Nemrégiben Cseh Tamás 52. születésnapjára rendezett meglepetéskoncertet nézve nevettem egy nagyot, amikor Mácsai Pál énekelte, hogy
Ha én Koncz Zsuzsával járhatnék
.Ha kell, pajkos kislány...
Ha ilyen gondolat nem is, de sok minden kavarog az ember fejében egy Koncz Zsuzsa koncert előtt. Például, hogy a túróban nézhet ki dupla annyi idősnek az, aki a nézőtéren van, mint az, aki olykor pajkos kislányként énekel a színpadon, pedig egy időben születtek.
És nagy kérdés persze, hogy aktuális-e még mai viszonyaink között a
sárga rózsa
? Vonatkozhat-e az utalás alkotmánymódosításra, nyugdíjpénztári törvényre?Csak egy énekes...
Koncz Zsuzsa, ha celeb, akkor ma a bulvárlapok címlapján van kificamodott bokájával, felpolcolt lábbal, miközben az újságíró azt sejteti, hogy Zsuzsa a korábban szintén az MSH-ban fellépő Keresztes Ildikó „Ha nem hiszed el, hogy az életed ajándék…” 2010. October 21. 22:04 könnycseppjein csúszott el vasi koncertje elején.
De Koncz Zsuzsa szerencsére
csak
énekes. Így tartott egy vidám bulit, igaz a miheztartás végett már az elején közölte: jól van. És tényleg. Valóban egy boldog Koncz Zsuzsa volt a színpadon. Énekelt Kányádi verset, régi klasszikust és slágergyanúst az új lemezről. A harminchetedikről.Kár, hogy a rendezői jobbról egy
Mr. Alkohol
a legmeghittebb pillanatokat is igyekezett elrontani. Jött is a kérdés a színpadról: Mi van?És tényleg. Mi van? Mi a titka annak, hogy egy bácsit leszámítva, aki azon zsörtölődött, hogy ugyanazokat énekli, mint a tavaly Semmi kockázat – Koncz Zsuzsával Szombathelyen 2009. April 29. 11:38 , évről évre zsúfolásig telt terem tapsol elégedetten
ég és föld között
.
Koncz Zsuzsával együtt énekelnek, pedig nem kiabálja, hogy kezeket a magasba. Koncz Zsuzsa élvezi a színpadi lét minden pillanatát, és tényleg nem csak úgy csinál. Flörtöl a fiúkkal (a zenekarral), persze csak annyira, ami még jót tesz az ember önbecsülésének.
Igaz a dobkalitka előtt lejtett tánc talán egy kicsit erotikusra is sikeredett. Meg is lepődtünk.
Nem mindegy, mit írnak rólad az interneten...
Szerencsére nem egy évről évre ismétlődő emlékkoncerten jártunk, ahol két és fél órán keresztül keseregtünk, hogy
Csillagvár
ma már csak emlék, hogy megöregedtünk és különben is nincs már kedvünk újat mondani.Jól éreztük magunkat. Igaz ebben az is szerepet játszhatott, hogy végre egy-egy jó produkció után nem kellett percekig hallgatni Friderikusz Sándor véleményét intonációs és egyéb problémákról.
Az utolsó három dal így is húzósra sikerült. A
Mama kérlek
, aHa én rózsa volnék
és aMiért hagytuk, hogy így legyen
aktualitását értettük és egy kicsit szomorúak lettünk tőle.Hazafele aztán már azt dúdoljuk, hogy
és az sem mindegy, hidd el nekem, hogy mit írnak rólad az interneten
.Koncz Zsuzsa tegnapi, szombathelyi koncertjéről ennyit sikerült.
