majd.
Az érintett állomások:
Az ajánlatokat január 13-ig várják.
Már ennyiből kiderül a lényeg, de a MÁV-csoport honlapján további részletek olvashatók a projektről.
Ezek szerint a katonai célú fejlesztések öt vonalat érintenek:
1. sz. Budapest–Hegyeshalom–országhatár vasútvonalon Almásfüzitő, Komárom, Nagyszentjános, Hegyeshalom
20. sz Székesfehérvár–Szombathely vasútvonalon Várpalota, Hajmáskér, Veszprém* és Boba
30. sz. Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa–Murakeresztúr vasútvonalon Murakeresztúr
40. sz Budapest–Pusztaszabolcs–Pécs vasútvonalon Sárbogárd, Dombóvár
41. sz. Dombóvár–Gyékényes vasútvonalon Kiskorpád.
Az is kiderül, hogy a projekt az Európai Unió és a NATO égisze alatt fut a „védelmi igények és a meglévő uniós politikák, különösen a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) közötti szinergiák növelésére” a „katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési tervvel összhangban”.
A kiválasztott 12 helyszínen ezen technikai előírások egyike nem teljesül:
Ha befejeződnek a munkák, a kiválasztott 12 dunántúli helyszín nemcsak a fenti előírásokat teljesíti, de polgári célokat is szolgál, merthogy a rakodóterületek közforgalmú rakodásra is alkalmasak lesznek.
Ezen kívül „akadálymentességet szolgáló peronmagasság, korszerű vizuális és hangos utastájékoztatás is létesül, szükség szerint megújulnak az állomási előterek, P+R és B+R létesítmények jönnek létre, és a megfelelő zajvédelem is biztosított lesz”.
A tervek – amelyekre 2,2 milliárd forintot szánnak uniós forrásokból - elkészítési határideje 2026 februárja, az építkezések ezután kezdődnek majd.
A helyszíneket még 2019-ben, tehát jóval az orosz invázió előtt választották ki a projektleírásban meg nem nevezett „biztonsági szolgálatok”, azaz gyaníthatóan nincs közvetlen összefüggés a magyar katonai fejlesztések és az ukrán háború között, de mégis érdekes, hogy miért gondolják a döntéshozók, hogy szükség van ezekre a fejlesztésekre.
A magyar honvédelmi miniszter tegnap egy Facebook-videóban jelentette be, hogy légtérvédelmi eszközök telepítését rendelte el az ország északkeleti, Ukrajnához legközelebb fekvő részébe, miközben a német hadsereg országszerte kiképzéseket tart a vállalatoknak, háborúra felkészítve őket.
* Veszprém nem szerepel a most kiírt közbeszerzési felhívásban. A nyugat-dunántúli megyeszékhely állomásának átalakítása valószínűleg külön pályán fut.
